Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-22 / 8. szám
Thursday, Feb. 22. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. INTERJÚ A NAGYKÖVETTEL Mark Palmer ambiciózus ember, s ezt sohasem rejtette véka alá. Erről és magyarországi ténykedéséről készített vele interjút Zentai Péter, a Magyar Rádió munkatársa.- Tulajdonképpen mi az Ön célja, miért olyan ambiciózus? Azt hiszem I azért, mert annak I idejen a mi polgár-1 jogi mozgalmunk-! ban is igen aktiv j voltam. Tüntetéseket szerveztem | diákkoromban, hittem a demokráciában, az emberi I jogok / kiteljesedé-1 seben. Es nem volt igazam? Nézzünk csak körül a világban. Kínában, Latin-Amerikaban mindenütt teret nyernek a szabadságjogok, s azok nyomán a gazdasági eredmények. Ez bizonyítja, hogy a kettő mennyire összefügg. Tehát optimista vagyok Kelet-Európával kapcsolatban is. Megjósolom, hogy ugyanolyan aranykor köszönt a század végén magukra, mint az elmúlt század végén.- Mégiscsak furcsa, hogy maga mindent előre lát. Állítólag már budapesti kinevezése előtt megmondta, hogy mi fog nálunk történni, jóllehet ezt akkor nálunk senki sem tudta.- Azt hiszem, maguknak pesszimista hagyományaik vannak és ez roppant Szerencseden dolog. Egészen egyszerűi a megoldás. Legyen önbizalmuk. Higgyenek saját magukban, küzdjenek céljaikért. Bevált úgynevezett jóslataimhoz pedig annyit, hogy megérkezésem évében, 1986-ban, sőt már egy évvel korábban, Magyarországon elkezdtek beszélni a változások szükségességéről, azután pedig egyre nyíltabban a válságról. A válság pedig mindig valami nagy dolgot eredményez. Tehát nekem csak látnom kellett és le kellett vonnom a következtetéseket. •-Gorbacsov a Szovjetunióban valami egészen új dologba kezd, olyanba, ami eddig még tényleg nem volt. Maguknál pedig nyíltan elismerik a bajokat, ebből már tudtam, hogy itt hamarosan fontos dolgok történnek. Azt persze én sem láttam előre, hogy pontosan mikor és miként zajlanak majd az események. Viszont egeszen bizonyos voltam á sikerükben. |(- Sokakban ezután erősödik a gyanú, hogy az amerikai nagykövet valamiképpen beavatkozik az ország belligyeibe. Említette például, hogy kik a barátai, lehet, hogy befolyásolta vagy befolyásolni akarta okét.- Nem hiszem, hogy erről van szó^ azért ne túlozzuk el egy nagykövet lehetőségeit, szerepét. Nézze, itt van szovjet kollégám, Sztukalin. Pontosan ugyanezt érezte Magyar- országgal kapcsolatban, velem egy időben. Mindketten tudtuk, hogy itt nagy változások lesznek. Egyébként gyakran szoktunk errŐl beszélni Sztukalinnal.- Én nagyon boldog vagyok, úgy tudom, hogy legalább még egy évig itt maradok. Szerintem ez a létező legizgalmasabb hely, pontosan Budapest. Varsó es Moszkva a világ legérdekesebb fővárosai a maguké mellett korunkban. Nekem most az az igazi ambícióm, hogy minden elképzelésemet húsz pontból álló ütemtervemet valóra váltsam. Ugyanis húsz különböző területen tudnánk konkrétumokat elérni. (Például diákokat, ösztöndíjasokat szeretnénk ki„A szovjetek végső válsága...” Egy feltűnést keltő tanulmány a peresztrojka borús kilátásairól. A közelmúltban nagy feltűnést keltett az a tanulmányrészlet, amelyet több amerikai lap ismertetett. Az eredeti teljes tanulmányt - "Z" aláírással - a Daedalus, az Amerikai Művészeti es Tudományos Akadémia folyóiratának teli száma közölte. Alább az International Herald Tribune alapján rövidítve ismertetjük a tanulmány végkövetkeztetéseit. ... Sikeres lehet-e Gorbacsov? Segitsúk-e? Hogy ezeket a kérdéseket értelmesen megválaszolhassuk, előbb fogalmazzuk at őket. Miben sikeres? Miben segíteni? Ha a peresztrojka sikerén egy olyan kommunista rendszer kialakítását értjük, amely gazdaságilag hatékony és politikailag demokratikus, akkor a válasznak nemnek kell lennie. A leninista rendszer alapvető struktúrái megoldatlan zsákutcába jutották a hetvenes évek végen es a peresztrojka növekvő ellentmondásai azt jelzik, hogy a rendszert nem lehet átalakítani va^y megreformálni, csak stagnálhat vagy felszámolhatják, és idővel piaci intézményekkel helyettesíthetik. Ebben az esetben bármilyen segítség, amelyet a Nyugat azért nyújthat a szovjet államnak, hogy megmentse vagy javítsa a jelenlegi helyzetet, hasztalan maradna: e tekintetben Gorbacsov segítségünk határain kívül esik. Egy ilyen segély a türelmetlen szovjet népek érdekei ellen, s igy a nemzetközi stabilitás ellen is dolgozna. Mint az Edward Giereknek és a lengyel pártállamnak a hetvenes években nyújtott nyugati hitelek, a szovjet kormány megse- gélyezése is csak az agóniát hosszabbítana meg. Másrészt, ha a peresztrojka sikerén a pártállam és a parancsuralmi gazdaság- irányítás átmenetét értjük a demokráciába és a piacgazdaságba, akkor a válasznak, sajnos, ismét csak nemnek kell lennie. Először is Gorbacsov peresztrojkájának a célja nem egy ilyen átmenet; annak célja sokkal inkább az, hogy megmentse, ami megmenthető a fennálló rendszerből a gazdasági és az emberi realitásoknak tett felemás engedményekkel. Másodszor, ami még fontosabb, egy ilyen átmenet elhozná a kardinális vezető szerep vegét és ilyenformán a kommunizmus önfelszámolásába torkollna, amit Gorbacsov szemmel láthatóan nem szándékozik megtenni. Mégis, az események a rendszer elfogyásának irányába hatnakj bármi legyen is a szovjet vezetés szándéka és bárki legyen is a vezető a jövőben. És itt játszhat épitő szerepet a nyugati segítség. Először, a fegyverkezés kölcsönös terheinek csökkentése, ha a legitim biztonsági megfontolások kellő figyelembevételével hajtják végre, enyhítheti a szovjet válság súlyosságát (bár nem változtatná meg annak szerkezeti okait). És Gorbacsov világosan jelezte szándékát, hogy fegyverzetcsökkentésbe bocsátkozzon, miközben gondoskodik róla, hogy a Szovjetunió nemzetközi visz- szavonulása ne váljék fejvesztett meneküléssé. vinni az Egyesült Államokba, amerikai üzleteket hozni Magyarországra, amerikai árukat, es kiépíteni a magyar autóipart. Örömmel mondom, hogy a Nyugatnak az a közös célja Magyarországgal, és a többi kelet-európai állammal, hogy mindnyájan részéi legyenek a modern, iparilag fejlett, demokratikus világnak. (A fenti interjú a nagykövet lemondatasa előtt készült.) Másodszor, jóllehet a nyugati segélyeknek nem kellene arra irányulnia, hogy alátámassza a szovjet gazdasági intézményeket az állami szektorban, hasznosan alkalmazható lenne párhuzamos struktúrák apránkénti fejlesztésére a piaci elveken működő magánszektorban, hopjy elősegítse a gazdasági és nyilvánvalóan politikai pluralizmust. Ez olyan formákat ölthetne, mint például a Nemzetközi Valutaalap feltételei alapján müködö szabadkereskedelmi zónák olyan helyeken, mint a balti államok, Örményország vagy a szovjet Távol-Kelet. Ebben az esetben azt lehetne elvárni, hogy ilyen párhuzamos szektor, esetleg saját, szabadon átváltható valutájával, esetleg elterjed az egész Szovjetunióban. Ez a politika, valóban, mérsékelt változata annak a hozzáállásnak, amelyet a kormány jelenleg Langyelország irányában folytat. De amit Gorbacsov elfogad kelet-európai külső birodalmában (ahol gyakorlatilag valamikor 1988-ban veszítette el hatalmát), azt sokkal nehezebben fogadhatja el a belső birodalomban, mivel a külföldi befektetések a szovjet nemzeti szuverenitást veszélyeztetnék. ' le/: r , ta>io<sL.-. Úgyhogy a nyugati befektetéseket, vegyes vagy más vállalkozások formájában Oroszországban, a kapitalizmus felsőbbrendűségének diadalmámora nélkül, a szovjet nemzeti büszkeség iránti kellő érzékenységgel kellene kezelni. Nyilvanválóvá vált, hogy ezeknek a lehetőségeknek egyike sem túlságosan vidám, es egyikkel sem lenne könnyű a Nyugatnak együttélnie. De jobb, ha reálisan tekintünk az igazi lehetőségekre Keleten, amelyeket egy kudarcot vallott utópia hetven éve alakított ki, mintsem, hogy fantáziákba bocsátkozzunk Gorbacsovről, az azonnali demokrácia föistenéről, vagy a történelmi konfliktus végéről. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy at^ommunizmus, habar szinte minden alkotó területen katasztrófa, egy dologban mindig kimagaslóan sikeres volt: találékonyság és szívósság a hatalmi monopóliumához való ragaszkodásban... MOST MÁR VEHET TULAJDONJOG LEHETŐSÉGÉVEL 15-től 50 éves használatra LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON aaélkfli, hagy kAtfXdl állampolgánágát ________éa Jogait fofaktfa._______ Hotel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállalatok felújításához tőkés társakat keresünk VEZÉRKÉPVISELET: RETUR REALTY CORP. Empire State Building 350 Fifth Ave., Suite 5620 New York, N.Y. 10118 Telefon: 212/695-2245 Este: 212/684-2175
