Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-14 / 7. szám
Thursday, Feb. 14.1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. SZAKONYI KÁROLY A mélység fölött nemzetségek, sátrat felszedve, jószágot odahagyva, hogy létüket mentsék. Ilyen karavánok várhatok egyszercsak a határainkon. S megteheti-e valaki, maga is a földönfutók keserveit ismerő, hogy azt mondja: nem jöhettek? Az ember elesettsé- ge fölött szemet lehet-e hunyni nyugodt szívvel? Pedig nem csoda, hogy fél a nála szegényebbtől az, aki éppen csak kilábalóban van a bajból. Aki a szakadékba zuhanás előtti utolsó pillanatban még belevágta csákánya hegyét az egyébként cseppet sem szilárd perembe. Nem akarja — nem akarhatja, hogy csimpaszkodjanak rajta, hogy a bokájába csimpaszkodva függjön a társa, mert az könnyen a mélybe ránthatja. Vajon mekkora súlyt bir ki ez a perembe vágott csákány? Ez a kérdés. Es függünk a mélység fölött. A HAZATELEPULESEN GONDOLKODIK? NYUGDÍJBA KÉSZÜL ÉS AZ ÓHAZÁBAN kíván letelepedni? ESETLEG - AZ USA-ban, KANADÁBAN, AUSZTRÁLIÁBAN, VAGY MÁSUTT NYUGATON ELTÖLTÖTT EVEK TAPASZTALATAIT, KAPCSOLATAIT FELHASZNÁLVA-VALAMI VÁLLALKOZÁSBA KEZDENI ? Amennyiben válasza bármelyik kérdésre igen, vagy meg nem, de pénzét addig is szeretné otthon jól befektetni, és mert nem akarja, hogy hazatérésekor forintkészpénz gondjai legyenek, de azt akarja, hogy dollárjai megmaradjanak, akkor amit Ön keres az a SZÉCHENYI TRADECONTACT a legnagyobb hazai kereskedelmi bank, a MAGYAR HITEL BANK Rt. Széchenyi István Főigazgatóságának üzleti érdekeltsége. Cégünk "EXPATRIATE SERVICE"-részlege speciálisan olyan honfitársaink teljes körű kiszolgálására alakult, akiknek hazatérésükkor vagy hazatelepülésüket előkészítendő, magas kamatra és jövedelemre van szükségük Magyarországon. Ne feledje, aki a jövőjét Magyarországon tervezi, annak szüksége van egy jó kapcsolatra is. Mit nyújthat Önnek a "SZÉCHENYI KAPCSOLAT" ? Többek kozott dollárban kamatozó - es adómentes - devizaszámlát a Magyar Hitel Bank Rt. Széchenyi István Főigazgatóság fiókjain keresztül, befizetési és egyéb üzleti lehetőségeket, de mindenek előtt INGYENES tájékoztatást, segítséget a hazatérés pénzügyi útvesztőiben. Tehat, ha 19Sl-ben,1992-ben vagy azutan hazatelepül, vagy csak rovidebb-hosszabb időt szeretne Magyarországon tölteni, akkor Önnek is előnyős lehet velünk közelebbi kapcsolatba kerülni. SZÉCHENYI TRADECONTACT KFT LTD. CO. EXPATRIATE SERVICE Mozsár u-14. H-1066 BUDAPEST, HUNGARY Tel: (36-1) 132-7787, 132-4951 Fax: (36-1) 132-4951, Tlx.: (C-mail) 22-3333 Att: MHB. SZECH. -T< hették, hogy csak megtűrték, mert hamar elmúlnak a csodák, a dicső napokat a köz- napok kényelmetlensége váltja föl. Mondhatnám az Erdélyből áttelepülőket, majd a menekülőket. Az életüket mentőket, a veszélyekből szabadulókat. Mindig voltak ( bizonytalan utakra késztettek, másokba kapaszkodni kényszerültek, amióta csak az eszemet tudom. t ( f S most keletről újabb áradat várható, mindennél nagyobb és elkeseredettebb. Ezrével, tízezrével, százezrével jöhetnek éhségverte családok, puszta életüket mene- kitők, a fagyhalál, a ^nyomor, a munkanélküliség elől felkerekedók. Ez a modern népvándorlás oka: mennek a népek seregestÓl, mint hajdan a törzsek, Van egy kedvenc karikatúrám, nem emlékszem melyik újságban láttam és mikor; lassan vagy fél évszázada, hogy a szivembe zártam. Azt sem tudom, hogy ki rajzolta. De zseniális művész volt; ha még él, ezúton gratulálok neki; soha nem találkoztam hozzáfogható szellemességgel. Egyszerű kis rajzról van szó. Meredek partoldal magasodik a feneketlen mélység fölött, voltaképpen egy szakadék széle; alant aprócska házak: az alpesi falu. Ide ebbe a mélybe zuhant volna le két szerencsétlen turista, ha az egyik, a megcsúszás pillanatában, fantasztikus lélekjelenléttel bele nem vájja hegymászócsákányát a fű- csomós partszegélybe, a másik pedig el nem kapja társa lábát; most ott függnek a levegőben, a felső a csákány nyelébe kapaszkodva, az (alsó pedig ennek a bakancsos bokájába. Es most jón a szöveg. Azt sziszegi a csákányba kapaszkodó a barátjának: — Ha nem ereszted el a lábamat, fejbeverlek a csákányommal! .. . Soha nem tudok betelni ezzel a rajzzal. A keptelen helyzetben tett abszurd kijelentéssel. Hiszen, ha a felső be akarja váltani fenyegetését, mindketten a mélybe zuhannak. Micsoda keserű igazság, milyen sokatmondó realizmus ebben az abszurditásban! Nem beszélve arról, hogy a beígért csapást nem is lehet végrehajtani fizikailag. Most is eszembe jut a rajz, ezekben a váltakozó időkben, amikor nagyjából a csákányos hegymászóhoz hasonlóan fenyegetjük, szakadék szélén függve, a lábunkba csimpaszkodokat. A félelem érthető, hiszen mi sem vagyunk valami nagy biztonságban: csákányunk hegye könnyen kiszakadhat az omladékony partból. Amióta megsokasodtak a menekülők, a különböző földrajzi hosszúságú vonalon . elhelyezkedő keletről nyugat felé áramlók száma, a befogadó vagy a befogadni kényszerülő országokban, nálunk is fel-felhang- zik az elégedetlenkedés moraja. Természetesen a kormányok, intézmények, egyházak és egyének segitŐ gondoskodással veszik körül az otthonukat elhagyni kényszerült embereket. Emlékek is buzdítanak a megértésre, hiszen alig van Közép- és Kelet- Európában népség, amely ne kóstolta volna meg az idegen kenyeret. Senki sem hagyja ott jószántából földjét, otthonát! Mennyi menekülőt láttam már én is! Harminckilencben a lengyeleket; Nagycenken, ahol gyermekkori vakációimat töltöttem, a régi cukorgyár magtárépületeiben laktak, ott leltek menedéket az összeomlás után tisztek, közkatonák. Aztán a franciák, amikor a németek megszállták az országukat. És a háború utolsó éveiben az ekhós szekerek karavánjai a Bácskából menekülő, mert odatelepitett bukovinai székelyekkel. Anyák szültek az istálló melegében a szalmán; öreg apók haltak meg Útközben a novemberi esők hidegében. Aztán jöttek az ukránok is a mokány kis lovaikkal, át az országon, egybekeveredve az evakuáló magyarokkal. Később meg vissza Ausztriából megcsappanva, a fogságba ejtett férfiak nélkül; s megint szállást kértek a portákon; szerűn, padláson háltak, léteztek távol attól a vidéktől, ahol élhettek volna békességben. Es nemsokára, negyvennyolc táján, megindult az úgynevezett disszidálás, családok szakadtak szét, vélvén, hogy talán Örökre is. Es ötvenhat. Százezrével megint a menekülök. A hontalanná válók. Nem i mindenki örült az áradatnak. Sokan érez- '
