Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-08 / 6. szám

Thursday, Feb. 8. 1990. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO A SECURITATE TITKAI Rettenetes rémtettek, hihetetlen kegyet­lenségek kisérik a román Securitate halál­tusáját. A romániai államvédelmi szerve­zet olyan borzalmakkal teszi felejthetet­lenné nevét, amelyekre alig akad példa a XX. század második felének világtörté­nelmében. A minap a Sky News kommen­tátora Pol Pót Kambodzsájához hasonlí­totta a temesvári temető iszonyatát. Kik lehettek azok, akik ennyire kifordultak emberi mivoltukból? - kiált az ég felé a kihantolt tetemek mellett egy zokogó asszony. A Ceausescu-rendszer legvissza- taszitóbb termékéréi, a lelki és testi kíno­kat közel negyedszázadig okozó Securitate- ról kérdeztük a magyar szakértőket. A Securitate magyarul állambiztonsági tanácsot jelent - mondja Benkó Ferenc ezredes, a magyar' kémelháritás vezetője. Formálisan a belügyminiszternek volt alárendelve, de ez a szolgálat a Románi­ában kialakult viszonyok következtében sajátos teljhatalomra tett szert. Tehat, nem a belügyminiszter felügyelte, hanem közvetlenül Ceausescu és szűk környezete irányítása alatt állt. A szervezet felépítését tekintve információink közvetettek - de azt hiszem, megbízhatók -, ugyanis az elmúlt évtizedekben az úgynevezett baráti Román Szocialista Köztársasággal hazánk­nak sokféle kapcsolata volt, gazdasági, bizonyos mértékig politikai, sőt a néphad­seregnek is megvoltak a kapcsolatai, amelye­ket most elég jól tudott hasznositani. Sajátos módon az állambiztonsági szerveknek ilyen kapcsolatuk sohasem volt. Tehát nem volt kölcsönös tájékoztatás a két szer­vezet között, még alapvető' kérdésekben sem. Ismeretlen védelmi rendszer- Az utóbbi napok romániai eseményei­ről tájékoztatva, a sajtó hol Ceausescu titkosszolgálatáról, hol több tízezres, már- már majmán hadseregről, elitalakulatokról, testőrségrol irt. Valójában mi is a Securi­tate, milyen volt a felépítése?- A Securitate gyűjtőfogalom - határoz­ta meg Benkó ezredes. Ezen belül megta­lálható egy hagyományos titkosszolgálati rész - hírszerzés, kémelháritás, belsó és katonai > elhárítás -, amelynek tiszti rend- fokozatu tagjai vannak, s a hozzájuk tartozó kiszolgáló apparátus. Ugyanakkor a Secu- ritatéhoz tartozott a belső karhatalom is. Itt sorállományúak is szolgálnak, karha­talmi feladatokat ellátva, a nagy tömeget - 70 ezer fŐt - ez adja. Tudomásunk szerint tizenkilenc ilyen zászlóalj volt Romániá­ban, ebből tizenegy, magyarlakta terüle­teken, négy Brassóban, mely egyesek szerint a legnagyobb magyar város, s a fennmaradó négy pedig a románlakta részén állomáso­zott. A kiképzettségük foka, a fegyverzetük messze meghaladta a hadsereget.- Milyen lehetett a tiszti és a sorállo­mány aránya?- ötven-hatvanezer lehetett a sorállomány. Ezenkívül van az úgynevezett terrorelháritó egység, ami jelentős nagyságrendű. Kőszegvári Tibor ezredes, a Zrínyi Ka­tonai Akadémia tanszékvezető egyetemi tanára elmondotta, hogy a roman Securitate belső karhatalmi részét, ugyanúgy mint más kelet-európai országokban, az ötvenes évek elején hozták létre, a szovjet NKVD, majd KGB hasonló egységeinek mintájára. Alapvető funkciója a belső rend biztosítása, az evek során azonban feladataik változ­tak, egyes országokban - igy Magyarorszá­gon - meg is szűntek ezek az erők, vagy más egységekbe olvadtak be. A Securitate az alapvető funkció mellett fokozatosan az állami és pártvezetök védelmét kapta feladatául, ez elsősorban Ceausescu és a család védelmet jelentette. Természetesen- folytatta Kőszegvári ezredes -, a Securitate karhatalmi erőinek nagyrésze nem ezt a feladatot látta el, csupán annak legvá- logatottabb, legmegbízhatóbb magva.- Mekkora lehetett az eliterők létszáma?- A beérkezett híradások, s az eléggé hiányos információink is azt tükrözik, hogy e kemény magnak a létszáma kétezer fő korul lehetett. A harci erejük létszámuk sokszorosa. A fentieket a magyar kémelháritás veze­tője is megerősítette', mint Benkö ezredes mondotta, ez az elitegység még az Egyesült Államok hasonló erőihez mérve is igen jelentősnek mondható, ez csapaterőben tálán egy a tízhez értéket képviselhet. Hozzájuk tartozott a legfelső állami veze­tés védelme is, ők adták az elnöki testőrsé- : get is.- Az általuk védett létesítményekben olyan védelmi rendszereket építettek ki- fejtette ki KŐszegvári ezredes -, amelyeket csak ők ismernek. A hadseregnek tényleg nehez feladata van, hiszen egy teljesen ismeretlen védelmi rendszerrel állnak szemben, amelyben megbújnak a korszerű fegyverekkel rendelkező Securitate-egységek. E csapatok minden bizonnyal teljes egészé­ben hivatásos és továbbszolgáló karhatal- mistákból állnak. Bukarestbe máshonnan rendeltek fel katonai erőket, s ezeknek nincs helyismeretük, óriási hátrányban voltak a jelentős fegyver-, lőszer- és élel­miszer-készletekkel rendelkező Securita- te-egységekkel szemben. Felderítésük azért is nehéz, mert a föld alatti, vagy rejtett raktárakban bizonyára rendelkeznek civil ruhával, megfelelő iratokkal. Megkísérlik a kitörést A Securitate fegyverzése mennyiségben és tüzerejében nem éri el a hadseregnél rendszeresített fegyverek erejét: nincs nehéztüzérségük, nincsenek sorozatveto- ik, bombázóik, nehez és közepes harckocsi­jaik - mondotta a katonai szakértő. Voltak sorozatlövő tűzfegyverekkel felszerelt páncélozott harci jármüveik, de a jelenlegi helyzetben ezeknek nincs nagy szerepük, hiszen már nem ezekből harcolnak, hanem az épületekből, a föld alatti járatokból. Rendkívül korszerű gyalogsági fegyverek­kel - géppuskákkal, golyószórókkal, gép­pisztolyokkal, távcsöves puskákkal - rendel­keznek. Az értesülések szerint ezeket a fegyvereket ellátták infrairányzós be­rendezésekkel, ezek lehetővé teszik, hogy éjszaka is pontos, célzott tüzelést adjanak le. Nem kizárt, hogy lézertávmérokkel is rendelkeztek, ezek szintén a pontos tüzcsapast segítik elő'. A ( Securitate-egységek harceljárásáról is célszerű szólni. A helyismeretükből fa­kadóan eredményesen változtattak tüzelő- állást, igy egy kisebb Securitate-csoport is nagy erőnek tüntethette fel magát.- Elképzelhetőnek tartja, hogy nem külö­nösebben jelentős csoportok állnak ellent?- Felhasználva a fold alatti járatok, alagu­tak, epületek alapos ismeretét, kisebb erők fejtenek ki ellenállást - jelentette ki a gerillaharcok szakértője. - Véleményem szerint a mindenre elszánt erők, miután a rejtekhelyeiken lévő lőszer- és élelmiszer- tartalekaik elfogynak, akkor megkísérlik a kitörést. Ez történhet a fold alatti csator­nahálózatokon, metróalagutakon keresztül, az éjszakai órákban. Felhasználhatják a nagy kiterjedésű temetőket is, ahol éjszaka nemigen közlekedik senki, s ezeken át, a városon kívüli, lakatlan területek irányá­ba próbálnák egyenként vagy kis csoportok­ban menekülni. Egy részük, ha sikerűi átjut­niuk a katonai gyűrűn, elmenekülhet a hegyek irányába, de nekem az a véleményem, hogy valószínűbbnek tűnik a Fekete-tenger felé való menekülés, hiszen előkészített hajókon esetleg eltávozhatnának.- Előfordulhat-e, hogy helikopteren pró­bálnak eliszkolni, hiszen tudjuk, hogy ren­delkeztek ezekkel a Securitate-egysegek?- Rejtett kiképzőbázisokon valóban lehet­nek még helikopterek a kezükön. Az az ezeken való menekülés azért nem látszik valószínűnek, mert ezeknek a helikopterek­nek a hatótávolságuk kicsi, 200-300 kilomé­ter, a szekusokat esetleg befogadni kész országot ily módon nem tudnák elérni, talán a gyorsabb menekülésre felhasználhat­ják, teszem azt, a tenger felé tartva. Megje­gyezném, hogy ezek a helikopterek nincse­nek felszerelve rakétákkal. A román had­sereg is igen hatásos eszközökkel rendelke­zik ezek leküzdésére.- Vajon képesek lehetnek-e a Securitate még rejtőzködő vezetői valamilyen szinten összehangolni az ellenállást?- Szerintem most a legfőbb gondjuk azok­nak, akik még nem tették le a fegyvert, hogy miként tudnák a sajat bőrüket menteni. Elképzelhető, hogy martaléknak felhasznál­nak bizonyos alegységeket, amelyek a vég­sőkig fognak harcolni, miközben ők megpró­bálnak menekülni. A szökni próbálók száma semmiképpen sem lehet nagy, bizonyára polgári ruhában, polgári járműveken kísé­relhetik meg a menekülést, de csak néhány tucat emberről lehet szó. Nagy erők mene­külése nehezen elképzelhető a hadsereg biztonsági intézkedései ismereteben. Meg­eshet viszont, hogy túszszedéssel próbálkoz­nak, igy próbálva kicsikarni a távozás lehető­ségét. Kárpátok?- Elképzelhetőnek tartja, hogy - mint a Ceausescu házaspár perében a vádlottak állították - a legfelső vezetés nem tudott a temesvári vérengzésről? Lehetséges, hogy egy tábornok önhatalmúlag rendelte el a népirtást?- Ilyen parancsot csak a legfelső szinten lehet kiadni. Ahhoz, hogy békeidőben a saját népére lőjön egy belbiztonsági alaku­lat, ilyen parancs kiadására semmiféle tábornoknak nincs joga, erre csak a legfel­sőbb parancsnok, illetve Románia esetében Elena Ceausescu utasíthat. Vajon a Kárpátokba visszahúzódva, képesek lennenek-e a Securitate-egységek huzamosabb ideig gerillaharcot folytatni? Esetleg néhány hétig. Romániában folyamatosan helyreáll a rend, a Nemzeti Megmentés Frontja és a hadsereg napról napra megszilárdítja a hatalmat. Az egész nép az uj hatalom mellett sorakozik fel, márpedig gerillaharcot népi támogatás nélkül nem lehet sikerrel folytatni. Pósa Tibor Magyar Nemzet 1989 decemberi számából Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Thumbnails
Contents