Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)

1990-10-25 / 40. szám

Thursday, Oct. 25. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Szezonvégi kérdések BUDAPESTI LEVÉL Hogy telt a nyár? Voltál üdülni? Merre jártál? Esetleg valamelyik tenger partján? Nem? Ugyan miért nem? Azt mondod: túl drága? Nem telt rá? Hogy idén már a magyar tengert, a Balatont sem tudtad megfizetni? Akkor hát hol töltötted az évi rendest? A kiskertben? Kapáltál, füvet nyírtál? Azt mondod, te annak ideién kimaradtál a buliból és nincs nyaralod? Sejted-e, hogy ez baj ám? Mert ugye azt te sem gondolod komolyan: ha eddig nem tudtad Összekaparni a rávalot, majd éppen most fog sikerülni? Hacsak úgy nem, hogy . örökölsz^ vállalkozol, szivedre öleled a beáramló működő tőkét és kft-t vagy rt-t alakítasz? Hogy belátható időn belül nem tervezel ilyesmit? Tudod-e, hogy az a te bajod? Azt mondod^ vidéken élsz és munkával telt el ez a nyár is, mint a többi? Arattatok? Vetéshez, szürethez készülődtök? Úgy latod, falun is aggodalommal telt el a nyár? Hogy fogalmatok nincs, hogy az őszi vetést jövőre majd ki aratja le? Hogy kié lesz a fö'ld? Mi lesz a sorsa? Hiszed-e, hogy nekünk, városiaknak sem könnyebb? Tudod-e min töprengünk itt mostanában? Azon, hogy jövőre vajon mennyibe kerül majd egy kiló kenyér? Kitől fogjuk majd vásárolni? Es lesz-e egyáltalán? Hát ahhoz mit szólsz, hogy letelt a száz nap türelmi idő? Szerinted a kormány vagy a sajtó kapott kevesebb türelmet? És mi lesz most, hogy vége a türelemnek, azaz bocsánat, a türelmi időnek? Te is hallottad a fülest, hogy a népszerű ellenzéki párt ifjú képviselői a szives nóta helyett most egy régi Karády-dalt tanulgatnak; igy kezdő­dik: "Nincs kegyelem...." Miért nem veszed észre, hogy aggódnod kár? Te nem hallottad a rádióban;már keresik azt az épületet, amelyet még ősszel rendbe­hoznak, hogy a hideg időben legyen hová befogadni azokat a családokat, amelyeket súlyos lakbérhátralék esetén kilakoltatnak majd és az utcára tesznek? Tudod-e, ho^y azért teszik őket az utcára, mert az illeté­kesek kiszámították, várhatóan jóval többen lesznek, mint ahány szükséglakás létezik? Amíg a pártok képviselői egymás körmön­font gyalázására, égetésére több gondot fordítanak mint az ország égető problé-- máinak megoldására, addig vajon lehet-e reménykedni? S ha lehet, ugyan miben? Kiben? Kikben? ( Hogy van-e ma valakinek eselye Magyaro- szágon? Még kérdezed? Te nem jártál vélet­lenül a Toldy Gimnáziumba? Nem is tanítot­tál soha? Ez esetben ugye tudod, hogy csak magadra vethetsz, akarom mondani számíthatsz? Hát még akkor, ha nem nézed meg idejében, hogyan házasodsz, milyen családból választod párodat? Tudod-e, hogy nálunk ma egy okos házasság is jelenthet pozíciót? Emlékszel még Adzsubejre? Aki úgy jutott magas beosztáshoz, hogy Hruscsov lányát vette el? No, van különbség? Ha még házasság előtt állsz, legyen eszed! Tudod mire ügyelj? Elhiszed-e, hogy a világért se válassz Kádár, Berecz, Grósz és hasonló nevű partnert? Lehet ugyan, hogy csak névrokonok, de van fogalmad, meddig tart majd, amíg tisztára mosod magad? , Bedecs Éva Egy regényíró halálára Néhány héttel ezelőtt meghalt Alberto Moravia, a század egyik legnagyobb olasz regényírója. A halál, római lakásán érte agyvérzés és szivbénulás következtében. Moravia 83 éves volt. Az irók átlagos életkorához képest pátriárkái korban hunyt el. Súlyos közlen­dőit - mert legjobb ’ müveinek üzenete nagyon is súlyos, szinte áttetszőén naiv köntösbe burkolta. És igaza ________________ volt. Most már, a sajnálatosan lezárult pálya vége felöl visszatekintve, azt mondhatjuk, Moraviának még a különféle rendű-rangú botrányai is, írói munkásságának eléggé végleges pólusok közötti szinvonal-ingadozasa is jó célt szolgált. Ismertté tette, érdekessé tette, segítségére volt abban, hogy amikor mond valamit, oda is figyeljenek rá. Keresni természetesen sohasem kereste az ilyesfajta feltűnést, de bölcsen tudomásul vette és haladt tovább a maga útján. Mindjárt legelső n regénye, a csonttuber­kulózisban szenvedő huszonegy éves fiatal­embernek betegagyán írott könyve, A közönyösök, minden addigi mértéket meg­haladó siker volt. De vihart is kavart egyút­tal. 1929-ben jelent meg, Mussolini Olasz­országában, ahol a fasiszta uralom egyfajta stílust is jelentett a politikában csakúgy, mint a művészetben: a fellengzoség, a dagályossag, a bombasztikus nagyotmondás stílusát. Ebbe a közegbe robbant vele Moravia tárgyszerűen pontos, keményen fogalmazó, de minden izében a valósághoz tapadó regénye. Az első világháború után felnőtt nemzedék vergődését, életképtelenségét, enervált kitörési kísérleteit rögzítette ez a könyv, egy szerelmi sokszög látszólag privát érdekű történetében. Botránykővé vált és Moravia pályáján mindvégig az is maradt szókimondása, a testi szerelem ábrázolásában. Nemegyszer bélyegeztek meg, mint közönséges "pornog­ráfia" művelőjét, holott, ha ma elolvassuk - és szerencsére, legtöbb könyvét olvashatjuk is - ezeket a "hírhedt" részleteket, nemcsak, hogy nem találunk bennük semmi megbot- ránkoztatót, de bátran elmondhatjuk, hogy őrá magára is tobbé-kevésbé az érvényes, amit Bocaccióról szóló esszéjében a nagy elődről irt le: n a szerelem nala nem több, mint az emberi cselekvés legfontosabb mozgatórugójának egyike: igy, hát mihelyt ez a rugó kipattan, figyelmet már csak MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 120 E 79 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 7444700 • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia •Vesekő • Vest- és kófyagéaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON- KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield v biztosítást elfogadunk az akció köti le, semmi más. A szerelem ezért mint a cselekvés egyik alfája szerepel csupán, és nem kívánatosabb, mint sok minden egyéb." A Vatikan ugyan 1952-ben indexre tette a müveit, ám Moravia hírne­vének, olvasottságának ez is csak jót tett. A siker nem kapatta el, azonban megható arról olvasni egy három évtizeddel ezelőtt adott interjújában, hogy egyik legkiválóbb regényei, A megalkuvót háromszor dolgozta át, mig elnyerte általunk ismert formáját. Ez a könnyednek és elegánsnak minősitett iró odaadó munkása volt mesterségének: keményen megdolgozott könnyedségéért. Minden kéziratára vonatkozik vallomása: "Annyiszor írom újra, annyi réteget rakok föl rá, ahányszor csak szükségesnek érzem". Századunk olasz irodalmának egyik legjelentősebb alkotója volt, akinek müveiből meglehetősen pontosan lehetett rekonstruálni az olasz nép, s különösen az olasz polgárság századunkban megtett útját,t gondolkodását, életfelfogását, nyelvét, szokásait, egyszóval az életet. Moraviával egy nagy nemzedéknek talán az utolsó alakja távozott el világunkból, melyben a tetszetős blöff, a feldíszített semmitmondás, a modernségnek kikiáltott zavarosság kezdi átvenni az uralmat az irodalomban. Hogy is illett volna ebbe a közegbe egy olyan iró, aki igy beszélt magáról: " nem tudom elképzelni, hogy a jövőben valaha is azt fogom érezni: nincs mondanivalóm". Nadra Valéria OKTÓBERI ÁLDOZAT (folytatás az 1. oldalról) népeinek szabadságküzdelme volt. Úgy magyar, hogy európai. Még akkor is elmondhatjuk ezt, ha a bécsi udvarnak es rövidlátó belső szövetségeseinek sikerült is a nemzetiségek tömegeit ellene fordítania. A történelem ritka pillanata volt: a ( magyar szabadság egyet jelentett a népek szabadságával. Talán a mi korunk értheti meg az úttörő szerepet. Ez az ország úgy lendült megint a demokratikus átalakí­tás folyamatának élére, hogy semmivel sem sérti közelebbi és távolabbi szom­szédok, népek, országok érdekeit, hanem éppenséggel azok érvényesülését segíti elő. Ha embereknek, népeknek rövid is néha az emlékezetük, a történelem, "észben tartja" a maga vérrel szerzett tanulságait. A magunk magyar szabadsá- ga( csak ú^y lehet érvényes, ha egyben más népeket is szolgálja. És más népek szabadsága sem csorbíthatja a magunk nyelvét, hitet, hagyományait, jogos nemzeti érdekeit. Beke György , Oktober 21-23 között tartották a magyar (szabadságharcosok első világ­találkozóját Budapesten. Az első szabad nemzeti ünnepen együtt emlékeztek az 56-os eseményekre az itthon élők és a külföldre, emigrációba kényszerült harcosok. Koszorúkat helyeztek el az egykori ( harcok színhelyein. A rákoskeresztúri temetÖ 301-es parcellájában Nagy Imrének és mártírtársainak sírjánál ökumenikus istentiszteletet tartottak. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents