Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-13 / 24. szám
Thursday, June 13.1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Durovecz András AMCRIKA- KANADA "Minél többet ismerünk meg a Kanada-USA szabadkereskedelem (Free Trade) egyezmény részleteiről, annál nagyobb ingerültség, sőt egyenesen rémület vesz erőt az ország polgárain"- ezt állapítja meg a Free Trade elleni polgári mozgalom (concerned citizens), "Ez a Tory kormány olyan útra lépett, amely alapvetően fogja megváltoztatni Kanada társadalmat", erre figyelmeztet a Nemzeti Akciébizottság (National Action Committee) felhívása. Ez csak két példa arra, hogy ma már mozgalmak egész sora tette ügyévé az ország jövőbeni sorsának vitatását, és hogy mit hogyan lehet és kell tenni ahhoz, hogy Kanadát, mint önálló, szuverén országot a teljes gyarmatositástől megmentsük. Ez a mostani jelenség azonban nem újkeletű, nem a mostani Tory kormány uralmával kezdődött Mulroney vezetése alatt. Tulajdonképpen ez az úgynevezett "kontinentális" (az egész nyugati földrészre kiterjedő) gazdasági uralomra törekvés már az 1776-os amerikai fu«jetlenségi háború és forradalom után elkezdődött. A"Szabadkereskedelem" fogalma és kísérlete arra az időre vezet vissza, amikor az elsŐ ilyen piac 1854-től 1886-ig volt érvényben. Ebben az időben még nem volt kanadai állam, a franciák és angolok által elfoglalt területek mind kimondottan angol gyarmatok voltak. Később a kontinentális láz olyan fokra nőtt, hogy az amerikai kormányzat Kanada egyenes bekebelezésére fogadott el törvényt. Ezzel szemben Kanadában függetlenségi láz terjedt el és olyan honatyák, mint Darcy McGee, aki átutazta az egész országot, figyelmeztette a lakosságot a bekebelezés veszélyére, s végűi 1867-ben létrejött a Konföderáció, Ontario, Quebec, Nova Scotia és New Brunswick szövetségével, a független Kanada e kontinens északi felében (csak emlékeztetőül említve ugyanebben az évben történt a "kiegyezés"^ ami létrehozta az Osztrák-Magyar monarchiát). Ezt követően USA kezdte megszorítani a gazdasági prést az 1880-as években, pénzt pumpálva az úgynevezett kereskedelmi unió mozgalomba. Ennek eredménye volt az első szabadkereskedelmi választás 1891-ben, amikor Kanada első konzervatív miniszterelnöke, John, A. MacDonald indított harcot a szabadkereskedelem ellen, a "Rejtett hazaárulás" jelszó alatt (Ő volt ugyanakkor, aki az ország szabad területeinek Összefogása érdekében kezdeményezte (1880), sok botrányos politikai ármány és harc után megépítette az első. tengerparttól - tengerpartig terjedő trans-kanadai vasútvonalat). Végül ez az acél sínpár, az országot egybekötő páncélőv lett Kanada önállóságának biztosítéka a déli területéhez terjeszkedő nagyérdekeltségekkel szemben. Ezzel biztosította MacDonald azon érvelését, hogy az ilyen szabadpiaci egyezmény idegen kézbe adná az uralmát Kanadában: "Hogyan tarthatnánk meg politikai függetlenségünket, ha elveszítjük gazdasági függetlenségünket" tette fel a kérdést MacDonald. így bukott meg a szabadkereskedelem 1891-ben. De újra felütötte a fejét 1911-ben, amikor W. Laurier liberális miniszterelnök kezdett szabadkereskedelmi tárgyalást Taft amerikai elnökkel. Most újra a konzervatív Robert Borden kormánya volt az, amely megbuktatta az USA-Kanada szabadkereskedelmi alkut. folytatjuk Csiang Csing öngyilkos lett? A Time magazin szerint Csiang Csing, a néhai Mao Ce-tung özvegye a múlt hónapban öngyilkosságot követett el. HELLER GÁBOR Szép, új világ Kuvait City állatkertjében . . . nem több, mint két tucat állat maradt a nyolc hónappal ezelőtti négyszáznegyvenkettóből... Az alultáplált iraki katonák agyonlőtték és megették a gazellákat, a lámákat és az afrikai tarajos hüllőket, valamint a háziállatokat a kis állatkertben. Az irakiak Bagdadba szállították a dromedárt . . . a struccokat pedig megetették az oroszlánokkal. A farkasok ketrecükben haltak éhen . . .A vízi bölények és a yakok csont es bőr. Aziza, az elefánt, tele van sebhely- lyel, és olyan kiéhezett, hogy lekapta egy riporternőről sárga kameráját, megpróbálta lenyelni, kiköpte, majd széttaposta . . . előző nap megette a BBC egyik videokameráját, valamint egy belga tv mikrofont és egy másik kamerát . . ." (New York Times, március 11.) Obszcén dolog a háború, akárhonnan nézzük. Innen, a győztes oldaléról persze nehezebb meglátni a háború szemérmetlenségeit, de ahogy a hazatérő katonákat fogadó ujjongás kezd alábbhagyni, úgy válnak egyre nyilvánvalóbbá a pusztítás megmásíthatatlan tényei. Az amerikai fegyveres erők százegynéhány áldozatot könyveltek el, mig hivatalos számítások szerint több mint százezer iraki halt meg a harcok során. Az amerikai főparancsnok becslése szerint a január 17-én, megkezdett légitámadások idején, két teljes hónapon át, a szövetséges csapatok átlagban percenként egy bombát dobtak le az ellenségre. Ilyen mértékű pusztításra ilyen rövid idő alatt még nem volt példa az emberiség történetében. Egy katonai vezető a Pentagonban alig titkolt büszkeséggel nyilatkozta, hogy "visszabombáztuk őket a kőkorszakba". Az Egyesült Államokban egyre többen adnak hangot lelkiismeretfurdalásuknak, a zabolátlan pusztítás miatt, újságcikkekben és magánbeszélgetéseken egyaránt. A kormányszóvivők a légitámadások idején a szövetséges csapatok stratégiájának leírására egy új kifejezést kovácsoltak: surgical bombing, vagyis sebészeti bombázás; precíziós beavatkozás, amely csak ott sújt, ahol a legjobban fáj. Ezzel nehéz összeegyeztetni azt a tényt, hogy egy tizennyolc milliós ország szinte teljesen megbénult, Bagdadban nincs ivóvíz, rendszeres áramszolgáltatás, Irakban az országutak és hidak nagy része használhatatlan, a meleg évad közeledtével pusztító járványok kitörésére lehet számítani. Azt soha nem fogjuk megtudni, mi történt volna, ha megvárjuk, hogy idővel hasson a nemzetközi embargó, vagy egy hét bombázás után megpróbáljuk az irakiakat jobb belátásra bírni. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy a háború politikai célkitűzéseiből nem sok valósult meg. Szaddam Husszein továbbra is hatalmon van, és ha az iraki ellezéki erŐk további vérontás után végezMagyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein 229 E 79 St New York NY 10021 (212) 737 2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. nek is vele, minden jel arra mutat, hogy a következő rezsim Nyugat-ellenes, iraki szimpatizánsokból tevődik majd össze. James Baker villámkörutja a Közel-Keleten szintúgy nem mutatott fel semmi eredményt; a palesztin kérdés ma ugyanolyan megoldhatatlannak tűnik, mint azelőtt, azzal a különbséggel, hogy a háború alatt tanúsított magatartásuk miatt most már nemcsak Izrael, hanem Kuvait és Szaud-Arábia is ellenszenvvel viseltetik a palesztinokkal szemben (azért van közeledés zsidók és arabok között). Politikai, társadalmi kérdéseket háborúval ebben az évszázadban senkinek nem sikerült megoldania. De félre a lányos érzékenykedéssel, győztünk! Nagyon kellett már ez a kis győzelem, mert bizony kezdtünk már elkeseredni. A gazdasági visszaesés lassan már egy eve tart, de a kormány szerint ez még mindig csak recession, nem pedig crisis. Pont jókor jött ez a háború. Kuvait újjáépítése a becslések szerint körülbelül 100 milliárd dollárba fog kerülni, aminek a hetven százalékát amerikai cégek kapják majd. Ez több munkalehetőséget, nagyobb adóbevételt, a kormány deficitcsökkenését jelenti az USA számára. Milyen előrelátó volt Bush elnök, mikor még tavaly szeptemberben (!) leült tárgyalni azon nagyvállalatok vezetőivel, akik Kuvait helyreállításában a legérdekeltebbek, nehogy készületlenül érje Őket üzleti forgalmuk hirtelen fellendülése. Ismét tisztelnek, becsülnek minket világszerte. Minden oka megvolt az elnöknek, mikor egy nyilvános beszédében, pár nappal a háború befejezése után igy sóhajtott fel: "Thank God, we kicked the Vietnam syndrome." Vagyis, hogy hál' Istennek kihevertük Vietnamot, és ezentúl nem kell félnünk itthon tüntetésektől, társadalmi felháborodástól, ha legközelebb rendet kell tennünk valahol a világban. Hova nem ajánlatos utazni Az Egyiptomba készülő turisták vigyázzanak; annak esélye, hogy útközben megbetegszenek 60 százalékos - olvasható a brit fogyasztók szövetsége idegenforgalmi szaklapjának legújabb számában. A lap találomra kiválasztott brit turistákat kérdezett ki, s igy derűit ki, hogy a tavaly Egyiptomban jártak 60 százaléka betegedett meg, főleg különböző élősködőktől. A turistákat megbetegitŐ országok rangsorában a brit lap szerint a második helyezett Gambia 47 százalékos aránnyal, a harmadik pedig Törökország 45 százalékkal. A turisták számára legegészségesebb három ország Svédország, Írország es Hollandia: mindhárom országban csak a megkérdezett brit turisták 3 százaléka betegedett meg tavaly. A legrémesebbek a latin-amerikai országok: a felmérés szerint nem csupán 45 százaléknyi turista betegszik ott meg előreláthatólag, de 11.5 százalékukat ráadásul minden bizonnyal ki is rabolják. A kelet-európai országok közül csak Bulgáriáról közöltek adatot, nem eppen biztatót: ott a turisták - legalábbis a britek- 40 százaléka számíthat valamilyen csúnya betegségre. 0 Erich Honecker, ( aki feleségével együtt több, mint két hónapja a Szovjetunióban él, politikai menedékjogot kért és - sajat állítása szerint, amit Moszkvában cáfolnak- kapott, nem szándékozik visszatérni Németországba (ahol letartóztatási parancs van érvényben ellene),* ha egészségi allapota lehetővé teszi, hosszabb időre Chilébe kíván utazni ott élő lányához.
