Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-11-08 / 42. szám
Thursday, Nov. 8. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. ÜZENET “Visszatért az antiszemitizmus” Angol lap a Csodri-vitáról Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke, és Antall József miniszterelnök alábbi üzenetét olvasták fel október 23-án a New York-i magyar konzulátuson adott fogadáson. Október 23., az 1956-os Forradalom és Szabadságharc, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója, ( a nemzeti megbékélés napja alkalmából felhívással fordulunk az országhatáron kívül éló magyarokhoz. Arra a magyar forradalomra emlékezünk, mely végső soron elindítója volt annak a történelmi folyamatnak, amelyben Közép- és Kelet-Europa népei a szabadság és a demokrácia útjára térhetnek. Mindenek előtt ezért a forradalomért és szabadságharcért ismerik és tisztelik a magyar népet az egész világon. Felhívásunkat olyan időpontban bocsáthatjuk ki, amikor Magyarországon beteljesedett a rendszerváltozás, amikor politikai törekvéseinket immár egyértelműen a demokrácia és az európai értékközösséghez való tartozás igénye határozza meg. Az ország politikájának visszafordíthatatlan megváltozása a határon innen és túl élő magyarság számára egy mélyebb tartalmú új minőségű kapcsolatrendszer kiépítésére nyújt esélyt. Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly fontos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel es lehetőségeivel: hogyan tehetne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy minél eredményesebben kerülhessük ki a demokrácia, a szabadság buktatóit, és olyan virágzó országot teremtsünk, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a szabadságoknak, a demokráciának és a népek és országok egymást segítő együttműködésének főlvirágoztatását tűzi ki célul. Ezek mellett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is. Az új Magyarország vezetese magyarnak tekint mindenkit, aki magát annak tartja, felelősseget érez nemzetünk jövőjéért és latva hazánknak a diktatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldozatoktól sem visszariadva kész közreműködni egy uj ország és egy új nemzet megteremtésében. Kötelességünknek tartjuk, hogy kiálljunk a határainkon túl élő, sokszor igen nehéz időkben helytállt magyarság azon joga mellett, hogy magyarként, anyanyelvén, anyanemzetével és másutt élő magyarokkal korlátozás nélkül kapcsolatot tartva, autonóm módon dönthessen saját sorsáról, s igy élvezhessen teljes korú érdekvédelmet. A kisebbségben élók jogainak biztosítását és tiszteletben tartását az egyetemes emberi jogok és az új, demokratikus Európa építésének alapvető elemeként tartjuk számon. Tisztelettel gondolunk a nyugaton élő magyarokra, akik bármikor is kellett elhagyniuk hazájukat, 1956 eszméinek szellemében, magyarságukat megőrizve gazdagítottak azt a országot, amely befogadta őket. Ebben a szellemben, a Magyarországon élő nemzetiségek erdekeit szem előtt tartva, identitásuk es kultúrájuk megőrzését elősegítve, az ezt szavatoló többletjogok biztosításával, s nem a jogok csorbításával törekszünk együttműködésre a szomszédos államokkal, az anyaországok demokratikus társadalmi szervezeteivel. Felhívjuk a világ magyarságát, egyesítsük minden erőnket, hogy megteremtsünk egy olyan világot, ahol senki sem szorul háttérbe azért, mert vallatja nemzetiségét, egy "A szabadság cserbenhagyja Magyarországon a zsidókat" címmel közli budapesti tudósítója, Karacs Imre hosszabb cikket a The Independent on Sunday. "Visszatért az antiszemitizmus, amely nem volt jelen a kommunista korszakban" - írja, kiemelve, hogy az antiszemita hullám láthatólag főként választások idején jelentkezik. Karacs Imre ismerteti a vitatott részeket Csoóri Sándornak a Hitelben közreadott esszéjéből. Kiemeli azt a megállapítását, amelyben a tudósitó szerint "azzal vádolja a zsidókat, hogy nem azonosulnak a nemzet ügyével és kigunyolják azokat, akik ezt megteszik". "Csoóri Sándor a konzervatív kormánykoalíció legnagyobb pártjának, az MDF-nek az ideológusa". "Boldog végkifejlet és meghatározó bizonyíték lenne ez arra, hogy az MDF fajgyűlölők gyülekezete?" - veti fel Karacs Imre.- "Nem egeszen. Először is: Csoóri Sándor nem antiszemita. Ezt zsidó felesége is szavatolja. S abban a sugalmazásban, miszerint az MDF antiszemiták pártja, éppen annyi az igazság, mint a Szabad Demokraták Szövetségére ragasztott zsidó párt címkében. Csoóri Sándor egyszerűen megzavarodott értelmiségi, aki kétségbeesetten próbál megbirkózni azzal a váratlan lehetőséggel, hogy nemzete sorsát formálja. A szabad demokraták rövid utat keresnek és nem óhajtanak visszanézni, mig az MDF-et inkább az foglalkoztatja, hogy mekkora útipoggyászt vihet át a másik oldalra." "Az MDF beletette poggyászába a történelmet. Még mindig nincs gazdasági program, de helyreállították az ország Ősi címerét és elővették a naftalinból a háború előtti katonai egyenruhát. A liberálisok a kormánytól kevesebb hazafiasságot és több gazdasági pragmatizmust követelnek. Ezenközben még a Magyarországon éló nyolcvanezer zsidó azon tűnődik, vajon mi egyebet hoz szamukra a demokrácia. Még Budapest elegáns szalonjaiban is elfogadhatóvá válnak a zsidókkal kapcsolatos szélsőséges nézetek. Mindenki tudni véli, hogy Marx és az 1956-ig szerepet játszott magyar kommunista vezetők egytöl-egyig zsidók voltak. Divatossá vált nézet az, hogy a kommunizmus zsidó hitvallás" - Írja az újság tudósítója. Befejezésül "egy müveit asszonyt" idéz: - "Hatszázezer, zsidó halt meg a magyar holocaustban? Teljesen mindegy, hiszen a magyaroknak semmi közük sincs ehhez. Tisztában van-e on azzal, hogy a zsidók önként mentek? Azt hitték, hogy menedékhelyre viszik őket. A szomorú az egeszben csak az, hogy csak a szegény zsidók haltak meg. A gazdag zsidók megmenekültek..." Tókós László a jövöröl Tőkés László gyógyulóbap van. Két mankó segítségével, de a saját lábán ment a nemzetközi sajtótájékoztatóra. A beszélgetés alaphangját ő maga adta meg bevezető gondolataival, amikor a jelen gondjai közül a hitet és az erkölcsöt emelte ki. Arra a vallási hiten túli általános hitetlenségre figyelmeztetett, amely uralja a magyarságot Magyarországon, Romániában egyaránt. Az elmúlt évtizedekben lerombolt hitet es erkölcsöt nem lehet .egyik napról a másikra helyreállítani. És ez nem szépelgés, ez a mindennapok valósága. Ha nem hisszük - mondta TÖkés László - meg is érdemeljük, hogy ne legyen jövőnk. Elhangzott egy kérdés is: segítsen nekünk értelmezni Csoóri Sándor Hitel-beli Írását, s a körülötte kialakult vitát és indulatokat. Elmondta véleményét.- Tudomásul kell vennünk, hogy van olyan világot, ahol a kisebbségek esélyegyenlőségét úgy tekintik^ mint ami elengedhetetlen feltétele a többség boldogulásának is. Örömmel fogadjuk, ha a magukat magyarnak valló emberek boldogulnak s egyben johirünket keltik a világ bármely részén. Úgy ítéljük meg, hogy az egyetemes magyarság előtt - hosszú idő után először újra nyitva áll a történelmi együttcselekvés lehetősége, a türelem, a pluralizmus, a demokrácia Alkotmányunk eszméinek szellemében. Ennek megvalósítása érdekében félre kell tenni a kicsinyes torzsalkodásokat. Kívánunk a határon tül élő valamennyi yiagyarnak boldogulást, megértést, hazánk és nemzetünk javát szolgáló együttműködést egy békés, emberi világban. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke. Antall József a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke zsidó érzékenység, van magyar érzékenység, van szlovák érzékenység, román érzékenység. Egy mércével kell merni és mindenkinek Önvizsgálatot kell tartania, a Szent Korona laptól kezdve a Vatraig; mindenkinek és mindenhol itt KÖzép-Kelet-Euró- pában. Mert ha tetszik, ha nem, léteznek ezek a kérdések; a zsidókérdés, az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a sovinizmus. S ha ezek léteznek, akkor ezekkel foglalkozni kell, a vitát a vizsgálódást, tudományos igénnyel és nagyobb toleranciával, a tisztánlátás érdekében folytatni kell. De meglepte a levél, amelyet száz értelmiségi irt alá, s olyan emberek, akik 1982- ben nem álltak ki Csoóri Sándor mellett. Mi magunk - mondotta Tőkés László - romániai magyarok, jelképes értelemben zsidóvá válhatunk, olyan kisebbséggé, amellyel bármikor el lehet bánni. A Secu- ritate olyan kampányt folytat ellenünk, amely mellett elbújhat az antiszemitizmus. Nálunk hordó helyett akasztófát kiáltanak! És minket senki nem véd meg. Anakronizmus a ma Európájában a sovinizmus, a nacionalizmus, az antiszemitizmus. Ha egy diktatúra nem támogatja ezeket, akkor eló'bb-utóbb kifulladnak. S reméljük, a diktatúrák kora lejárt Közép- Kelet-Európában.
