Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 2. szám
ARA 50 CENT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XLV. No. 2. Thursday, Jan. 10. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 SEGÍTSEN on is megmenteni a BEKET! Ismét háborús veszély fenyegeti az emberiséget. Nincs garancia arra, hogy ha kitör a háború az arab félszigeten, nem terjed-e _ ki más világrészekre is. Amerikai fiuk, artatlan polgárok élete van halálos veszélyben. Ön is segíthet megmenteni a békét! Telefonáljon állama szenátorához és kongresszusi képviselőjéhez e számon 1-202-224-3121. Mondjuk ezt nekik: "I oppose all military action! Give sanctions a chance! I support a negotiated settlement of the Gulf crisis!" Plutarchosz, a nagy görög filozófus irta Ethika c. müvében: "Bűnt követ el az, aki nem cselekszik jót, amikor alkalma van rá!" Telefonfelhivásunk ezrek életét segíthet megmenteni! Ne habozzon. Cselekedjünk! 1-202-224-3121. Támogassuk a washingtoni békefelvonulást január 26-án. Részletekért hívjak e szamot: 1-212-227-0225 A Magyar Szó Szerkesztősége. “FEHÉR RABSZOLGÁK ARÁBIÁBAN” Arthur Schlesinger, Jr.^a New York Városi Egyetem professzora BUDAPESTRŐL JELENTIK BUDAPEST. Kupa Mihály, az új pénzügy- miniszer január 4-én bejelentette: a kormány elhatározta a forint 1596-os leértékelését. Ennek következtében a dollár értéké a jelenlegi 60.7 forintról, 69.8-ra emelkedik. Kupa szerint a t forint leértékelésének célja a magyar export fokozása, a külföldi befektetők támogatása és a turizmus előmozdítása. ** A múlt év utolsó hónapjaiban mintha lankadt volna a külföld érdeklődése Magyar- ország iránt. Ebben bizonyára szerepe volt az iraki válságnak, amely izgalomban tartja a világ közvéleményét. Újabban mintha ismét gyakrabban jelennének meg hírek a világsajtóban szülőhazánkról. De a legtöbb - sajnos - nem kedvező képet fest a magyarországi helyzetről. Alant közlünk néhány rövid beszámolót. A nagy tekintélynek örvendő Christian Science Monitor budapesti tudósítójának, George Miles-nek karácsonyi riportjával kezdjük. BUDAPEST, Barabás Anna, nyugdíjas magyar asszony sirvafakadt, amikor egy Metro állomáson érdeklődtem nála, hogyan megy a dolga? Amikor a kommunista vezetőket felváltotta a demokratikusan megválasztott kormány áprilisban, azt hitte, hogy megjavul az élete. De nem ez történt. A tavalyi 3096-os infláció után az idén ismét 35-40%-kal fog ez növekedni, ami csaknem teljesen lehetetlenné teszi a megélhetését a havi 90 dollárnak megfelelő nyugdíjból. A lakbér, fűtés, világítás költségeinek emelkedése következtében átlag 17 dollárja marad havonta élelemre. I^y azután elsősorban burgonyán és hagymán el. Állasban lévő leánya időnként hoz neki élelmiszert. "Ez a kormány nem tudja megoldani Magyarország gazdasági problémáit" - mondja Az idén a magyar kormány, jelenlegi problémái mellett még 2 milliárdos uj költségvetéssel néz szembe az olaj árának emelkedése és a szocialista tömbből eddig fennálló kereskedelmi kapcsolatok felbomlása következtében. Ennek tetejében jön a 4 milliárd dolláros adósság és kamat törlesztése. Hogy mindezt teljesíthessék, Antall miniszterelnök nem tehet mást, minthogy tovább szorítsa a szíjat az emberek derekán. Barabás Anna esteben ez azt jelenti, hogy a krumplit ezentúl hagyma nélkül kell elfogyasztania. Mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak akkor segít újabb kölcsönökkel, ha a kormány nagyon takarékoskodik. Beszéltem másvalakivel is. Hegedűs Jánossal, akinek gépjavító műhelye van. Támogatja a kormányt, de o is kijelentette, hogy ha a helyzet nem javul hamarosan, társadalmi robbanás lesz. PESSZIMISTA HANGULAT Vessünk egy pillantást arra, hogy mit ir a New York Times tudósítója Budapestről. (Celestine Bohlen) BUDAPEST, január 1. A Gallup Közvélemény (folytatás a 2. oldalon) Reméljük, hogy Bush elnök lélektani háborúja Szaddam Husszein ellen sikeres lesz és Szaddam beadja a derekát. De mi lesz, ha nem hátrál meg? Bush elnök kénytelen lesz megindítani a háborút. Valóban akarja ezt a háborút Amerika népe? Dole szenátor a minap kijelentette, hogy szerinte az amerikai nép nem biztos, hogy akarja-e ezt a háborút. Mik a kitűzött céljaink? Szaud Arábia védelme, Kuvait felszabadítása, a királyi csalad visszahelyezese és Bush szavaival élve, e^y szilárd biztonságos Öböl-vidék. E célok megérdemlik, hogy az arab világ halas legyen irántunk. Sajnos nem ez a helyzet. Megvetnek bennünket! Az óböl-menti arab államok lakossága csaknem akkora, mint Iraké. De alig van számottevő hadseregük. Miért is kellene? A Wall Street Journal-ben megjelent hir egy vezető arab politikus kijelentéséről szol: Ön azt hiszi, hogy én elküldeném a fiamat meghalni Kuvaitért? Azután mosolyogva hozzátette: vannak nekünk fehér rabszolgáink Amerikából! James Lemoyne, a N.Y. Times tudósítója szerint Szaud Arábia úgy tekint az amerikai hadseregre, mint egy bérbevett zsoldos hadseregre. Egy másik arab igy nyilatkozott: "Az amerikai egy újfajta külföldi munkás nálunk. A pakisztániak taxit vezetnek, a jordániaiak dolgoznak az olajvidéken, az amerikaiak pedig védenek bennünket!" Nos, én jól tudom, hogy külpolitikánknak nem az a célja, hogy hálát és dicséretet kapjunk. Lehet, hogy el kell tűrnünk (az arabok gúnyolódását, ha életbevágó érdekeink vannak veszélyben. De Dole szenátor szerint kormányunk eddig még nen) győzte meg az amerikai népet, hogy erről volna szó. Természetesen érdekelve vagyunk a Perzsa-öbölben. De a kormánynak különbséget kell tenni marginális és életbevágó érdekeltségek között. Életbevágó az olyan érdekeltség, amelyben nemzetünk biztonsága van veszélynek kitéve. Ilyen érdekeltség volt harcunk a hitlerizmus ellen, vagy a Sztálin elleni politikánk. De milyen életbevágó érdekeltségünk volna háborúba menni Irak ellen? Kormányunk zavaros válaszokat adott erre. Először azt mondták, hogy meg kell vedeni az olajvidéket. Azután a vidéket stabillá kell tenni. Baker külügyminiszter pedig egyszer azt mondta, hogy az amerikaiak munkaalkalmát védjük ott. Hogy a vidék politikai stabilitását védenénk? Ez a vidék ősidők óta a törzsi viszályok, vallási fanatizmusok, szörnyű egyenlőtlenségek színhelye volt. A nukleáris fegyverektől védjük a vidéket egy megelőző háborúval? Ez épp olyan alaptalan, mint az az érvelés volt, amikor a szovjet elleni megelőző háborút ajánlottak egyesek. Uj világrendet akar Bush elnök? Az Egyesült Nemzetek sokkal hatékonyabb szervezetté válna, ha Irakot a gazdasági szankciókkal kényszeritenénk meghátrálásra, mint aZj hogy fügefalevele lenne egy alapjában veve amerikai háborúnak. Nem növelne az ENSZ tekintélyét, ha célunkat a polgári lakosság millióinak megölésevei érnénk el. Mindenki utálja Szaddamot. Az arab államok örülnének, ha sikerülne megdönteni (folytatás a 2. oldalon)
