Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-12-20 / 48. szám
Amerikai Ára 50 («nt / KÜLPOLITIKA-BEKÖTÖTT SZEMEKKEL Tőkés László nyilatkozata 1990. december 5-én, a négy hónap elótti súlyos autóbalesetem utón, magyarországi gyógykezelésemet félbeszakítva szükségessé vált, hogy családommal, feleségemmel és két kis gyermekemmel visszatérjek püspöki szolgálati helyemre, a romániai Nagyváradra. Ugyanezen a napon a hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front szenátusi frakcióvezetője, Vasile Vacaru állam- és nemzetellenes tevékenység vadjával bűnvádi eljárást követelt ellenem, és letartóztatásomat indítványozta. Ezt a követelést a román rádió minden órában megismételte, nyilvánvalóan zavarkeltő szándékkal. Ezzel szinte egyidőben a bukaresti Zigzag cimü folyóirat 1990/39-es számában egy, a Corriere della Sera cimü olasz lapnak adott állítólagos interjúm fordítása jelent meg, amely szerint második forradalmat szervezek, és meg akarom dönteni a jelenlegi hatalmat. Ezennel kijelentem, hogy semminemű, hazánk jogrendjét és törvényét sértő állam- vagy nemzetellenes cselekedetet nem követtem el mint ahogy a széles skálán mozgó ellenséges román lapok hasonló vádaskodásai is minden alapot nélkülöznek, tígyszi- tén képtelenség a Corriere della Serára való hivatkozással a Zig-zag folyóiratban megjelentetett, nekem tulajdonított interjú szinte teljes sz’ó- vége. A cáfolatokon túllépve felhívom a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmet arra, hogy Romániában hónapok óta átfogó, feltehetően a háttérből szervezett, durva sajtó- és hecckampány, likvidálási hajsza folyik ellenem, amelyből egyes hivatalos személyek, szenátorok és képviselők is kiveszik a részüket. Az említett cikkek gyalázkodó és torzito írások, másfajta megnyilvánulások hazaárulónak, románellenes sovinisztának, erdélyi irredentának, CIA-kémnek, a magyar vagy éppen a volt román titkosszolgálat ügynökének állítanak be, gyűlöletet szítva ezáltal nem csupán személyem, hanem általában a magyar kisebbség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellen, amelynek tiszteletbeli elnöke vagyok. Diszkriminálásom által csapást akarnak (folytatás a 2. oldalon) Irta: Arthur Schlesinger, Jr.* Az amerikai külpolitika irányitói igen csekély tapasztalatra támaszkodhatnak a perzsa-öböli válság kezelésében. Csekély a történelmi háttér. Néhány misszionárus járt errefelé a 19. században, néhány olajkutató a 20. században és ez az egesz. E- gyetemeinken alig foglalkoznak Arábia történelmével, kultúrájával. Ilyen alapokon nyugszik arábiai külpolitikánk. így történhetett meg, hogy támogattuk Szaddam Husszeint, amikor leplezetlen agressziót követett el Iránnal szemben. Nem törődtünk azzal, ho^y gázzal pusztította saját kurd lakosságát, gyilkoltatta politikai ellenfeleit. Milliárd dolláros gabonavásárlási hitelt adtunk neki, elleneztük a gazdasági bojkottot ellene csaknem addig a napig, amikor leplezetlen agressziót követett el Kuvait ellen. Szóval egyik nap barátunk volt Szaddam, a következő nap már Hitlernek minősítettük. Hosszú ideig Hafez al-Assad, sziriai elnököt a terroristák királyának neveztük, most meg szinte kebelbaratunk lett, akivel találkozott elnökünk. Hót ha a múltban ennyi súlyos hibát követtünk el a közel-keleti személyek és események megítélésében, miért gondolhatjuk, hogy most hirtelen mindent tisztán és helyesen lát kormányunk és ezek alapján küldik amerikai katonák ezreit halálos veszélybe? Évekkel a vietnámi háború után megkérdeztem egy magasrangu kormánytisztviselőt, miből gondolták azt, hogy a kínaiak Vietnam közreműködésével készültek Dél- Ázsia meghódítására? Ha megkérdezték volna a történettudósokat, azok megmondhatták volna nekik, hogy a kínaiak és a vi- etnámiak már ezer éve óta gyűlölik egymást. A barátom azzal válaszolt, hogy amikor a szovjetekről volt szó, voltak olyan szakértői kormányunknak, mint George Kennan, Charles Bohlen és mások. De Kina esetében John Foster Dulles kiüldozÖtt a külügyminisztériumból minden Kina-szak- értöt. A 60-as években kormányunk ilyen szakértők nélkül dolgozta ki terveit. Ezért történt a katasztrófa. Ma ' nincs közép-keleti szakértőnk. így most az ottani politikánkat fehér selyemkaftánba öltözött emirek, hercegek befolyásolják léghütött szobáikból. Diplomatáink vajmi keveset tudnak a jelenlegi közel-keleti állapotokról, a jövőró’l pedig egyáltalán semmit. Mint ahogy nem tudtak semmit a szocialista államokban bekövetkezett változásokról. Volt idő, amikor diplomatáink olyan sokat "tudtak" a Szovjetunióról és Kínáról, hogy megelőző háborút sürgettek ellenük. Van-e valaki, aki sajnálja, hogy nem dobtuk le rájuk az atombombát? Es ha olyan hatalmak nem tették szükségessé a megelőző háborút, akkor egy haramadrangú ország, mint Irak, szükségessé teszi azt? (folytatás a 2. oldalon) UJ FORRADALMAT SÜRGET TŐKÉS TEMESVÁR. Tőkés László templomának hősi védelme évfordulóján, amely kiváltotta a tavalyi romániai forradalmat és Ceausescu megbuktatását eredményezte, Temesvár népe ismét kivonult az utcákra, a jelenlegi kormány lemondását követelve. Tízezer ember tüntetett dec. 16-án. Az elégedetlenség fő oka a nagyarányú áremelkedés, valamint az, hogy a jelenlegi Iliescu kormányban még sok olyan személy található, aki a múltban támogatta Ceausescut. "Ez a kormány nem teljesítette ígéretét - jelentette ki Tőkés László református püspök. A magyar kisebbség nincs megelégedve, mint ahogy nincs megelégedve Románia nagy része." Tőkés László egy második forradalmat sürget, mely befejezné azt, amely tavaly kezdődött. "Nemcsak valami elvont, szellemi forradalomra gondolok, hanem politikaira, a rendszer szerkezetének békés megváltoztatására." ..Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. jggjj 0194-7990 A a földön t a jóakarata I embernek ••• \ Vol. XLIV. No. 48. Thursday, Dec. 20. 1990. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 ÉRb Kellemes karácsonyi ünnepeket!
