Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-07 / 6. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 7. 1991. (ÚJwabéinJc hiáJc Tisztelt Főszerkesztő Ur! Hivatkozással a lap december 20-án 1990-ben kelt "Mit is mondott Csurka István N.Y.-ban" című cikkéhez a következét kívánom hozzá­fűzni. Az Ön cikkében megjelent az, hogy Csurka István a megszűnt hetilapját, a Magyar Szót a közeljövőben újra megindítja. Itt tévedésről van szó, mert Csurka István lapja, ami megszűnt és azóta, ami január elsejével újból megjelent, az Magyar Fórum néven van kiadva. A cikkel különben teljesen egyetértünk, az említett hibát kivéve és mivel a cikk aláiras nélkül jelent meg, igy ez a szerkesz­tőség véleményét tükrözi. További sok sikert kívánok lapjukhoz, maradok baráti üdvözlettel Takács István MDF tagja, New York és környéke Baráti Körének szervezője NIAGARA FALLS, Ont. Boldog új évet kívánok, erőt, egészséget a további munká­hoz, hogy sokáig szórakoztassak az olvasó­kat. A lapot szeretem, alig várom, hogy megkapjam. Le sem teszem, amig ki nem olvasom. Küldöm előfizetésemet, az Évkönyvre 10 dollárt, ajándéknak 20 dollárt és kérem továbbítsak a pénzt a Magyar Hireknek* Eged Julia WINDSOR, Ont. Melyen tisztelt Deák Zol­tánunk. Ne haragudjon, hogy igy nevezem, de ügy érzem, nagyon sokan szólítjuk igy a mi kedves szerkesztőnket. Köszönöm a jókívánságokat az uj évre. A kellemes karácsonyi ünnepek elmúlnak, mire levelem odaér, de én is kívánok igen boldog, egészséges 1991-et és utána mindig. Mit köszönjek először? Talán azt, hogy megértem, hogy kihúzták a sorsolási jegyemet és el is küldték a szép tárgyat, ami kis emlék nekem. A második az, amire én nem számítottam, hogy szúletésnapomröl említést tettek az újságban. Mindent köszö­nök. Küldök 20 amerikai dollárt újságomnak. Mary Simon LEBANON, N.J. Most kaptam levelet Ju­goszláviából, igy Írja a helyzetet unoka- hugom: A Napló még független újság, de a többi (vajdasági) magyar újság igazgatóit az üj szerb megujhodottak Pártja leváltotta és az Ujvidék-i TV magyar vezetőségét így állandó csatározás folyik a lapok újság­írói kozott. Az alkotmánybíróság megsemmi­sítette a Magyar Szó szerkesztő levéltárát, de a tartományi vezetőség az olvasók levelét már a postán kisajátította. így az újságok­ban a"kozös íróasztal" nem jelent meg. Minden szóemelést szerbellenesnek neveznek. Horti Ibolya Dr. SZABÓ CADRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 49 tk Street NEW TÓNK NY. 10021 Telefon: (SK) 688 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel Ion Mihail Pacepa Vörös Horizontok ül. Románia elleni tüntetés "A SZERVEZŐKET MEG KELL ÖLNI!"- Meg kell ölni okét, egyértelmű figyelmez­tetésként mindenki számára, aki merényle­tet akarna elkövetni ellenem. Hivatásos bűnözők végezzenek velük - parancsolta Ceausescu. - S tűzzenek Trifa holttestére egy cédulát azzal a szöveggel, hogy igy jár minden háborús bűnös. írják ala: "A náci koncentrációs táborokat megjárt zsidók" vagy más ilyesmit. Ez a maga feladata Gheorghe. Még ma éjjel végrehajtja - csikor­gatta a fogát Ceausescu. ­- Maga és Nicole megszervezi a román emigránsok tüntetését holnap délelőttre itt a Waldorf Astoria előtt. Ha nem találnánk mást, hát küldjék az ügynökeiket. Holnap délelőtt fogadni kívánom a román hazafiak küldöttségét, amely tiltakozik a magyar tüntetők és a román fasiszták fellépese ellen. KOCH POLGÁRMESTER IGYEKSZIK MEGMENTENI A HELYZETET Ceausescu kilenc orakor hivatott. Alig telt el néhány perc, Andrei és Pungan kért kihallgatást. Arról számoltak be, hogy a Külügyminisztérium fölszólította Koch polgármestert, menjen a Waldorfba, es keresse föl a román elnököt.- Nem akarok beszélni ezzel a mocskos zsidóval - tort ki Ceausescu. De már elkésett, Koch polgármester, McGuire rendőrfőnök és más néhány személyiség várakozott odakint, hogy Ceausescu fogadja okét.- Hát küldjék be azt a disznót - határozott Ceausescu pillanatnyi habozás után.- Minden felhőnek ezüst a széle - kezdte hangoskodva Koch. Megállt a szoba közepén és igyekezett kitalálni, melyikük az elnök.- Ez folhaboritó. Nem szabadott volna megengedni ezt a tüntetést - kezdte Ceausescu, anélkül, hogy viszonozta volna Koch üdvözlését, vagyt akár csak egy pillantást is vetett volna ra. Ceausescu dadogva ismét hosszú szónoklat­ba kezdett, megpróbálta elmagyarázni, hogy a román nép végtelenül több emberi jogot élvez, mint az amerikai. Koch felállt.- Béküljúnk ki elnök úr, s talán egy napon majd együtt ebédelhetünk itt valamelyik román vendéglőben. - Valamit _ motyogott, hogy saját kormányának az ülését kellett elhalasztania, hogy idejöjjön, majd elköszönt,- Alkoholt - rikácsolta Ceausescu abban a pillanatban, amint az amerikaiak mögött bezárult az ajtó. - És nyissák ki az ablakokat - parancsolt rá Stanra. Olyan bűz van itt, mint egy disznóólban. Egy zsidó disznó, egy New York- i zsaru - folytatta kezét törölgetve. Éppen indulofélben voltunk, amikor Georghe feszes katonás tartással megállt Ceausescu előtt. Jelentem a Román Szocialista Köztársaság elnök elvtársának, hogy parancsát teljesítettük. - Tárcájából ujságkivágást húzott elő, mellékelte kézzel írott fordítását, és átnyújtotta Ceausescunak. Rövid hir volt, miszerint Kálmán Lászlót, a román elnök ellen a Waldorf Astoria előtt szervezett tüntetés egyik szervezőjét gépkocsibaleset érte, amint hazafelé tartott a tüntetésről.- Kinyírták? - kérdezte Ceausescu- Még nincsen jelentésünk. Beszélnem kell az embereimmel.- Hát a másik?- Még folyamatban van. folytatjuk SZEMLÉLŐ Deák Pál rovata KANADA Kanadának 2000 embere, vadászrepülőgé­pei és kórházhajói állomásoznak az Öböl térségében. A háborút a kanadai törvények szerint a kormány is elrendelheti, mégis visszahívták téli szabadságáról a Parlamentet, hogy szavazzon ez ügyben. A szenátorok nyilvános (TV által közvetített) ülésen vitatták meg a kérdést és döntöttek a háború mellett. Mint a konzervatív kormányzó párt legnagyobb ellenfele, a liberálisok szóvivője elmondta, azért, hogy a harcolók egységes nemzetet tudjanak maguk mögött. Kanada lakosságának 73%-a ellenzi Kanada részvételét a harcban, azonban azzal egyetértenek hogy Husszeint ki kell űzni Kuvaitból. A közvélemény szerint egyik állam sem sértheti meg egy másik függetlenségét csak azért, mert vezetője elég pusztító fegyvert halmozott fel. A kanadaiak, ha saját részvételüket nem is helyeslik az öböl-válság megoldásában, abban egységesek, hogy az USA űzze ki a betolakodó irakiákat. Csapataik egyébként - mint Nagy Britannia Államszövetség tagja - angol parancsnokság alatt harcolnak. Közben elérkezettnek látját az időt a Quebec-i szeparatisták fú'ggetlensegük kivivására, amit egyre hangosabban követelnek. Nem engedik pl. fiaikat "angolszász érdekekért" meghalni, ami nem új, hiszen hasonlóan cselekedtek a II. Világháború idején is. Akkor éppen úgy, mint most, tudtukra adták, a börtönt kockáztatja az, aki ellenszegül. (Nem egy kanadai francia vezető politikus volt börtön-/ ben a II. Világháború alatt lázitás miatt.) A franciát, mint anyanyelvet beszélők az ország lakosságának csak mintegy 3-5%-at teszik ki. Ezért a québeci parlament elhatá­rozta, növeli azoknak a bevándorlóknak a számát, akik francia ajkúak, ill. hajlandók megtanulni franciául. Kanada másik nagy "nemzetiségi" problé­mája az őslakosság, vagyis az indiánok. Jónéhány törzs tagjai nem képesek beillesz­kedni a mai viszonyok köze, és mivel értelmes elfoglaltságot nem találnak maguknak, elzüllenek. Vezető helyet foglalnak el az alkoholizmus, kábítószerezés, prostitúció és a fiatalkorúak bűnözésében. A közeljövőben tervezik a tó’rzsek vezetői a kormány részvételével találkozójukat Saskatchewanban, ahol a legégeto'bb kérdéseket fogják megvitatni. Megoldásra váró kérdés tehát háború nélkül is van elég, mely nem kevesebb józanságot követel a politikusoktól. Kérdés mennyire zavarja meg a fejeket az elhúzódó háború. KGB Újabb törvénytervezet készül a KGB-röl, amit a peresztrojka hívei keményen bírálnak a Szovjetunióban. Ez a törvény igencsak szabadkezet adna a szervezetnek, mig az állampolgároknak csak kötelességei maradnának. Lehetővé tenne a telefonlehall­gatásokat, a levélcenzurát, méghozzá sajat hatáskörben. Felhatalmazná a törvény, sót egyenesen a KGB kötelességéve tenné a külföldön tartózkodó szovjet állampolgá­rok biztonságának ellátását. Más kérdés, miként működhet a szolgálat egy másik szuverén állam területén? TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Thumbnails
Contents