Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-23 / 21. szám
Thursday, May 23. 1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Benedek Ferenc __ _ Kl iY HAZATELEPÜLT NAPLÓJA ffl. Az előző évi választások után a leadott szavazatok száma nagyon alacsony volt. Akkor különböző teóriákkal próbálták magyarázni a nép visszatartását. Fásultság, közöny, a sokat emlegetett negyven év hatása a polgárok lelkületűre. Ha nem is bizonyossággal, de már akkor láttuk az igazi okot: a gyors ütemben megtartott választáson főleg azok szavaztak, akik a teljes kapitalizmus hivei voltak. így alakult meg egy majdnem teljes egészében értelmiségi parlament, megtűzdelve olyanokkal, akiknek _ saját, vagy családi gyökerei még a háború előtti Horthy rezsimhez vezethetők vissza. A három part koalíciója óta olyan többséget teremtett a Parlamentben, hogy az ellenzék jóformán szóhoz sem jutott. Az igy védett helyzet, enyhén szólva nem egyszer a diktatúra hatarara sodorta a kormányt. A Szabad Demokraták az amerikai liberális politikához álltak és állnak a legközelebb. A Fiatal Demokraták sokszor nagyon jó hozzáállással szerepelnek, jó meglátásukkal, de élettapasztalatuk, gyakorlati tudásuk nem elégséges. Az uj kormány első próbatétele a mindenki előtt ismeretes "Taxis blokád" volt. Én lehet mondani az egész eseményt végignéztem a televízión keresztül. A kormány szinte nevetséges impotenciája, a teljes határozatlanság az érdekelt miniszterek részéről a legnagyobb veszélybe taszították volna az országot, ha a blokád tagjai nem tanúsítottak volna fegyelmezett Önmérsékletet. Pedig a belügyminiszter két esetben is kijelentette, hogy ha akarná, a Dunába szórhatná az Összes taxit. A második, amihez nem is tudtam akkor véleményt mondani, olyan lehetetlennek tűnt számomra: az 1990 október 23. Űhneplés alkalmával az Összes kormány főtiszt viselők nagyon komoly Összegű jutalmat kaptak. Ebben az időben már javában nőtt a hajléktalanok száma. Ebben az időben már javában nőtt a munkanélküliek száma is. Sorban nyitották meg az ingyen konyhákat, ahol a magyar társadalom perifériájára került emberek naponta legalább egy tányér ételt tudtak kapni. Ebben az időben nem egy iskolának a megnyitása probléma volt. Ebben az időben már napról-napra nőtt a bűnözés az egyre romló szociális Helyzet miatt. Mit mondjak még?.... Nem mondok semmit. folytatjuk SZÁZ EVE SZÜLETETT SÍK ENDRE Kispap, katona, külügyminiszter Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79 St New York NY. 10021 (212) 737 2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. Már életében úgy beszéltek róla - igaz, csak bizalmas, szűk körű társaságban -, hogy egyike azoknak a nagyon keveseknek, akik a szovjetunióbeli emigrációban meg tudtak maradni tiszta embernek. » t Élete summaza- tának is tekinthető, amit utolsó önéletrajzi könyvének, az elsŐ kiadásban 1970-ben (!) betiltott Vihar a levelet-nek előszavában irt: "A múlt viszontagságainak és a háború szörnyűségeinek fájó emléke szolgáljon intő példaként: tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy azok soha többé meg ne ismétlődhessenek." Dr. Sik Endre Élete, személyisége valóban rendhagyó volt; kilencévesen maradt apátlanul, azzal az intelemmel, hogy se pap, se ügyvéd, se katona ne legyen - igy emlékezett vissza apja utolsó szavaira. Sik Endre - mindhárom lett egy-egy időszakában hosszú életének. De a kortársak - és az utókor - diplomataként és a afrikai népek történelmének kitűnő ismerŐjeként emlékezik rá, (S talán még annyi "rendhagyót" családjáról: noha Sik Endre egyetemi hallgató korától marxistának vallotta magát, mindvégig a legnagyobb megértésben és szeretetben élt paptudós bátyjával, Sik Sándor költővel es apáca nővéreivel.) Hadifogolyként került Oroszországba, s bar - mint irta gyötörte a honvágy, kereken harminc esztendőnek kellett eltelnie, amig hazajöhetett. Idézett könyve ezzel fejeződött be: "Harminc év álma beteljesedett. Itthon vagyok újra. Fogadj kebledre, szülőhazám!" Életrajza: nagy megrázkódtatások és nagy szerencsék sorozata. Csupán a szerencséről: 1930-as évek nagy "csisztkái" során sok barátját, ismerősét letartóztatták, többségük soha nem került elő. Öt csak a szovjet kommunista^ pártból zárták ki, s elküldték - kozrendörnek. Aztán itthon: mivel Rákosival odakint számos nézeteltérése volt, nem sok jóra számíthatott hazatérése után. Ám az akkori politika vezetői megelégedtek annyival, hogy - mint Sik többször mondta - újabb száműzetésbe küldték. Igaz a korábbinál sokkalta kellemesebb száműzetésbe: diplomataként az Egyesült Államokba. Több nyelven beszélt, s egészen nyugdíjba vonulásáig maradt a külügyi pályán. Tizenkét évig tartottak a - másik könyvének címét idézve - Bem rakparti évek, osztályvezetőtől miniszterig járta végig a Külügyminisztérium sokféle beosztását. Egykori munkatársai, beosztottai tanúsítják: Sik Endre sohasem volt amolyan akkoriban szokásos "miniszter elvt^rs", aki előtt vigyázzba kellett állni. O inkább Bandi bácsi volt mindenkinek, akihez tanácsért, segítségért lehetett fordulni. Késő öregségében is felhasználták évtizedeken át szerzett nemzetközi tekintélyét: > az Országos Beke- tanács elnökeként haláláig tagja volt a Bekevilágtanacs elnökségének. Volt hát pap - katolikus kispapként kezdte pályáját, majd "kiugrott" - ügyvéd - legalábbis jogászhallgato, kőzveth nül a papi pálya elhagyása után - és katona is, az első világháborúban, majd a Szovjetunióban. Akarata ellenére lett diplomata és politikus. "Hobbija" azonban mindig az irodalom volt. Említett könyvein kivül irt továbbiakat is, megjelent novelláskötete, számos műfordítása magyarról oroszra és viszont. Mindenképpen érdekes, különleges egyéniség volt, akire érdemes emlékezni - nemcsak születésének századik évfordulóján. ^ Varkonyi Endre Engedtessék meg nekem, hogy a fenti megható visszaemlékezést kiegészítsem néhány személyi jellegű sorral. Azon szerencsés emberek közé tartozom, akiknek alkalmuk volt Dr. Sik Endrével ittléte idején nemcsak megismerkedni, hanem vele megértő baráti viszonyba lépni. A legnagylelkűbb, legnagyobb tudásu, legkedvesebb emberek egyiket ismertem meg benne, akikkel életemben valaha is alkalmam volt találkozni. A fenti megemlékezésben jelzett tulajdonságok mellett Sik Endre a magyar költészet, különösen Ady Endre költészetének páratlan tudósa, mondhatni szerelmese volt. Feledhetetlen volt számomra az az előadás, amelyet 1947, február 2-an tartottak a Barbizon Plaza színháztermében Ady Endre költészetéről. Egy életre szóló élmény volt az, amikor előadása keretében elszavalta, vagy felolvasta Ady: "Négy-Öt magyar összehajol" c. versét. Úgy vélem, belevésöd- nek azok olvasóink szivébe, mikent belevésödtek annakidején az enyembe. íme a vers Deák Zoltán NEGY-ÖT MAGYAR ÖSSZEHAJOL Itt valahol, ott valahol Esett, szép szomorú fejekkel Négy-öt magyar összehajol S kicsordul gúnyos fájdalmukból Egy ifju-ősi könny, magyar könny: Miért is ? És utána, mint a zápor Jön a többi könny: Miért is, miért is, miért is? S nincs vége könnynek es miértnek. Fölöttük hahota koszon, Hahotája, akik nem értnek ( S akik sohase kérdik s kérdtek: Miért is ? És csöpög a könny: Miért is, miért is, miért is? És hömpölyög font a hahota, Hogy soha, soha, soha. Ennyi búsulással fényesen Nyílnék meg az Ég, Ahol csak Ég és okos üdvösség van S itt nem elég. Itt nem kell csak a könny S itt valahol, ott valahol Esett, szép szomorú fejekkel Négy-öt magyar összehajol, Miért is, miért is, miért is ? KÖNYV PAVAROTTIROL, Luciano Pavarotti május 7-i budapesti koncertje alkalmából a Zeneműkiadó másodízben jelenteti meg Pavarotti amerikai újságíró barátjával, William Wrighttal közösen irt és szerkesztett önéletrajzát. A könyvben szót kapnak a tenorista pályatársai, barátai, családtagjai is.
