Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-08 / 6. szám
Thursday, Feb. 8. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. FOUR ISTVÁN NEW YORKBAN JEGYZETEK írja Deák Zoltán VAN-E MIKULÁS? A leghíresebb vezércikk az amerikai újságírás történetében 1897. szeptember 21-én jelent meg az akkor még létező New York Sunban. Az volt a cime, hogy "Van-e Mikulás?" A cikket Francis P. Church, a lap főszerkesztője irta. Válasz volt ez egy hatéves kislány, Virginia O'Hanlon levelére, aki megkérdezte a szerkesztőt, hogy van-e Mikulás? (Santa Claus.) 6 úgy tudja, hogy van, de némely iskolatársa azt állítja, hogy nincs Mikulás. Hát mondja meg Mr. Church, van-e Mikulás, vagy nincs! Mr. Church válasza a gyermek levelére a mai napig az újságírás egyik gyöngyszeme maradt. Ezt irta Mr. Church többek között: Kedves Virginia! Hogy valaki ne higgyen a Mikulásban? Hat az illető talán még a tündérekben sem hisz? Nincs Mikulás? Jaj, dehogy nincs! Van és lesz még ezer évig. Sőt, ezerszer ezer évig, hogy boldoggá tegye a gyermekek szivét időtlen időkig! Valahogy ez az eset jutott eszembe, amikor egy kedves olvasónk levelet intézett hozzánk, amelyben megkérdezte, hogy igazán vannak-e Fenntartó Garda-tagjai a lapnak. Különösen olyanok, akik néha meg 100 dollárt is adnak a lap fenntartására. ö ezt nehezen tudja elhinni. Hát, kedves olvasónk, drága "Virginiánk", igenis vannak olyan olvasóink, akik havonta 25-50, sőt 100 dollárokat is adnak a lap támogatására. Tudjuk, nem könnyű ezt elhinni, de ez a tény! Vannak olvasóink, akik a szó legteljesebb értelmében a szájuktól vonnak meg néhány falatot, hogy támogassák a lapot. Van egy olvasónk, akinek sajnos gyakran kell kórházi kezelésre mennie, de valahányszor bemegy a kórházba, 100 dollárt küld nekünk. Kiírnánk a nevét, de nem kívánja a nyilvánosságot, tudjuk zokon venné azt tolunk. Nem egyszerű dolog a mai világban egy kisjövedelmű embernek (legtöbb olvasónk, legtöbb fenntartó gárdistánk bizony kis- jövelelmű) 50, vagy 100 dollárt küldeni egy lap fenntartására. Nagyon mélyeknek kell lenniük az érzelmeknek, nagyon nagy magasságokból kell tekinteni az életre, a történelemre, az örök igazságokra annak, aki ilyen tanúság- tételre képes. Ezt csak olyan emberek teszik, akik többnyire már egy hosszú élet magaslatáról Ítélkeznek egy lap értéke, annak életükben való szerepe fölött. Minden fenntartó gárdista hozzájárulása Ítélkezés lapunk 87 éves történelme fölött. Ezek az emberek megtestesítői Ady Endre szavainak: "Minden igaz ember hós 0s_ az embersziv- ben van a legtöbb jóság!" És kiteljesednek tetteikben Petőfi szavai is: "Sors, adj nekem tért, hadd tehessek az emberiségért valamit." Ok i^y érzik beteljesitettnek Petőfi fohászát. Más magyarázat nincs és nem is lehet lélekbeli döntéseikre. Lapunk pedig csak addig fog létezni, amig e döntések megmaradnak és megújulnak. Szóval, kedves olvasónk, van Santa Claus. Vannak fenntartó gárdisták. Lapunk létezése a bizonyíték rá. A Magyarországon vajúdó demokratikus , szocializmus egyik kiemelkedő vezető személyisege, Fodor István, a magyar országgyűlés ideiglenes elnöke január 30-án a new yorki főkonzulátuson tartott sajtó- konferencia keretében mutatkozott be a new yorki magyarság társadalmi és kulturális eletenek egy reprezentatív csoportja előtt. A megjelenteket az amerikai magyarság keresztmetszetének lehet tekinteni. A Fodor Istvánhoz intézett kérdések zöméből megállapítható, hogy legtöbbjük ideológiailag el van szigetelve a mai magyar élettől, a magyarországi és az erdélyi magyarság többségének mai nézetétől, élettapasztalatától, de általában az európai valóságoktól is. Többen kifogásolták például azt, hogy a magyar kormány nem követelte Erdély azonnali visszacsatolását Magyarországhoz. Az egyik felszólaló kijelentette, hogy az, aki nem követeli ezt, az áruló! Sokan elmarasztaltak az előző magyar kormányokat azért, mert nem védték eléggé hathatósan a Ceausescu által elnyomott romániai magyarság érdekeit. Arra nyilván egyik sem gondolt, hogy Erdély visszacsatolásával Magyarország * nemcsak másfélmillió erdélyi magyarral gyarapodna, hanem több, mint két es félmillió románnal is. Nt. Tőkés László a new yorki Village Voice tudósítójának adott interjújában hangoztatta, hogy Ceausescu százezrével telepitett románokat Erdélybe. Két érdekes látogatója volt szerkesztőségünknek a múlt hét folyamán. Az egyik egy Ben Bernstein nevű úr, aki a Prince Vállalat képviseletében keresett fel bennünket. Ez a cég egy évi 6000 dolláros (hat milliárd) forgalmat lebonyolító nagykereskedői vállalat, amely minden más cégnél alacsonyabb árakon árusít úgy ipari, mint élelmezési cikkeket. Persze nincsenek díszes áruházaik. Az árucikkeiket óriási raktárakban halmozzák fel, oda kell a vevőközönségnek kifáradnia, ahol azután hihetetlen olcsó áron vásárolhatnak. Áruházaik legnagyobb része Californiában és Arizonában van, de itt New Yorkban is van két raktáruk, Long Islandon. Rádiót, televíziót, komputereket jóformán olyan áron vásárolhat a közönség, mint aminŐt a legtöbb nagykereskedő fizet es 30-50%-kal olcsóbban, MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 120 E 79 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 • Prosztata problémák1 • Vasectomy • Húgyúti fertőzések j • Impotencia • Vesekő ! • Vese- és kófyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Fodor István higgadtan, nyugodtan, logikusan válaszolt ezekre a túlzott nacionalizmusból fakadó kérdésekre. Rámutatott arra, hogy ilyen követelések ma magyar részről megközelítenék a hadüzenet tényét. Es Magyarországot egyetlen más állam, vagy szomszéd sem támogatná. Az ilyen politika Magyarország pusztulásához vezetne. Úgy az óhazai, mint az erdélyi magyarság erdekeit és nézeteit sokkalta hivebben tükrözte vissza Apatini Gyula a new yorki magyar rádió vezetőjének felszólalása. Többen kifogásoltak a nagy magyar ipari vállalatok kiárusítását külföldi cégeknek. Ki adott jogot a kormánynak e kiárusításokra - kerdezte az egyik vendég. Fodor rámutatott^, hogy ( a külföldi töke bevonására konkret törvényeket hozott az országgyűlés. Deák Zoltán, a Magyar Szó szerkesztője megemlítette, hogy a 280 millió dolláros alaptőkéjű Magyar Hitelbank részvényeinek 50 százalékát tízmillió dollárért akarja megvásárolni egy amerikai pénzügyi konzorcium. Dr. Bányász Zoltán, a főkonzulátus jogtanácsosa szerint a kérdéses bank nem a Hitelbank, hanem egy másik bank volt. Ha ez a tényállás, akkor a konzulátusnak helyreigazítást kell kérnie a N.Y. Timestol, mivel a lap jan. 26-i számában General Banking and Trust Companyról irt, mint a< háború előtti Magyarország legtekintélyesebb intézetéről. mint a legtöbb városi áruházban. De a kedvezményekért évi 25 dollar "tagdijat" kell fizetni. f , A cég most szeretne egy ilyen áruházát megnyitni Budapesten is és ezért jött hozzánk érdeklődni. Tudván, hogy az óhazai magyaroknak milyen horribilis arat kell fizetni iparcikkekért, örülnének, ha sikerülne nekik egyezményre jutni az otthoni illetékesekkel. * A másik kedves vendégünk Dr. Müller Miklós volt, a new yorki Rockefeller Intézet tudományos munkatársa, ő azonban nem szakmájával kapcsolatban látogatott meg bennünket, hanem mint a magyar művészet rajongója, aki jelenleg a néhai Bettelheim Gross Jolán amerikai működésének részletei iránt érdeklődött. Gross Jolán annak a Dr. Bettelheimnek volt a felesége, aki a harmincas években Clevelandon lapunk akkori ügyvezető bizottságának volt lelkes, odaado tagja és támogatója. Ezzel kapcsolatban arra kérnénk fel olvasóinkat, hogy ha vannak olyanok, akik emlékeznek Gross Jolán rajzoló művészre, vagy van róla valamilyen feljegyzésük, iratuk, rajzuk, szíveskedjenek szerkesztőségünkkel kapcsolatba lépni. Dr. Müller is, mi is igen hálásak leszünk. WASHINGTON. D.C. A Bush kormány óvatosan reagál a Szovjetunióban végbemenő eseményekre. "Örülünk az ottani fejleményeknek -. mondta Mariin Fitzwater, az elnök sajtófőnöke. Az elnök ajánlatot tett az európai fegyveres erők csökkentésére. De a szovjet kihívás még mindig fennáll. Nem érkezett el az ideje annak, hogy letegyük a fegyverünket!" A PORTÁNK KÖRÜL
