Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-10-18 / 39. szám
Thursday, Oct. 18. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. GYŐRI ESZTER FESTÉSZETÉRŐL Az antik mitológiában Flóra a tavasz és főleg a virágok istennője. Flórát, a gyönyörű szimbólumot értelmezi át legújabb festményein Győry Eszter, az amerikai Miamiban élő magyar festönö. A "Flóra Galaktika" sorozat a maga idilli szépségével, a világ egyetemességét megjelenítő virágokkal a modernizmust egy utópisztikus szellemben kritizálja. Felhívja a figyelmet a természet erői felett diadalt aratott ember vakságára. Képeinek kifejezóerejét az árnyalt finom átmenetekben gazdag stilus mellett éppen témáinak univerzális, legtöbbször szimbolikus jellege adja. Korábban az Ó és Új Testamentum fejezeteit dolgozta fel festői eszközökkel Győry Eszter. Korai müveit még nem a nagy emberi mítoszok, hanem szorosabban a népi hagyományokhoz kötődő mitológiája uralta. Az illúziók, káprázatos mesék és falusi életképek világába vezette el nézőit. * Győry Eszter 1977 óta kiállító művész. A Hungarian American Arts Foundation muvészettámogató alapítvány elnöke, tagja New York város Művészeti Szövetségének és a Magyar Művészeti Alapnak is. Magyarországon először a külföldön élő magyar művészeknek rendezett, rendkívül sikeres Tisztelet a szülőföldnek cimü Mucsarnok-beli tárlaton szerepelt. Majd Kecskeméten, a székesfehérvári István Király Múzeumban es a Csontváry Teremben mutatkozott be. Idén augusztus 24-en nyílt kiállítása a Cifra Palotában Kecskeméten. Erzsébet díj külföldön is BUDAPEST. Az idén Szegeden adják át az Erzsébet-dijakat november 12-én, immár negyedik alkalommal. Spéter Erzsébet az idén először kiterjesztette diját olyan magyar színészekre is, akik az ország határain tül élnek és művészetükkel a magyar kultúrát szolgálják. A Szilvániai-dijat az az erdélyi színész, vagy színésznő kapja meg, akit egy héttagú kuratórium javasol. A kuratórium elnöke Páll Árpád, az Erdélyi Figyelő cimÜ újság kolozsvári szerkesztője, s egyben főszerkesztő-helyettese is. Eddig több színházesztétikái kötete jelent meg; a legutóbbi 1987-ben a Kritérionnál "Színházi világtájak" címmel. Legújabb kötete a jövő év elejere várható a Magvető gondozásában. Ez - Páll Árpád szavaival - egy "beszélgetés-gyűjtemény" lesz a legjelentősebb erdélyi értelmiségekkel, amelyet még a forradalom előtti időben készített s publikálását csak most sikerült elérni. Dr. SZABÓ EMIRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák es egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 th Street NEW TÓNK, NZ10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel Kányádi Sándor muforditáskÖtete Erdélyi jiddis népköltészet Az erdélyi szászok népdalainak magyarítása után senkit sem lep meg, hogy Kanyádi Sándor, az erdélyi magyarság ez időtajt talán leghíresebb költője mintegy adósság- törlesztésként teszi a magyar nyelvű ifómu- vészet asztalára a többségében máramaros- szigeti zsidók dalait. Mert nekik is voltak. Bizony, a pesti ügyvednek, a nyugat-német sajtócézárnak, az amerikai fizikusnak, a világhírű hegedűművésznek, az izraeli szenátornak is volt nagyapja. Mégpedig - milyen furcsa - ez a nagyapa mindannyi- uk (mindannyiunk) őse "kicsi zsidó" volt még, ahogy az enekekben szerepel, egy ukrajnai, galíciai, Küküllö menti, beregi kis faluban volt "zsidócska", tehát szatócs, kocsmáros, suszter, gyertyaöntő. A nagyapák tönkrementek, a fiukat elvitték, megölték, az unokák, ha megmenekültek, Írástudásukból élnek nagyvárosok személytelen rengetegében. Jiddisül kevesen tudnak már, hitüket nagyrészt elhagytak, hagyományaikat maroknyi tudós, költő, rabbi őrzi. Kezdetben az asszimiláció, az elkeveredés, a beolvadás lehetőségnek tűnt az életbenmaradásra, aztán jött az idő, hogy a négy nagyszülőből egyetlen "kicsi zsidó" is elég volt az orvos, ügyvéd, színész vagy zongorista megalázó kinhalálá- hoz - idegenben. Egy régész szenvedélye kellett hozzá, hogy ezt a falusi hagyományt felderítse, de Kányádi kincsesbányára talalt. A haszi- dizmusra, erre a XVII. században egyszerre Ukrajnában és Lengyelországban kialakult mozgalomra, amely az Istenszeretetet az élet és a természet szeretetével kapcsolta össze, a miszticizmussal, a csodarabbik kultuszával. Az Isten szerete az, ha az életet szeretjük ünnepein és hétköznapjain, és szentáldozássá válik mégoly nehéz munka és mégoly szerény péntek esti kalács. A csodarabbi varázsából részesül a hivő, aki a rabbi tányérjából egy kicsiny morzsács- kát megeszik. Ilyen morzsák maradtak csak, de varázs- erejű morzsák. Nincs abban semmi meglepő, hogy a gyűjteményben bölcsödalok, szerelmesdalok és balladák vannak, a folklór ősi műfajai. Hogy miben különböznek és miben hasonlítanak az erdélyi, magyar népénekekhez igazán csak a tudósok tudnak megmondani. A gyűjtemény kottákat is közöl. A dalok moll stílusúak, ritmusuk talán ötletszerűbb, hajlitásaik, ékesitésük, változatosabb a nálunk megszokottnál. De aki járt Erdélyben és énekelt már ottani magyarokkal népdalokat egy erdőszélen, egy patakparton, az találkozott az elnyújtott lassú dallam hirtelen gyorssá változásával, a meghökkentő modulációkkal, hajlitásokkal, keservesen lefele görbülő befejezésekkel. A székely népballadák tragikus egyszerűsége is visszaköszön például az "oj, tizen voltunk mi testvérek" kezdetű dalból, amelynek minden strófájából elvész egy-egy testvér. A tizedikkel a kuncsaftok es a kliensek, aztán a gyolcs, a füge, aztan a hazalo holmija, a dob és a kereplő a vásáron, s a vegela- dás után "maradtam testvér csak magam / gyertyával kereskedtem / naponta meghalok". , Valahol Máramaros környékén - ahogy Kányádi Sándor felidézi az anekdotát -a rabbi, miután egész éjszaka a szent könyveket tanulmányozta, hajnalfelé, hazamentében meglátta, hogy a kicsi suszternél (folytatás a 7. oldalon) FALUDY GYÖRGY Eleven legenda, melyet jórészt maga teremtett. Mintha nemcsak műveit, de önmagát is folyamatosan alkotta volna. Olykor ujraalkot- ta emlékezetből verseit, fordításait néha életének tényeit. Teljesít- ______ ménye, teljesítőképessége fantasztikus, ha igaz, emlékező- és felejtöképessége is. Bizonyára sohasem kisértette meg az önmagával szembeni kétely. Hatalmas életerejének lendületének, munkabírásának bizonyára ez az egyik titka. Mintha versben, prózában egyaránt az eleven beszéd természetességével dőlne belőle a szó. Ezt az áradást jószerivel semmi sem korlátozhatja. Hányatott életének sokszor mostoha, máskor kedvező körülményei éppúgy nem képezhettek akadályt a belőle áradó szöveg útjába, mint ahogy fordításai esetében nem ismert nyelvi korlátot, de olykor az eredeti szöveg is csak ihletéül szolgált számára, vagy ahogyan egy s más a múltból lepereg a mostanra, nyolcvanadik születésnapjára megalkotott önarcképéről. A harmincas évek végén, amikor több kötete is megjelent (némelyeket 44-ben elégettek, másokat 48-ban bezúztak^ vagy 50-ben elkoboztak), Villon-forditasaival aratott botrányos sikert; az olvasók szerették, es értők pedig megvetették átköltéseit. Az országból menekültében lett amerikai katona, hazatérvén az uj rendszer lelkes dalnoka, majd áldozata, 56 után pedig a nyugati emigrációban az antikom munizmus költóbajnoka. Mikor ismét hazatért, a nyolcvanas évek végére megváltozott viszonyok élő jelképeként szerepelt néhány hétig, minden lépését, minden szavát követte a televízió, a rádió, az újságok. Rendes magyar szokás szerint szinte lehetetlen érdeme szerint méltatni. Magyarországon minden jubiláns vagy a maga területének legnagyobbja vagy a köz szerény szolgája. Valamelyik kategóriába be kell sorolni, ha törik, ha szakad, ha az élet és a mö belerokkan is. Faludy György rikító színes, sőt harsány egyénisége aligha fér be ezekbe a rekeszekbe. Nagy talány, nagy játékos, nagy bűvész ő. Miközben úgy tesz, s talán úgy is érzi, hogy a világ elementáris igazságait fogalmazza meg, valójában egy pompás, szikrázó, tarka kaleidoszkópot nyújt. Mélysége talán csekély, de színekben annál gazdagabb ez az életmű. Századunk magyar történelmének és kultúrájának ejjyfajta jellegzetes lenyomata,, tanúsága - es nagy értéke. Z.L. Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési bank (EBRD) elnöke Budapesten megerősítette: az intézmény kész segédkezni a piacgazdaság magyarországi intézményeinek és jogi kereteinek létrehozásában, és reszt venni idegenforgalmi, tavkö'zlesi, bankszektorbeli, környezetvédelmi beruházásokban. Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelezte: az EBRD képviseletet fog nyitni Budapesten.
