Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-02 / 18. szám
Thursday, May 2. 1991. 5. Benedek Ferenc EGY HAZATELEPÜLT NAPLÓJA A budai őszben szemerkél az eső. Mar besötétedett... A lámpák körül a köd glóriát fon. A sárgult levelek olyan szorosan tapadnak a nedves, fekete járdához, mintha valaki odaragasztotta volna. A színek, a vonalak, a formák, a házak, a fák elmosó- dottak. A villamossínek élesen fénylenek. Tálán Ady Ősze is ilyenformán szökött be, mint most nekem, ezen a fákkal szegélyezett budai utón. Az utolsó Ősz hosszú-hosszú évekkel ezelőtt volt... akkor 1956 novembert irtunk. Fáradtak voltunk, testünkben, lelkűnkben megkínzottak... reménytelenül csalódottak. Összeomlott minden. Nem csupán a reménység, de a bizalom is a nyugati világ iránt. Az akkor ígért segítség több, mint három évtizedet késett. Ennek a népnek nagyon nehéz évtizedeket. Ironikus, hogy amikor Bush elnök beszédet mondott az Országház falainál, akkor is szemerkélt az eső. Aztán volt "ószi eső" Rómában, New Yorkban, Catskillben... és 34 év után újra itthon. 34 évig vártam erre a ködös, esős budai estére. Visszaérkezésem óta hónapok teltek el, mig végre elkezdtem ezt a naplót írni. Hosszú hónapok kellettek ahhoz, hogy megértsem a "Népet", az én népemet. Es még most is értetlenül és megkövültén állok a napok sodrában. Nincs mosoly, nincs nevetés, nincs vidám hangulat. Mintha egyazon szobrász veste volna ezeket az arcokat, mintha egyazon festő ecsetje alól kerültek volna ki a különböző korú emberek arcvonásai. * * * Az első időkben nap mint nap hallottam emlegetni az "átkos negyven év"-et, az átkos negyven év "örökségét" minden vonalon, a reánk hagyott adósság halmazát. Az új választások után elindult politikusok, mint a szemetesládába, beleszórtak mindent, hogy még jobban aláfessék a kezdet nehézségeit. Soha annyi történészt nem láttam, mint ebben a kis országban, de senki nem foglalkozott és nem foglalkozik ma sem az elmúlt negyven év tárgyilagos felmérésével. A történelem folyamatossága nem ismer vákuumot, mint megannyi más sem. Nem lehet epr nemzet történelmében úgy intézni el fel évszázadot, hogy egy fél vonással áthúzzuk. Azt meg különösképpen megtanulhattuk volna, hogy nem lehet felfalnunk egymást egy elmúlt rendszerre hivatkozva. Még mindig nem vagyunk eleg kevesen? 16 millió magyarról beszélünk, ugyanakkor lelki és fizikai mivoltában ezreket irtunk, vagy akarunk kiirtani. Nagy Imrét és társait véresre sebzett tiz körömmel kaparták ki, de ki beszél arról, hogy Nagy Imrének és társainak milyen célkitűzései voltak a magyar jövőre vonatkozóan? A múltúnkkal való egyenes, becsületes szembenézés lenne egyik alapja a magyar jelen és jövő rendezésének Amikor a lakásunkba beköltöztünk, körülbelül egy hétre volt az országos választás. Az egész ház örömmel üdvözölt bennünket. Ugye, az MDF-re szavazol? - kérdezték. És amikor közöltem, hogy nem, az MSZP-re, akkor nagyon visszahúzódtak. Sajnos a választások túl korán kerültek kiírásra. Nagyban-egészében azok szavaztak, akik mereven a múlt teljes eltörlését akarták, akik teljes egészében azt a kapitalista rendszert óhajtották, amiben élünk most. Természetesen az itt ismételten kivirágzó AMERIKAI MAGYAR SZÓ Marton László Párizs. SZENT IZABELLA? Katolikus Izabella pedig szent lesz. Ha nem, hát megmarad annak, aki volt a valóságban: aragoni Ferdinand hitvese es társ- uralkodoja, akivel kiűzte a mórokat, elkergette a zsidókat és elküldte Kolumbuszt Indiába. 1451 és 1504 között élt, Összesen tehát ötvenhárom évet. De ez elég volt ahhoz, hogy átvezesse Ibériát, és, ha úgy tetszik, a világot a középkorból a reneszánszba. Másfél esztendő múlva ünnepli Spanyol- ország Amerika felfedezésének félezredik évét: erre időzítenék a boldoggá avatást, amely a szentség közbülső állomása. Az ötlet nem egészen új; meg Franco ország- lása alatt Valladoid érseke fordult a szentszékhez. Romának akkor kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy a még javaban verengző caudillo egyházi támaszainak szívességet tegyen. A történet természetesen messze meghaladja a kortársak tanúsága szerint valóban jámbor, jó lelkű és a körülményekhez képest emberséges Izabella személyét. De ami a történelem mögött a történetet illeti, 1492 olyan kataklizmák láncreakcióját hozta, amelyről szívesen megfeledkezne az emberiség. Andalúzia utolso muzulmán fejedelemségének, Granadának bevételével kilencszáz évi arab jelenlétre tettek pontot. A sötét középkorban Európa legfényesebb ( tája volt Andalúzia: nemcsak a közvilágítást és a csatornázást találták fel, hanem a népek es a kultúrák harmonikus együttélését is. A megszálló muzulmánok türelmesek es egy kissé puhányok voltak.: eszük agaban sem volt másokat az igaz hitre téríteni, mé^ kevésbé gondoltak homogén arab nemzetállamra. Keresztény hadvezéreik, zsidó minisztereik társaságában inkább olyanok tervezésével foglalkoztak, mint a sevillai Alcazar vagy a granadai Alhambra. Hozzájuk képest a keresztény "felszabadítók" barbárnak tűnnek. A bevett városok muzulmán lakosságát jobb esetben kardélre hányták, roszabb esetben rabszolgasorba döntöttek. A zsidók elmehettek, pontosabban elzavarták őket; eleg volt, ha házaikat, vagyonukat hátrahagyták. El Greco toledoi házát is egy Levi névu pénzügyminisztertől örökölte. A rabszolgaságot vagy deportálást elkerülni elég volt az igaz hitet választani. Kevés muzulmán, sok zsidó állt keresztvíz alá Izabella uralkodása alatt. Tálán túlságosan is sok: az egyház maga sem hitt gyors sikerének. A XV. századi Spanyolországban hozták az első mai értelemben vett faji törvényt. Az 1449-ben (tehat még Izabelle születése előtt) kiadott "lim- pieza de sangre" a vértisztaság törvényé meghatározza a régi keresztény kategóriáját; ellentétben az "új" zsidó es muzulmán eredetű keresztényekkel szemben. Ez utóbbiak váltig bizonygathatták, hogy megtérésük őszinte, már az inkvizíció megjelenese előtt is teljes létbizonytalanságban éltek. ( 1478-ban aztán megindult az inkvizíció úthengere. Az intézmény, amely eredetileg "csak" ideológiai célokat, a másként kapitalizmus rögtön összekapcsolódott a múltbeli feudalista hagyományokkal. Mi, akik hosszabb időt /több, mint három évtizedet/ töltöttünk az Egyesült Államokban és beleszületvén az első világháborúba, vegigéltük a két háború közötti viszonyokat, nagyon jól láttuk a közvetlen következményeket és jól látjuk a jövőt is. folytatjuk gondolkodók - mint például az albigensek megsemmisítését szolgálta aragoni Ferdinand és castilli Izabella alatt politikai küldetést kapott: az első nemzetállam és mintegy totális állam megteremtését. XV XVI. századra vetíteni a XIX -XX. fogalmait. A következő garantáltan eredeti idezet analógiája azonban hajmeresztő: "A per és a halálos itélett célja nem az elitéit lelkének megmentése, hanem a nép megfélemlítése, a közrend fenntartása... a vádlott előtt a vád lényege maradjon titok" - írják Eymerich és Pereira inkvizi- torok, Berija és Visinszkij méltó elődei. A hírhedt Torquemada rendkívül hatékony, volt, de utódaihoz képest meglepően emberséges... ha e szónak ilyen közegben egyáltalán van valami értelme. 1483 és 1498 kozott, Izabella orszaglásának tetőpontján százezer(l) pert folytatott le, de csak ketezer elitéltet küldött máglyára. Igaz t persze, hogy halálra általában azokat Ítéltek, akik bevallottak valamit; a többi a kinzókamrak- ban végezte. ( f Az át nem keresztelkedett zsidók szamara a végső megoldás az 1492-es kiűzetés volt. Több, (mint háromszázezer zsidó széledt szét Eszak-Afrikában, Olasz- és Francia- országban és a török birodalomban. A sebek máig sem gyógyultak be. Március( 31, az 1492-es kiűzetés napja, máig gyászúnne^ a szefárd, azaz a spanyol szertartásrendű zsidóknál. Kolumbusz Kristóf ugyanazon a napon és ugyanabból a kikötőből indult Indiába, mint a spanyol zsidók újabb száműzetésükbe. Salvador de Madariaga,, a spanyol aranykor legkóltoibb történésze arra következtet, hogy Kolumbusz maga is converso volt, és Indiában új hazát keresett népének. Ha igy van, bizony elég messze esne a fájától, mert már első útjáról rézbőrü rabszolgákat szállított Sevillába. Az aranykor, amint tudjuk, nem fenylett mindenkinek. Az első újkori genocídium (az ókorban inkább szabály volt, mint kivétel) arányairól máig is keveset tud a hálás utókor. Tessék helyet foglalni: Amerika felfedezése az első ötven évben hetvenötmillió (jól tetszett olvasni, hetvenötmillió) "indián'* életébe került. Igaz, hogy legtöbbjük nem fegyver, hanem embertelen bánásmód, kollektiv idegösszeroppanas és európai bacilusok áldozata lett, de mind- (folytatás a 6. oldalon) Dr.Jankó Zsófia BUDAPESTI JOGTANÁCSOS Magyar törvényekre, államosított vagyonok visszaszerzésere tanácsot nyújt es felhatalmazást vállal. Miamiban tartózkodik junius 1-ig. 251-174 St. APT.1707 Miami Fla. 33160 Telefon: (305) 936 1114
