Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-01 / 9. szám

Thursday, . March 1. 1990 AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Szemet hunyunk problémáink fölött A Szovjetuniótól kezdve i Dél-Afrikáig, a világ csaknem minden részeben hatalmas mozgalmak indultak útjukra. A népek hozzá­látták régóta húzódé problémáik megoldá­séhoz. Egy ország kivételével. És ez az ország az Egyesült Államok. Pedig itt is vannak problémák. És ez nem titok. Elnöki bizottságok tanulmányozzák a problémák tucatjait. Vegyük például a közoktatást. Az USA ma azon országok közé tartozik, amelyek nem fektetnek nagy hangsúlyt az ifjúság nevelésére és oktatására. Ennek következményei már kezdenek mutatkozni abban is, hogy más országok már szinte felülmúlnak bennün­ket a tudomány és technika terén. Az 1988- as kampányban Bush elnök fennhangon ígérte: "A közoktatás elnöke leszek, ha megválasztotok." Megválasztották és az elnök az idei költségvetésben lényegesen csökkentette a tavalyi összeget a közok­tatásra. Az egészségügy minden társadalmi rété­gét érint, szegényt, gazdagot, egyaránt. Ma az Egyesült Államok egyike ama két iparilag fejlett országnak, ahol nincs álla­mi egészségügyi program. Az az amerikai, aki megengedheti magának, vasáról kór­házi biztosítást, de egyre magasabb árak mellett. De 40 millió amerikainak nincs semmilyen beteg- vagy kórházi biztosítása. Pirulnunk kell azért is, mert a gyermek- halandóság ebben az országban magasabb, mint számos nálunk sokkalta szegényebb államban. A nagyvárosokban a kórhazak egyre kevésbé kepesek betölteni hivatá­sukat. Nincs elég ágy, nincs elég ápoló, mert nincs rá pénz. Pirulnunk kell a hajléktalanok milliói fölött. Ki hitte volna még néhány évvel ezelőtt is, hogy megszokott látvány lesz az utcasarkokon fekvő, vagy az állomáso­kon éjszakára meghúzódó emberek tucat­jai. Országosan három millióra teszik sza­mukat. És a környezetvédelem! A választási kampányban Bush elnök azt is kijelentette, hogy egyebek között a környezetvédelem elnöke lesz. Igaz, az elnök egy arra megfe­lelő embert nevezett ki környezetvédelmi miniszternek. De ez az ember csaknem teljesen tehetetlen, valahányszor a kör­nyezet védelmében intézkedik az elnök, akit Sununu befolyásol. így elvetnek min­den jöszándékú javaslatot. Az elnök politikája egy régi történetet juttat eszer ,be, amelyben a kislány meg­kérdi a mamáját, hogy mehet-e fürödni. Erre a mama azt válaszolja: "Csak menj lányom, akaszd fel a ruhádat a fűzfára, de ne menj közel a vízhez!" Antony Lewis NY. Times REAGAN TAGAD WASHINGTON, D.C. Nyilvánosságra hozták Reagan, volt elnök filmre rögzített tanuvallomá: át, amely szerint 8 nem adott utasítást Poindexter volt elnöki biz­tonsági tanácsadónak törvénysértésre. A vád alatt lévő Poindexter ugyanis azt állítja, hogy ő Reagan elnök utasítására fordította az iráni fegyverszállításból bejött összegeket a nicaraguai kontrák támogatá­sára, amelyet annak idején tiltott a tör­vény. ( , "Én csupán titkos fegyverszállitmanyra adtam utasítást" - mondta Reagan - aki ettől eltekintve úgy tett, mintha már nem emlékezne semmire. OLVASÓINKHOZ MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB TŐZSDEBOTRÁNYA Ezzel az első oldalas cimmel foglalkozik a new yorki tőzsdevilág egyik vezető hetilap­ja, a "Barron's" a Drexel-Bumham cég csődje hátterének ismertetésével. Példa nélkül áll az amerikai pénzvilág, speciálisan a Wall Street - botrányokban ugyancsak bővelkedő történetében -, ez a botrány, a Drexel-Burnham tőzsdecég csődje. Egy névleg három milliárd 600 millió dollárnyi vagyonnal rendelkező cég csukta be a boltot, szélnek eresztve 5.300 tőzsdeügynököt és irodai alkalmazottat, milliárdos károkat okozva befektetőknek, takarékbankoknak, biztositó vállalatoknak és nyugdíjalapoknak. A Drexel cég a Reagan-korszakban, a nyolcvanas években tornászta fel magát a legsikeresebb Wall Street-i tőzsdeügynök­ségek soraba. Egyik törtető alkalmazottja, egy agresszív, minden hájjal megként fiatal­ember, Michael Miiken a szó legteljesebb értelmében egy új tőzsdei "spanyolviaszt" fedezett fel: hogyan lehet kétes értékű kötvényekkel (junk bonds) milliárdokat csinálni. 1984 és 1989 között a Drexel cég nem kevesebb, mint 20 milliárd dollárt harácsolt össze üzletek vásárlásából (leveraged buy-out, LBO az angol kifejezés ezekre) származó jutalékokból. E felelőtlen, lelki- ismeretlen üzlet vásárlásoknak egyik kie­melkedő áldozata a legtöbb amerikai há­ziasszony által jól ismert Safeway élelmi­szerüzlet-lánc volt. A Safeway-t a Drexel cég közreműködésével a Kohlberg, Kravis & Roberts cég vásárolta meg. A Safeway jólmenőelelmiszer-kereskedelmi vállalatnak 1986-ban 2200 boltja volt melyek­ben 172.000 ember dolgozott. Miután ezek a cápák megszerezték a junk bondok révén az ellenőrzést a cég fölött, bezártak több, mint ezer üzletet és elbocsátottak több, mint 60.000 alkalmazottat. Valamennyien szakszervezeti tagok voltak, akik közül sokan egész életükben e cégnek dolgoztak. Ezt jelenti a gyakorlatban a "junk bond" alkalmazása és általában a felelőtlen tőzs­dei spekuláció. Az elmúlt hat év folyamán a Safeway-hez hasonló felvásárlások követ­keztében több, mint egy millió amerikai munkás vesztette el állását. A legtöbb tőzsdei spekuláció olyan, mint a szappanbuborék és mint ilyen, előbb-utóbb szétpattan. Ez történt a legnagyobb speku­lativ Wall Streeti céggel, a Drexel-Burnham- mal is. A Wall Street Journal, amely időnként őszinte riportokat közöl nem sak a poli­tikai, de az üzleti életről is, megállapította egyik legutóbbi számában, hogy a Drexel cég csődje csak a kezdet. A legnagyobb amerikai cégek tucatjai vannak terhelve lehetetlenül magas kamatú kötvényekkel. KIKET VESZÉLYEZTET A DREXEL CSŐD? Az utóbbi tiz év alatt kiadott kb. 200 milliárd dolláros un. "hulladek-kótvények", (melyeknek eladásából a Drexel cég és Michael Miiken fantasztikus prémiumot szerzett) 30 százaléka Mutual Fundok bir­(folytatás a 4. oldalon) "Megenyhült a lég, vidul a határ..." és mi újra itt vagyunk tavaszi üdvözletünkkel és kérelmünkkel olvasóinkhoz, hogy segít­senek nekünk az idén is biztosítani lapunk zavartalan megjelenését. Még a XX. század viharos éveiben is pél­dátlanul álló változásokon megy át az em­beriség, köztük szülőhazánk és annak népe. De nagy társadalmi problémákká! találja magát szemben fogadott hazánk népe is. Nincs egyetlen más magyar lap, amely az események olyan mélyreható elemzését adja hét-hét után az amerikai magyarság­nak, amely jobban megértetné velük az események hatterét, jelentőséget, mint a Magyar Szó. Szeretnénk folytatni ebbeli munkánkat. Mi több, szeretnénk lapunkat még jobbá, tartalmasabba tenni. Szeretnénk, hogy ezentúl minden héten 12 oldalon jelen­tethetnénk meg a lapot, kiküszöbölve a minden második heti 8 oldalas kiadást. Ha olvasóink is óhajtják ezt, ha megadják nekünk támogatásukat, akkor véghez tudjuk vinni terveinket. Az elmúlt évben súlyos csapás érte lapun­kat es olvasótáborunkat, elsősorban a cali- forniai magyarságot a Los Angelesi Munkás Otthon megszüntetésével. Az otthon akti­vistái révén minden évben hatalmas támo­gatást kapott lapunk. Kérjük olvasóinkat, pótolják a nagy tírt, amelyet e "munkás templom" bezárása keltett. Ahhoz, hogy feladatunknak eleget tud­junk tenni, arra volna szükség, hogy minden olvasónk, lapunk minden hü barátja legalább 50 dollárral járulna hozzá a kampányunk­hoz^ Annak, aki legalább 100 dollárt küld be, egy nagyon szép, értékes művészeti albumot fogunk küldeni hálánk jeléül aján­dékként. Kérjük, töltse ki az alanti szelvényt es juttassa el hozzánk postafordultával. A Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága * AZ 1990-ES KAMPÁNYKVÓTÁK ÁLLAMOK SZERINT New York $ 10.000.­Florida 8.000.­California 3.000.­Canada 3.000.­New Jersey 1.500.­Pennsylvania 1.000.­Ohio 500.­Michigan 500.­Illinois 500.­Indiana 500.­Connecticut 250.­Dist. of Columbia 250.­Vegyes államok 1000.­összesen: $ 30.000.­Amerikai Magyar Szó 130. E. 16th Street New York, N.Y. 10003 Tisztelt Ügyvezető Bizottság Megértettem felhívásukat és ide mel­lékelve küldöm adományomat $.....ősz­szegben. Nevem:.................................. Címem:..................................

Next

/
Thumbnails
Contents