Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-21 / 8. szám
Amerikai ARA 50 CENT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 , Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 19S2. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XLV. No. 8. Thursday, Feb. 21. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 uj mncvHR JOBBOLDAL? VERT HADAK-BÉKEREMÉNYEK Drámai fejlemények történtek az elmúlt hét végén az Öböl-háborúval kapcsolatban. Egy amerikai bombázégép elpusztított e^y bagdadi óvóhelyet, melyet katonai célpontnak véltek. Több, mint 450 bagdadi lakos, férfi nö és gyermek vesztette életét. Ezt követőleg Szaddam iraki elnök elsÖ ízben úgy nyilatkozott, hogy hajlandó kiüríteni Kuvaitot. Csaknem egyidejűleg lázas diplomáciai tevékenység kezdődött Moszkvában; Irak külügyminiszterén, Tarik Azizon kívül Irán, Szíria, Olaszország és még néhány más európai állam külügyminisztere utazott Moszkvába tárgyalni Gorbacsovval, a további iraki vérontás megakadályozására, , fegyverszünet és békekötés érdekében. E tárgyalások után Gorbacsov üzenetet küldött Tarik Aziz révén Szaddamnak, amelyben felszólította az iraki vezért, hogy ürítse ki Kuvaitot feltétel nélkül! Ezzel szemben megígérte, oda fog hatni, hogy a koalíció tartsa tiszteletben Irak területi épségét, ne emeljen vádat Szaddam ellen. Végezetül ígérte, hogy az izraeli- palesztinai kérdés a terep más problémáival együtt tárgyalásra fog kerülni. Bush elnök először "kegyetlen csalárdság"- nak (cruel hoax) minősítette Szaddam első kijelentését Kuvait kiürítésére vonatkozólag. Később Gorbacsov béketerve t vétele után kijelentette, hogy a terepháborura vonatkozó haditervek továbbra is érvényben maradnak. A gyalogsági támadás bármely órában megkezdődhet. MIT JELENT A "TEREPHABORU"? Irta Paul D. Wellstone demokrata szenátor Minnesotaból. Kezdjük a kezdeteknél, hogy az alább következő címszavaknak szabatos értelme legyen. 1. A jobboldalisag egyszerre relativ és abszolút fogalom. Relativ, mert mindig valamitől, valakitől helyezkedik el jobbra. Modern államalapzatok esetében jobboldali az a párt vagy személy, amelynek, vagy akinek világképe jobboldalibb, mint a hatalmon lévő kormánypárté. A két világháború közti magyar történelemben például Gömbös Gyula és Imrédy Béla jobboldalinak számított gróf Bethlen Istvánhoz, vagy gróf Teleki Pálhoz mérve. A viszonylagosságot bizonyítja, hogy Szálasi természetesen Imrédyhez képest is jobboldalibbnak számított. Az elvi jobboldaliság alapvetően tagadja a francia forradalom korszakos örökségét: a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavát. Minden különbség jobboldal és baloldal között innen ered. 2. Ha jobboldaliságról beszélünk, e kurta vázlatban is különbséget kell tennünk Nyu- gat-Európa és Kelet-Eurépa régiói kozott. Közismert történelmi okokból a 20. század során a nyugat-európai országok többségében parlamentáris demokrácia valósult meg, Kelet-Euröpában viszont totális vagy félig totális diktatúrák rendszere. Ennek okából mast jelent jobboldalinak lenni a konzervatív part tagjaként Angliában, kereszténydemokrataként Németországban, mint Lengyel- országban, Romániában és nem utolsósorban Magyarországon. 3. A jobboldalisagnak két megjelenési alakzata lehetséges. Az eszmei és a gyakorlati, tehát az irasban olvasható és a tettekben megnyilvánuló. Az újkori Magyarország mindkettőt megtapasztalta. A 30-as évek végén a magyar nyilaskeresztes párt csaknem milliónyi szavazatot szerzett és 49 képviselőt juttatott az országgyűlésbe. Az akkori értelmiségi elit - nemcsak a liberális, a konzervatív is - előbb legyintett és elmés szalonvicceket teremtett, utóbb megrettent. Kiderült tudniillik, hogy e számtalan szavazat többségét nem a Szabó Dezsőn nevelkedett értelmiségiek adták le, hanem bányászok Miskolc és Ózd övezetéből, valamint gyárimunkások (az akkor éppen nem vörös, hanem zöld) Csepelről. A magyar jobboldal ma és holnap lehetséges hatását nem az eszmei Ősöknek kell tulajdonítanunk. Nem Szabó Dezső, Milotay István vagy Oláh György poros Írásai, vagy a Hunnia mai publicistáinak olvasása késztetnek majd - netán esetleg - tömegeket jobboldali fordulatra. Hanem? 4. Amikor az Ostenburg - különítmény fiatal tisztjei 1920-ban agyonverték és a Dunába dobták Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírókat, feltehetően nem jobboldali olvasmányaik hatására gyilkoltak. Somogyi és Bacsó nem volt kommunista. Csupán szociáldemokrata és zsidó, tehát nem jobboldali. Amikor a nyilas keretlegények a budapesti zsidókat a rakpartról a Dunába puskázták: előző este feltehetően nem Mielőtt Bush elnök elrendelné a szárazföldi támadást Irak ellen, ajánlanám, hogy függessze fel ideiglenesen, a szüntelen légitámadásokat. Ez lehetővé tenné bizonyos államoknak, mint Jordán, Irán és a Szovjetunió, hogy rábeszéljék Szaddamot Kuvait kiürítésére. * 5 6 Szálasi testvér eszmefuttatását olvasták a magyar-japán rokonságról. Ám de elmélet és gyakorlat Összefügg. S ezt nemcsak Hegel tanítja igy, de neves jobboldali gondolkodók is. Jobboldali jelszavakat mindig akkor fogadott be az úgynevezett átlagember Magyarországon, amikor vészesen megromlottak a gazdasági körülmények. Jelenleg az tapasztalható, hogy a gazdasági körülmények kicsiny hazánkban már csupán a létminimum alá szoríthatók. Az üres hasról pedig jobboldali gondolkodónak (Szabó Dezsőnek) és baloldalinak (Bertolt Brechtnek) lényegileg ugyanaz volt a véleménye. 5. Az új magyar demokrácia vezető partjának és első parlamentjének többsége ma jobb-középnek nevezi magát. Továbbá kereszténynek, demokratának és liberálisnak egyszerre és egyaránt. A jelenlegi magyar kormány programjában és az MDF nezet- rendszerében nincs helye es jele a jobboldali- ságnak. Mármint a kelet-európai és magyar hagyományok szerinti szélső-jobboldalisag- nak. Ellenben a közemberi tudatban virágzik az antiszemitizmus, a cigányok, szőröstalpu olájok (sic!), afrikai szerecsenyek, bármilyen idegenek elleni gyűlölet. Ahogy közepesnél jobb kocsmákban és uszodai zuhanyozókban mondani szokás: eleszik a kenyerünket, kiszívják a vérünket. 6. 1991 elején nem látszik jele, hogy a( hagyományos magyar jobboldal tömegek támogatására tehetne szert. Ha mégis igy történne, az új magyar demokrácia alkalmasint belebukik. Sükösdi Mihály (Budapest) Egy dolog figyelni a háborút a televízión, nézni, hogy mily pontosan céloznak pilótáink, mekkora haladást tett előre a haditechnika. De ha egyszer megkezdődik a szárazföldi támadás, akkor már nem csak szétbombázott iraki célpontokat fogunk látni a televízión, hanem megölt katonákat, miként már láthattuk azt a Khafji szaud-arábiai város ellen intézett iraki támadással kapcsolatban. Most nem hangsúlyozom a háború roppant költségeit, amelyek Sununu elnöki tanácsadó szerint legalább 50 milliárd dollárt tesznek ki 1991-ben. Tegyük fel, hogy hosszas, véres közelharcok után kiűzzük az irakiakat Kuvaitból. Mekkora árat fogunk fizetni abban, hogy arabok milliói telnek meg gyűlölettel irántunk. Amellett meg fog inogni Egyiptom, Jordán és sok más, afrikai arab állam jelenlegi rendszere. Hogy járul majd mindez hozzá az izraeli-palesztinai probléma megoldásához? Sokan azt mondják, hogy most már túl késő vitatni a szárazföldi háború szükségességét, tín nem egyezem meg ezzel az állásponttal. Először is tudomásul kell venni, hogy Irak a blokád közvetkeztében napról- napra gyengül, úgy gazdaságilag, mint katonailag. Bombázásunk már megsemmisítette Irak nukleáris képességet, ami sok embert aggasztott. Másodszor máris csökkentettük Irak képességét, hogy veszélyeztesse szomszédait. Amikor elhelyeztük a Patrióta rakétákat Izraelben, nemcsak fokoztuk Izrael biztonságát, hanem fenntartottuk az Irak' ellenes koalíciót és megakadályoztuk a háború kiterjedését. Harmadszor korlátozni kell háborús céljainkat. Egyes diplomatáink olyan értelemben nyiltakoznak, hogy most mar nem csak Kuvait kiürítésé a célunk, amit az ENSZ határozat körvonalazott, hanem meg kell semmisítenünk az iraki (folytatás a 2. oldalon)
