Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 1. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 4. 1990. BERTHA BULCSU m m A REMETERIGO ENEKE Csalódtam a barátposzátákban. Főleg persze, a mi barátposzátánkban, aki feleségével két éve jelent meg először balatoni kertünkben, s délutánonként a diéfa legtetejéről szokott hangversenyt adni. Merész skálázásait időnként már többre becsültük, mint a ri^ófüttyöt, a pacsirták és a fülemülék éneket, de átejtettek bennünket. Ez derül ki dr. Szőke Péter Az ismeretlen madárzene című hanglemezéről, amit a napokban a Hungaroton adott közre. A madarak, akárcsak a mezei nyulak, időnként megfogyatkoznak a hegyoldalban, más években viszont érthetetlen módon újra megjelennek csapatostul. 1984-1985-ben még a kakukk is elhallgatott a környékünkön, igy az időn, a hosszú, kegyetlen tél után csendesnek ígérkezett a kertünk. De a természet törvényei az emberi logikától függetlenül működnek. Április végén már madárdaltél volt hangos a környék. Ennyi jókedvű madarat még soha nem láttam a Balaton-felvidé- ken, mint az időn. A rigók, cinkék, rozs- dafarkúak, mátyásmadarak és fülemülék mellett előbukkantak a barátposzáták és néhány vaskos csörű meggyvágó család is. A madarak hangosabbak vagy talán boldogabbak, mint régen, s az éneklik színesebb, motívumokban is gazdagabb. Van egy régi madárlemezem, amit a német Eterna-cég adott ki. Májusban kétszer is leforgattam és Összehasonlítottam a német cinkék, fülemülék és rigók enekét az Öreghegy madarainak teljesítményével. A balatoni hegyoldal madarai az idei tavaszon áradóbban, dallamosabban énekelnek, mint német elődeik. Nem bizony... Dr. Szőke Péter kandidátus, aki a zenének és a biológia'nak egyaránt tudósa, a hazai madárarchivum megalapítója, tanulmánykötete után most egy hanglemez segítségével bizonyítja, hogy a madarak éneke szebb, bonyolultabb és gazdagabb, mint ahogy azt mi idáig tudtuk. Dr. Szőke "hangmikroszkőp" alá rakta a madarak énekét, és meglepő dolgok derültek ki. A madarak énekében másodpercenként százötven különálló hang fedezhető fel, melyet mi nem hallunk, de a cinkék, rigók, verebek és barátposzáták igen. De most már mi is fogalmat alkothatunk madaraink valóságos személyiségéről, megnyilvánulásaikról, mert dr. Szőke Péter megfelelő technikával lelassította a madárhangokat, igy négyszeresére vagy harminckétszeresére nyújtva, annak minden részletét hallhatjuk. Jól megkülönböztethetők igy a madarak "nem-zenei" és zeneinek tekinthető, dallamanyagot tartalmazó megnyilvánulásai.\ Az Üj-Zélandban tanyázd kea-papagáj hangjelzéseit mindennek nevezhetjük, csak éneknek nem. Nagy csalódást okozott neKem a dankasirály, akinek a vizek felett szálló jellegzetes hangja lelassítva és felbontva rekedt káromkodássá változik. De legkellemetlenebbül kertjeink mesterdalnokában, a barátposzátában kell csalódnunk, akinek modernkedő, látszólag más madárhangokat is átvevő és felhasználó hangfutamairól a mikroszkóp alatt kiderül, hogy trilláiban zeneiet- len rendezetlen hangmintázat rejlik, valójában egy kócos hőborgésről, madárhalandzsáról van szó. Nagy élmény viszont a Parus major, vagyis a széncinege éneke, mely lelassítva és felbontva hasonló zeneiséggel szól, mint az oboa. Dr. Szőke azt is kimutatta, hogy a széncinege nagy terceket, tiszta kvinteket, kvartokat és nagy szexieket tud kiénekelni, képes hét kUlöYiböző dal- lammotivum ismételgetésére és hármas- hangzat-dallamot is megszólaltat bizonyos páros helyzetekben. Nem beszélve az öröm vagy a rémület izgalmi kiáltozásairól, melynek a széncinege ugyancsak mestere. Csodálatos a citromsármány éneke is, különösen egy kinagyított tre- molált záróhangnak a hatása, melyet a tudós 32. majd 64-szeresére nyújtott. Ennek a természetes eredeti sebessége 250 hang másodpercenként. Némelyik madár, mint például az erdei pacsirta, vagy az észak-amerikai szürkés rigó em- beries, többsoros strofikus dalformák megszólaltatására is képes. De talán még meglepőbb, hogy madaraink transzponálni képesek dallamsoraikat, tehát eredeti hangmagasságukhoz képest magasabban és mélyebben is eléneklik kedvenc nótájukat, ha éppen úgy tartja tavaszias kedvűk. Ismét kiderült, hogy a földi élőlények között nem az embernek vannak a legtökéletesebb érzékszervei. Már rég tudjuk, hogy a sólyom egy kilométer magasságból is észrevesz egy egeret, és ezzel az emberi szem teljesítőképességét hatszorosan múlja felül. Ráadásul a madarak egyszerre három különböző irányból, három különböző tárgyat képesek élesen megkülönböztetni egy azon pillanatban, s agyukban térhatású kép alakul ki. A rovarok összetett szeme még a madarakénál is tökéletesebb, maguk mögé és körbe is látnak. A denevér másodpercenként húszezernél több rezgést bocsát ki, az éppen szükséges hosszúságú impulzusokban. Ha belegondolunk, hogy denevérlokátorok évmilliók óta működnek, nem lehetünk túlzottan büszkék radarjainkra. Dr. Szőke Péter madárzenéje tele van hangcsodákkal. A madarak meglepő ér- zékletességgel és széles skálán képesek kifejezni magukat, hirűl adni érzéseiket. Ezen a hanglemezen madárszitkozódástól, a mély oboán, a szomorkás tárogatón át a hajóklirtö’kig minden megszólal. És minden madárhangon, madártorokból. A csoda a lemez végén található. A tudós lekottázta a kanadai remeterigó (Hy- locichla guttata) énekét és megkérte Tóth János opreaénekest, hogy szólaltassa meg emberi hangon is. Az eredmény lenyftgöző. A kanadai remeterigó éneke szomorkás daliamé és fenséges. Olyan- szerű, mintha egy indián ima szállna az erdÓ felett, hogy a -felkelő napot köszöntse. A teremtésnek milyen értékű műve az ember, és milyen a madár? A madarakban idáig azt csodáltuk, hogy repülni —tudnak, a jövőben zenei kultúrájukat is tisztelnünk kell. A Berlinben megjelenő Weltbühne beszámol arról, hogy egy szakértő összehasonlította a leningrádi Ermitázs katalógusait a huszas és a nyolcvanas évekből: nemcsak Tizian Vénusz a tükör előtt cimü alkotása vándorolt el Washingtonba a National Galle- rybe, hanem a korábban volt 42 Rembrandtból is csak 24 maradt! 1928 es 1933 kozott nem kevesebb, mint hatezer tonna műkincset adtak el külföldre a "vulgárszocialis- ta művészetfelfogás" nyomán. íís a fizetési mérleg hia‘nyának enyhítésére is. Bár csupán 18 millió dollár wlt az ilyen bevétel... Kina az 1989-es év első hat hónapjában 430 ezer gépkocsit exportált az Egyesült Államokba és Ausztráliába PUSZTULÓ PIRAMISOK (folytatás a 6. oldalról) és fél évezredes festmények száz, az építmények kétszáz év múlva öró'kre eltűnnek, ha az emberiség nem fog össze. Azt általában belátják, hogy az egyiptomi kormány, amely fedelet és élelmet sem tud elegendő mennyiségben a ma é- löknek adni, a holtak e birodalmát egyedül nem képes megóvni. A Time ezert fontossági sorrendben leírja mi a teendó; a kormányoknak önként kellene szakértőket küldeniük Egyiptomba; ahogy az UNESCO az Asszuán-vizerömű építésekor expedíciókkal mentette az elárasztásra szánt területekről a hatalmas kincseket, úgy kellene nemzetközileg segíteni a piramisok és királysírok konzerválásában. A- lapitványokkal, szakemberképzéssel lehetne hozzájárulni e munkához, s főleg egyiptomi diákokat kiképezni arra, hogy otthon hozzáértéssel dolgozhassanak. Addig is azonban sürgetően óvintézkedéseket kellene hozni. Ezt szolgálná, ha a házakat távolabb telepítenék a Gizehi piramisoktól, vagy megszűntetnék azt a szinte példanélküli állapotot, hogy gépkocsival is oda lehet hajtani e hatalmas épitmé- nyekhez.Kairóban most elhatározták, hogy a turistákat csoportosan elektromos buszokon viszik a bejárathoz, s meglehet, leáldozik a tevelegeltetök napja is. ök néhány "baksisért" körbevitték a látogatókat - ez évezredes joguk volt -, az idegenek viszont nemcsak néhány fotót őriztek meg erről az egzotikumról, hanem ellenőrizhetetlenül kóboroltak a kó'veken is. Az értékóvást szolgálná, ha a szél útjába erdőket telepítenének a piramisok köré és plasztiklapokkal fedne'k le a falfestményeket, hogy ne lehessen kézzel hozzáérni. Nagyobb feladat azonban az állagmegóvás és a restaurálás, amelynek a módozatairól egyelőre inkább csak vitatkoznak. Elképzelések szerint a málló mészkövet betonnal erősítenék meg, s hasonló invektálást alkalmaznának a talaj vizének a támadása ellen is. Mindehhez azonban pénz kell, és elszánás, hogy Összefogással megmentsék a késő utókornak az egykori egyiptomi kultúra maradványait. Iráni népszámlálás szerint az ország lakóinak a szama 55 millió. Teheránban 6.7 millió lakos van. Mintegy 3.2 százalék az évi nepessegnóvei^des. Malagaban az esőzések nyomaái mintegy fél méteres viz borította az utcákat. Hasonló volt a helyzet a dél-spanyolországi Alican- tében, Valenciában és Katalániában. Eddig mintegy tizenketten lelték halálukat. SOBEL OVERSEAS CORP. IKRA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 Vámmentes küldemények PÉNZKÜLDÉS Műszaki cikkek« Kocsik • Csemegecsomag Televíziók • Háztartási gépek stb. FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX - CSEHSZLOVÁKÉBA ----------------------------------------------------
