Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-14 / 11. szám
Ára 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XLV. No. 11,March 14. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 MAGYAR SORSKÉRDÉSEK Mit jelent magyarnak lenni 1991 Március Idusán a szülőhaza határain túl elő magyaroknak? Egyáltalán mit jelent magyarnak lenni korunkban, amelyben ( mélyreható változásokon megy át Európának ügy a keleti, mint a nyugati fele, amelyben "új világrendet" hirdet meg egy győztes háború után USA elnöke és amelyben megrendítő agónián megy fát a Közel-Kelet és annak határain is túl Ázsia jelentékeny része. Lényegileg ezeket a kérdéseket tette fel a magyar határokon túl élő magyar közéleti személyiségeknek Kurcz Béla lapjában, a budapesti Magyar Nemzetben. Nehezen tudnánk szivbemarkolóbb sorokkal feltenni e kérdéseket azoknál, melyeket ő vetett papírra még az ev elején: "Napjainkban talán minden eddiginél szükségesebb a magyarság összefogása, a magyar Öntudat serkentése, sok esetben már csak felébresztése a második és harmadik generációban. Kétségtelenül egyre csökkenni fog a magyarul tudó magyarok száma a határokon tál, bármilyen közeire vagy a messzeségbe is tekintsünk. Ezért, hogy ne felejtsük, akár kőtáblára kell vésnünk, hogy a megmaradáshoz a magyarság minden egyes nemzet- gyarapító lelkiismeretére számit a nemzet egésze. A nyelv és a szivük melege az jobbara, ami a tenyérnyi folddarabrol elszármazottakat és a szülőföld hegyei, dombjai között kitartókat, a talpra állókat a történelem vonulataiban az európai változások után is szétszakithatatlanul Összeköti... Babits irta: Magyar vagyok: lelkem, erzesem örökséget kapott, melyet nem dobok el. A világot nem szegényi- teni kell, hanem gazdagítani! Hogyan szolgálhatom az emberiséget, ha nem őrzök meg magamban minden szint, minden kincset, ami az emberiseget gazdagíthatja. A magyarság színét, a magyarság kincsét!" Alant közlünk részleges idézeteket a válaszokból, amelyek a fenti kérdésekre a Magyar Nemzethez beérkeztek. Tom Lantos (San Francisco): Büszke vagyok származásomra Egész életemben nagyon büszke voltam magyar származásomra. Az ezeréves magyar történelemben mindig voltak olyan kiváló férfiak és nők, akik megtestesítették a legnemesebb humanista értékeket* a nyugati civilizáció alapértékeit. Lélekben mindig igyekeztem azonosulni azokkal az értékekkel és emberekkel, amilyen Kossuth Lajos volt és a többi kiváló magyarokkal, Írókkal, költőkkel, politikusokkal, művészekkel, tudósokkal... őszintén hiszek Magyarország nagyszerű^ jövőjében és abban, hogy bekapcsolódik Europa vérkeringésébe és végérvényesen a kontinens szerves része lesz... Ugyanakkor ki kell jelentenem nagyon csalódtam a hazájuktól távolélő magyarok többségében. Szerintem nem nyújtanak elég segítséget a mostani nehéz átmeneti helyzetben élő országnak. Szomorúan kell megállapítanom, más népek külföldön élő fiai, leányai nagyobb támogatást adnak hazájuknak. Pedig pl. az Egyesült Államokban is sok gazdag magyar él, ók megítélésem szerint bizonyosan többet is tehetnének. Talán nem árt arra gondolni, mily sokat, hány száz millió dolláros támogatást nyújtanak a világban, s Amerikában élő zsidók Izraelnek. S amikor a segítséget sürgetem a külföldi magyarok hazai tŐkebefektétésére, az nekik is, hazájuknak is hasznara válna. Éltető J. Lajos (Portland): Mindnyájunk lelki hazája Itt-Ott című folyóiraton keresztül szorgalmaztam két évtizeden át barátaimmal együtt a fogalmak tisztázását. A magyarok közötti kapcsolatok keresése és ápolása többek között az Anyanyelvi Konferenciákon való részvételemmel is, volt minden tevékenységemnek célja és alapja, s a köztünk lévő falnak a ledöntése. A történelem kedvezett, de munkánknak nincs és nem is lesz vége soha. Mert ha mar az adatott meg nekünk, hogy több országban kell élnünk, nem bizhatjuk sorsunkat egyedül a kormányokra, még a Magyarországéra sem! Mindamellett Magyarország mindannyiunk lelki hazája. Szeretete az, ami végsÖ fokon minden magyart összetart. Újonnan elnyert szabadságának megőrzése, függetlenségének megerősítése, testi-lelki javainak gyarapítása közös feladatunk. Sütő András (Marosvásárhely): Szentséges éj Tavaly ama forradalmas karácsonyi napok idején bizodalom és reménység töltötte el a szivünket. Rövid időre! Néhány napig csudálatos székelyekké lettünk valamennyien. Virágos mezőknek Örvendeztünk a havas tájakon, és rügyfakadást kiáltottunk az emberek által a kék hegyeken. Aztán jött február, lefagyasztotta a reménység virágos mezőit s a hegyek kozott elnémultak az Őrömkiáltasok. A jogainak tudatára ébredt, szavát hallató romániai magyarság a megdöntött diktatúra fasisztoid örökségével találta szemközt magát. Véres napok zúdultak rá mindenütt, ahol emberi jogait kezdte követelni. Pogromok, halálos áldozatok árán jutott ama felismeréshez, hogy kémény küzdelem nélkül a Idegzethez való jogát sem nyerheti el. Deák Zoltán (New York): A nemzett sebei Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera", vagyis felszakadnak a jeles magyar nemzet sebei - irta 1703-ban gróf Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc megbízásából a júniusi manifesztumban. Ezek a sebek máig sem gyógyultak be teljesen. Vagy tudatosan szakították fel azokat "mindent megfontoló" bölcs uralkodók és államférfiak, vagy pedig a gyógyír bizonyult hatástalannak. A szocialista kísérlet csődje óta - amelyért nem a szocializmus eszméi, hanern azoknak alkalmazói felelősek - Magyarorszag számtalan receptet kap mind a belföldi, mind a külföldi jóakaróktól. Ezek legtöbbjére alkalmazható a régi latin közmondás: caveat emptor, legyen óvatos a vevő... Meggyőződésem szerint: a mindenkori magyar kormányzatnak sokkal tudatosabban, intenzivebben és következetesebben kellene kultivalni az amerikai magyarsággal, különösen annak értelmiségeivel való kapcsolatokat. Mert egymás nélkül nem létezünk, nincs jövőnk. Csak újabb es újabb sebek. Borbándi Gyula (München): A magyarság egyetemes érdekeit szolgáim ( - Mit tehet az óhazától közel vapjy távol elő nyugati magyarság az anyaországért?- Legtöbbet talán azzal tehet mindenki, hogy tisztességgel, becsülettelj a hozzáértés és a szakértelem lehető legmagasabb fokával megállja a helyét ott, ahova a sors állította. A magyar népnek idegenben az teszi a legnagyobb szolgálatot, aki munkával és tudással elismerést , megbecsülést viv ki, ezáltal a magyarok jo hírét is növeli. (folytatás a 2. oldalon)
