Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan.3. 1991 AMERIKAI MAGYAR SZO 11. ORVOS A CSALÁDBAN A HASNYÁLMIRIGY A hasnyálmirigy szerepe következtében lép fel - súlyos emésztési zavarokat idéz elő. A hasnyálmirigy kb. 20 cm hosszú, nyelvalakú szerv, amely harántirányban helyezkedik el a gyomor mögött. Szélesebb, jobb oldali vége - a mirigy feje - a vékonybél kezdeti szakaszának patkó alakú görbületébe illeszkedik. A mirigyet alkotó sejtek nagy részé termeli az életfontosságú emésztőnedvet, a hasnyálat. Vannak azonban benne szigetszerűen elhelyezkedő sejtcsoportok, amelyeknek feladata egészen más. Ezek a "szigetsejtek" termelik az inzulint, a cukoranyagcsere fó szabályozóját. Az inzulint termelő sejtek tulajdonkeppen a hasnyálmirigytől teljesen függetlenek és nem is az emésztőrendszerhez, hanem a hormonális rendszerhez tartoznak. A hasnyálmirigyben keletkező emésztőnedv a mirigy kivezetocsövén keresztül a patkobélbe jut. Ugyanitt nyílik az epevezeték is, es ez az egyik magyarázata annak, hogy az epebetegségek és a hasnyálmirigy betegségei szorosan összefüggenek, gyakran társulnak egymással. A hasnyálmirigy-nedv elválasztásának ingere a savval elkeveredett gyomortartalom. Amikor ez a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe jut, ott a bél nyálkahártyájában egy hormonszerú anyag keletkezesét idézi elő. A hormonszerú anyag ezután fokozza a hasnyálmirigy nedvtermelését, de ugyanakkor az epe es a belnedv elválasztására is hat. Mindezen emésztőnedvek feladata a tápanyagok lebontása. A táplálékban lévő fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat, ugyanis csak akkkor tudjuk hasznosítani, ha azok előbb apró építőköveikre - amino- savakra, zsírsavakra es egyszerű cukrokra - bomlanak. Ezt a kémiai folyamatot végzik, irányítják az emésztőnedvek enzimjei. Mindhárom alapvető tápanyag lebontásában éppen a hasnyálmirigy enzimjei, játsszák a legfontosabb szerepet. A belnedvben ezután már csak utóemésztés folyik, a bélnedv enzimjei bontatlan tápanyagokra nem is hatnak, csupán a megfelelően emésztett anyagok további hasítására alkalmasak. Mindebből érthető, hogy a hasnyálmirigy- nedv életfontosságú, hianya - akár a termelődés csökkenése, akár a vezetek elzáródása Betegségei A hasnyálmirigy szövetében heveny vagy idült gyulladás keletkezhet, a mirigysejtekből jó-, vagy rosszindulatú daganatok indulhatnak ki. A heveny hasnyálmirigy gyulladás lényege az, hogy a hasnyál enzimjei - elsősorban a fehérjét emesztŐ enzim - már a mirigyen belül hatásossá válnak, s magát a mirigyet megtámadva szövethalált okoznak. Ezt a folyamatot elindíthatja fertőzés vagy sérülés, de feltűnően gyakran jelentkezik a^ gyulladás máj- és epebetegségekben, főleg bőséges étkezes vagy nagyobb alkohol- fogyasztás után. Aki máj- vagy epebetegségben szenved, egyszerre sose egyen sokat: puffasztó nehéz ételektől és szeszes italok túlzott fogyasztásától pedig feltétlenül tartózkodjon még akkor is, ha hosszabb ideje panaszmentes! A heveny hasnyálmirigy-gyulladás súlyos hasi megbetegedés képében zajlik. A kórkép megkülönböztetése egyéb, úgynevezett "hasi katasztrófát" okozó betegségektől (pl. fekély átfuródása, hashártyagyulladás, bélelzárődás stb.) az egyik legnehezebb orvosi-diagnosztikai feladat. Az idült gyulladás tünetei viszont jellegtelenek. Étvágytalanság, ( puffadás, bizonytalan fájdalmak, székelési zavarok - egyszóval olyan tünetek, amelyek minden emésztőszervi megbetegedésben előfordulnak. Sokszor idegesség, szorongás, idegrendszeri egyensúlyzavar áll e hasi tünetek mögött. Idült gyulladás tünetei^ utánozzák a mirigy jó- és rosszindulatú daganatai is, amelyek felismerését megkönnyíti, ha a hasfalon keresztül kitapinthatok. Hogyan vizsgálható? Következtetni lehet ( a hasnyálmirigy muködészavarára a széklet mikroszkópos vizsgálata alapján. Izomrostok jelenléte a székletben a fehérjeemésztés, keményi- tószemcsék jelenléte a szénhidrát-emésztés zavarát jelzi, zsircseppek nagyobb mennyiségben való kimutathatósága pedig zsire- mesztési zavart jelent. A hasnyálmirigy áltál termelt enzimek A hasnyálmirigy (1), a patkóbél (duodenum) .(2) az e- pehólyag (3), a máj epevezetéke (4) és az erek (5-6) elhelyezkedése a gyomor mögött. 3 mennyisége laboratóriumi módszerekkel mérhető. El lehet végezni a meghatározást a vérsavóból, a székletből, a vizeletből és a szondával nyert patkóbél-nedvből is. A mérési eredmények értékelése alapján a ^hasnyálmirigy gyulladására, a vezeték elzáródására, a mirigyállomány hegesedésé- re tudunk következtetni. Legelterjedtebb a szénhidrát-emésztó enzim - az un. diasztáz- meghatározása, de a zsiremésztÖ lipáz is mérhető. A régebbi röntgen módszerekkel a hasnyálmirigy közvetlenül nem vizsgálható. Az utóbbi években a gyomortükrözéshez használt hajlékony optikai eszközökkel lehetővé vált a patkóból belsejének szemügy- revétele is. Meg lehet nézni a hasnyálmirigyvezeték nyílását, sót a műszeren keresztül vékony szonda segítségével a vezeték röntgenárnyékot adó kontrasztanyaggal feltölthető. Az igy készült röntgenfelvételekből lényegesen pontosabb következtetésekre juthatunk. Izotópok alkalmazása a hasnyálmirigy vizsgálatában ugyancsak az utóbbi évek eredmenye. Egy izotóppal jelzett aminosav, a metionin, a beadása után főleg a hasnyálmirigyben gyűlik össze és megfelelő izotópszámláló t műszerrel a hasnyálmirigy működő állománya szinte feltérképezhető. Az orvos kezelje! A hasnyálmirigy-betegségek kezelése egyfelől diétás és gyógyszeres, másfelől - daganatoknál és néha a gyulladás szövődményei esetén - sebészi beavatkozás. Ma már van olyan gyógyszerkészítmény, amely a hasnyálmirigy enzimjeit hatásos formában és adagban tartalmazza. Ezt a gyógyszert - a Cotazym fortét - széles körben használják nemcsak hasnyálmirigyelégtelenségnél, hanem epe-máj- és bélbetegségek okozta emésztési zavaroknál is. Mellékhatása gyakorlatilag nincs, de mégis veszélyes, ha valaki orvosi vizsgálat nélkül, rokonok, szomszédok tanácséra saját maga kezelgeti vele emésztőszervi panaszait. A panaszokat ugyanis esetleg olyan betegség okozza, amely egészen más gyógyszert, vagy sürgős műtétet igényelne. Ilyenkor pedig az új "csodaszer" nem segít, mert minden gyógyszer csak bizonyos betegségekre hat, szakszerűen alkalmazva. A hozza nem értők jóindulatú tanácsa sokszor hátráltatja a panaszok okanak tisztázását és megnehezíti, esetleg megakadályozza a gyógyulást. Dr. Péteri Miklós Terjessze lapunkat
