Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-07-05 / 27. szám
Ara 90 cent Amerikai Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7900 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. \ /■ Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.0 of N Y NY- ------------------------------------—-r-r--.-=a Vol. XLIV. No. 27. Thursday»JWjr*SfÍ990. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 JÚLIUS NEGYEDIKÉ AZ EGESZ EMBERISÉG ÜNNEPE A minden ember egyenlőségét és a nemzetek függetlenségének nagy elveit hirdető Jeffersoni Nyilatkozat évfordulója nemcsak Amerika legnagyobb nemzeti ünnepe. Hasonló tisztelettel tekint rá minden nép a világon. Mi, magyarok, meghatottan gondolunk arra, hogy Kossuth Lajost is Jefferson szavai inspirálták - 1849. április 14-én a debreceni református nagytemplomban felolvasott Fúggetlensegi Nyilatkozatában. A mi korunkban is számos, a nemzeti önállóságáért küzdő’ nép tűzte a nyilatkozat szavait küzdelme zászlajára. Amerikai körútja folyamán Nelson Mandela, Dél-Afri- ka népének vezére is hálával emlékezett meg Washingtonról és Jeffersonról. A Függetlenségi Nyilatkozat Amerika egyik legnagyobb hozzájárulása a haladásért és szabadságért folytatott harcoknak. FORGALMAS A PESTI TŐZSDE BUDAPEST. A Reuters hírszolgálat jelentese. Hazai és külföldi vendégek százainak jelenlétében kezdte meg működését a 42 évvel ezelőtt bezárt pesti tőzsde. Az első nap legnagyobb szenzációja az IBUSZ részvényeinek rohamos emelkedése volt. Az, aki a megnyitás eló'tt vásárolt egy IBUSZ-részvényt 5000 forintért, a zárás után 122.000 forinttal mehetett haza. Bokros Lajos, a Nemzeti Bank egyik fötisztviselője, a tőzsde ügyvezetője,megelégedésének adott kifejezést a tőzsde működése fölött. Richard C. Breeden, az amerikai Security and Exchange Commission (Értékpapír Bizottság) elnöke egy haranggal ajándékozta meg a pesti tőzsdét. Harangszóval fogják megnyitni és zárni a tőzsde munkanapját. Bush elnök is gratulált a magyaroknak ez alkalommal. A Varsói Szerződés tagállamai kozott elsőnek Magyarországon nyílt meg egy értéktőzsde.___________________________ KÉTKEDŐ MAGYAR LELKEM En seregem és én népem Szeretlek én mindenképen Hogyha szaladsz űzőn es uzten Megrajonglak buta tűzben, Faj, hogy az én é}es torkom Ma hurokkal, bénán hordom , It i/l S ordito es into vagyam Belepusztul a muszajban. Szeretnék sereget szedni Sok-sok mindent visszavenni. I / t Bar csalódna holtat-lelten En kétkedő' magyar lelkem. Ady Endre AMERIKA JÖVŐJE A nagyjából középosztálybeli társadalmat a republikánusok, amikor megszerzik az elnökséget, a kapitalista érdekek elömoz- ditójává teszik. Ez történt a múlt században a hetvenes-nyolcvanas evekben, az un. "aranyozott korszakiban (Gilded Age). Ez történt századunkban az első világháború után a Harding-Coolidge korszakban. Ez ment végbe most Reagan elnöksége idején is. Csakhogy napjainkban a kapitalista telhetetlenseg az eddigiektől különböző korszakban ment végbe. A vagyon újrafelosztása nem úgy történt, mint a múltban. Napjainkban az amerikai nép vagyonának jelentős hányada külföldi: japan, német és más pénzkózpontok tulajdonába ment át. ( A Brookings Intézet szakértőinek vizsgálata szerint 1981-ben, tehát Reagan elnöksége kezdetén, Amerika nemzeti vagyonának 8.1 százaléka a nép egy százalékának tulajdonában volt. De "hála" Reagan politikájának 1987-ben a lakosság eme egy százaléka a nemzeti vagyon 14.7 százalékának birtokába jutott. E vagyontöbbletet nem új iparok létesítésével, a termelés fokozásával érték el, hanem inkább pénzügyi spekulációval, értékpapírok kereskedelmével, meglévő nagy cégek felvásárlásával, újjászervezésével. Jellemző e korszakra, hogy mig 1981-ben a 12 leggazdagabb tőzsdeügynök évi jövedelme "csak" 5-20 millió dollár körűi mozgott, addig 1988-ban, az 1987-es tőzsdeösszeomlás ellenére, a 12 vezető pénzember évi jövedelme 50-től 200 millió dollárra volt tehető. , , , , 1980-ban egy nagy részvénytársaság vezető tisztviselői negyvenszer annyi fizetést kaptak, mint az átlagos gyári munkás. 1989-ben évi jövedelmük már 93-szor annyi lett, mint üzemek átlagos dolgozóié. Ami(=j ügyvédek, pénzügyi tanácsadók, hirdetési szakértők, újság, rádió és tv, vagy ingatlan tulajdonosok mérhetetlenül meggazdagodtak, addig a társadalom más rétegei egyre súlyosabb körülmények között éltek, az acélmunkástól kezdve az eladósodott farmjukat elvesztő emberekig. Súlyosbodott a nők, a kisebbségek, a feketék, a latin-amerikaiak helyzete. A Brookings Intézet felmérése szerint a 30 éven aluli emberek családjainak jövedelme 25 százalékkal csökkent 1973 és 1986 között. Miként az előző republikánus korszakokban, úgy Reagan idején is a gazdagok térhódítása, többek között a jövedelmi adó csökkentése révén jött létre. Coolidge idején, a huszas években a republikánusok leszállították a jövedelmi adó csúcspontját 73 százalékról 25 százalékra, lehetővé téve a huszas évek konjunktúráját, de előkészítve a harmincas évek depresszióját is. Reagan egyik legelső lépése az volt, hogy javasolta a jövedelem adó maximumának 70 %-ról 28 %-ra való leszállítását. Emlékezzünk arra, hogy Roosevelt a harmincas években 79 %-ra emeltette a jövedelemadó maximumát. De még ez sem volt elég Reaganéknak. 1982-ben csaknem teljesen megszüntették a kormányellenőrzést a takarékpénztárak működése fölött, lehetővé téve, hogy ők is spekulálhassanak a tőzsdén, ahelyett, hogy a rájuk bízott pénzt biztos ingatlanokba (mortgage) fektessék be. A következményeket ismerjük, az amerikai takarék-és kölcsönbankok (Savings and Loan Associations) csaknem teljesen csődbe mentek. A betétesek elherdált pénzének visszatérítése több, mint 500 milliard dollárjába fog kerülni a kormánynak. És ezt az Összeget, többek között, a polgárok zsebéből fogják összeszedni. Reagan idején az amerikai nép vagyonának egy része, mint említettük, külföldre jutott. A japán "Nihon Simbun" nevű újság szerint Japán nemzeti vagyona 1987-ben mar túlhaladta az USA-ét. Japán vagyonát 43.7 trillió dollárra becsülik, az USA-ét 36.2 trillióra! A Forbes Magazin 1989-es kimutatása szerint a világ 12 leggazdagabb milliárdosa között már csak egy amerikai volt, a többi japán, európai, kanadai és dél-koreai. Köztudomású, hogy Japán nyakra-fore vásárolja fel az USA számos értékes ingatlanját. Kezdve a new yorki Rockefeller Centertől Los Angeles üzleti részének számos felhőkarcolójáig. Az USA megszűnt a világ leggazdagabb állama lenni. A fejenkénti nemzeti termelés szempontjából megelőzi Öt Ausztria, Svájc, Hollandia, Ny. Németország, Dánia, Svédország, Norvégia és Japán. f / Aszaki Kurokava, a nagy japan bankceg, a Nomura, vezérigazgatója egy banketten barátságosan megemlitette: "Lehet, hogy California a közeljövőben Japan és Amerika közös tulajdona lesz." Phillips rámutat arra, hogy a múltban a republikánus korszakokat mindig egy népi, "populista" demokrata kormányzat váltotta föl, amely igyekezett jóvátenni a republikánus vezetés túlkapásait. Hogy ez most is bekövetkezik-e, azt nem allitja határozottan, csak annyit mond, hogy "az elkövetkező évtized más lesz, mint az előző." És idézi a londoni Financial Times egyik legutóbbi számában megjelent cikk nagybetűs cimét: "A gazdagok kezdenek idegeskedni." Mert Mrs. Thatcher vezetese alatt ott is hasonlóak voltak a fejlemények. BUDAPEST. A katolikus püspökökkel tartott tárgyalása után Andrásfalvy Bertalan vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy szeptembertől kezdve az iskolákba vezessék be az önkéntes hitoktatást. A rendelet országos vitát váltott ki. "Mi lesz a következménye ennek? - kérdezte egy rádióvitában Hanák Péter történész. - Ha egy tanuló nem lesz hajlandó hitoktatásra menni, osztálytársai zsidónak, pápistának, vagy eretneknek nevezhetik." A 90-es évek a Reagan korszak pénzügyi és gazdasági túlzásai jóvátételének korszaka lesz - írja Kevin P. Phillips, konzervatív politikai iró, nemrégen megjelent és országos feltűnést keltett könyve'ben, melynek címe: "A gazdagok és a szegények politikája". Ennek adjuk vázlatos ismertetését.
