Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-28 / 9. szám
; SZADDAM KIVONJA CSAPATAIT KUVAITBÓL ARA 50 CENT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Eit. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XLV. No. 9. Thursday, Feb. 28. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Magyarország külföldi adósságai WASHINGTON, D.C A Nemzetközi Pénzalap (International Monetary Fund) bejelentette, hogy az elkövetkező három év folyamán kétmilliárd 650 millió dollár kölcsönt folyósítanak Magyarországnak. Ez több, mint amennyit bármely más volt szocialista állam eddig kapott az IMF-tól! Az Alap már ezelőtt is adott kölcsönt Magyarországnak 655 millió dollár összegben, de ezenfelül a Világbank is beszállt 450 millió dollárral. Az IMF elégedett a magyar kormány pénzügyi politikájával; "nagy hangsúlyt fektetnek a privatizációra és korlátozzák az állami kiadásokat és a deficitet. A kormány gyorsítja a csődbement vállalatok likvidálasát" - jegyzi meg a Pénzalap. AZ ÚJ HITEL HÁTTERÉBEN Az eladósodás kezdete a 70-es évek közepére tehető. Ekkor döntött ú^y az akkori gazdasági és politikai vezetes, hogy az első olajválságot követő cserearány romlásfedezetét - az életszínvonal tervezett ütemű emelésének megvalósítása érdekében külföldi hitelekből teremti meg. Igaz, akkoriban igen alacsony (az inflációs rátánál alacsonyabb, tehát negativ reál-) kamattal lehetett hitelt felvenni, a gazdasági, főleg a pénzügyi szakértők lelkesen hirdettek az adós pozíció előnyeit. A tanácsadók is felelősek tehat, nemcsak a vezetés. A legfőbb baj azonban az^ volt, hogy ezeket a hiteleket feleltek és részben el is pazarolták. (Hibás beruházási döntésekkel)- ( így elmaradt a megváltozott világgazdasági helyzethez való alkalmazkodás, a struktúra- váltás. Közben Magyarorszag bruttó adósság- állománya az 1973-as 1.5-ről 1978 végére 8 milliárd dollárra nőtt. Az "adósságcsapdába" véglegesen a 80-as evek elején esett az ország. A második "olajárrobbanás" után nemcsak a cserearányok romlottak, hanem a nemzetközi pénzpiacon a kamatlábak jelentősen emelkedtek. Emiatt az akkor már 8-9 milliárd dolláros tartozás adósságterhei is nagyon megnőttek. 1981-82-ben pénzügyileg a szakadék szélére került az ország: fizetésképtelenné válás fenyegetett. Kimerültek a devizatartalékok és újabb hiteleket-bizonyára nem véletlenül - nem lehetett felvenni. Az egyetlen kiutat a Nemzetközi Valutaalaphoz való csatlakozás jelentette. Ez átmenetileg megoldotta a gondokat, mert a Világbank hiteleket nyújtott és egyben helyreállította Magyarország hitelképességét, újabb hitelek felvételere adott lehetőséget. Ugyanakkor azonban kettős hátrányos, mondhatjuk tragikus (folytatás a 2. oldalon) BAGDAD. Miután megdicsérte népét, hogy 40 napon át ellenállt a fél világ hadseregének, Szaddam Húszéin utasítást adott Kuvaitban lévő csapatainak az államból való kivonulásra, eleget téve ezáltal az ENSZ 660-as határozatának. USA a többi határozat végrehajtását, többek között a Kuvaitnak okozott károk megtérítését követeli, mielőtt beszüntetné a hadműveleteket. AZ UT ELÁGAZÁSA "Az út elágazott az erdő közelében A kettő közül a járatlant választottam... Mily végzetes lett a különbség!" Robert Frost "Életünk közepén rossz útra tévedtem s egy sötét erdőben találtam magamat..." Dante Alighieri A múlt év derekán válaszút elé jutott az Egyesült Államok népe és kormánya. Az egyik üt beláthatatlan lehetőségeket sejtetett: a Szovjetunió belső átalakulása, a kelet-európai államok - köztük Magyarország megindulása a piacgazdaság és a demokratizálódás irányában nagyarányú kereskedelmi kapcsolatok lehetőségét vetette előre. A hidegháború befejeződése; a békeosztalek áldásainak megvalósulásával kecsegtetett. Az Egyesült Államoknak végre alkalma adódhatott volna a hidegháború következtében felhalmozott társadalmi teendőket végrehajtani: felszámolni a nagyarányú munkanélküliséget, meggyorsítani a közoktatás fejlesztését, modernizálni a közlekedést, megerősíteni vagy újraépíteni többezer javításra váró hidat, egészségügyi biztosítást adni minden amerikai polgárnak. Az eddig fegyverkezésre költött milliár- dokat ezentúl a nép életviszonyainak megjavítására lehetett volna fordítani. De ebben a történelmi pillanatban, 1990 augusztusának eleién, az amerikai nép vezetői elfordítottak szemeiket az előttük álló sürgős teendőktől, tekintetüket Amerikáról és Európáról a Közel-Keletre vetettek, ahol egy felelőtlen egomániákus diktátor, Sz(addam Husszein az általa kiprovokált iráni háború költségeit egy olajban gazdag, de kicsiny és védtelen rokon-nemzet, Kuvait elfoglalásával igyekezett megtéríteni. Szaddam aggressziója elterelte az USA figyelmét az elsÓ útról. Alkalmat láttak benne arra, hogy megszerezzék a világ olajtermelése fölötti csaknem kizárólagos egyeduralmat és ezáltal gazdaságilag függővé tegyék az USA-t már lassan túlszárnyaló Németországot és Japánt, mely államok ipara mŰködéskeptelen lenne a közel-keleti olaj nélkül. Az amerikai kormány erre a második útra lépett. Kuvait elfoglalását nemzetközi válságnak minősítette és bár Szaddamot az Egyesült Nemzetek által elrendelt zárlat révén néhány hónap alatt Kuvait kiürítésére kenyszerithette volna egyetlen emberélet feláldozása nélkül, a katonai megoldás mellett döntött. Ez utóbbit az Eisenhower elnök áltál is említett "katonai-ipari komplexum" sürgette elsősorban, amely folytatni óhajtotta a hidegháború idején felhalmozott több, mint egy trillió dolláros profit lehetőségét. Annak ellenére, hogy a kongresszus többsége és a legtöbb katonai szakértő kezdetben ellenezte a katonai megoldást, néhány hónapi előkészület után Bush elnök január 17-én megkezdte Irak bombázását, február 23-án pedig kiadta a parancsot a szárazföldi hadműveletek megkezdésére, az iraki haderőknek Kuvaitból való kiűzésére. E sorok írásakor nem látszik kétségesnek a Bush elnök által megszervezett nemzetközi katonai koalíció (Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada és több arab állam, mint Egyiptom, Szíria, Szaud Arábia bevonásával) győzelme a 18 millió lakosságú Irak fölött. Ezért a "győzelemért'^ azonban nagy árat fizethet az Egyesült Államok kormánya es nepe. A több százmilliós mohamedán világ lakosságában mélységes ellenszenv fog kialakulni az USA ellen Irak intézményes lerombolása, népének megalázása miatt. Németország és Japán kormánya is le fogja vonni a konzekvenciát USA olajpolitikájából és a Szovjetunióban keresik majd olajimportjuk egyik garanciáját. A szovjet ma még mindig elsŐ az olajtermelésben a világon. Upranakkor itt az országban iskoláink továbbra is elhanyagoltak maradnak, 37 millió amerikai továbbra is egészségi biztosítás nélkül lesz, három millió hajléktalan ezentúl is didereghet télviz idején. Az ut elágazott és mi a rossz utat választottuk. TILTAKOZÁSOK A HÁBORÚ ELLEN Egyházi és szakszervezeti vezetők elitélik a háborút. CANBERRA, Ausztrália. 140 kiemelkedő amerikai egyházi vezető több, mint 20 protestáns es görög-keleti egyház képviseletében itt tartott konferencián nyilatkozatot adtak ki, melyben megállapítják többek között, hogy a most folyamatban lévő háború a Perzsa-öböl környékén "nem egyeztethető össze az evangélium szavaival". A konferencián a következő egyházak képviselői vettek részt: amerikai presbité- riánus, evangélikus luterán, görög-keleti. Aláírta a nyilatkozatot 16 amerikai katolikus püspök is, köztük Richmond, Va., Spökane, Wash., St. Augustine, Fla. Des Moines, Iowa és Joliet, 111. püspökei. Az Örmény egyház érseke, Aram Kesi- sian elitélte Irakot is a háború miatt, de kijelentette, hogy a háború igazságtalan, nem szent háború, politikai jelleg?!. Ha nem vetnek véget a háborúnak hamarosan- hangsúlyozta - a Közel-Kelet keresztény egyházai el fognak pusztulni. MUNKÁSVEZF.REK A HÁBORÚ ELLEN BAL HARBOR, Fia. Az AFL-CIO végrehajtó (folytatás a 2. oldalon)
