Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 4. szám
Thursday, Jan. 25. 1990 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. ‘‘MUSICBOX” HOLLYWOOD MAGYAR FILMSZENZÁCIOJA Az utóbbi hónapokban másodszor foglalkozik a hollywoodi filmipar Magyarországnak a második világháborúban betölt ó'tt szerepével, illetve annak kihatásaival a kanadai, amerikai magyar életre. Néhány hónappal ezelőtt egy hollywoodi filmvállalkozó átütő erejű filmet készített Radnóti Miklós, a nagy magyar költő már- tiromsagáról "Forced March" címmel. Most egy még ennél is sokkal ambiciózusabb tortenelmi-társadalmi drámát vetítenek amerikai filmszínházak százaiban szerte az országban. Cime: Music Box Olyan témát dolgoz fel a film, amely roppant izgalomban tartott és tart most is több amerikai nemzetiségi csoportot. Gondoljunk Demjanjuk náci kollaboráns kiadatási ügyére. Vagy egy Finta nevű állítólagos háborús bűnös kiadatási vitájára, amely a kanadai-magyarsag erzelemvilágát is felkavarta. ( A Music Box egy volt nyilas katona kiadatási ügyét tárgyalja. A film szövegét a neves hollywoodi magyar filmdramaturg, Eszterhás Joe irta, aki több nagysikerű hollywoodi film szerzője. A film egy László Mihály nevű nyilas csendőrről szól, aki hamis adatokat tartalmazó folyamodvánnyal nyert bebocsátást az USA-ba. Megnősült, két gyermeket nevelt fel, akik előtt eltitkolta múltját és annak szörnyű bűneit. Számos magyar zsidót végzett ki a Duna partján 1944-ben. De amikor az Egyesült Nemzetekben nyilvánosságra hozták éveken át titokban tartott adatokat, kiderült László múltja. A magyar kormány kiadatását kérte. Az amerikai hatóságok megkezdték az eljárást ellene. O hevesen tagadta a vádakat. László saját lánya, egy tehetséges ügyvédnő, egy dúsgazdag amerikai ügyvéd menye, képviselte apját a törvényszéki tárgyaláson. A leány kezdetben meg volt győződve ap|a ártatlanságáról, de amikor egy törvényszéki csoport Budapestre utazott kivizsgálni az ügy hátterét, borzadva jött rá, hogy apja igenis bűnös! Az úgy nem teljesen képzeletbeli. Eszterhás, aki 1956-ban hagyta el Magyarországot és aki maga is hosszú ideig egy ausztriai menekült táborban élt, megismerkedett egy magyar nővel, aki elmondta, hogy borzalommal jött rá arra, hog(y apja háborús bűnös volt. Ez adta az ideát Eszterhásnak filmje megírására. A főszerepet, az ügyvédnőt Jessica Lange alakítja utolérhetetlen bravúrral. Eselyésnek tartják az idei Oszkár-dijra, mint a legjobb filmszinésznőt. Az amerikai magyar élet ejjyes mozzanatait talán még soha sem tükrözte vissza olyan hűséggel Hollywood, mint ebben a filmben. ( Mi kifogásoljuk ( azt, hogy Eszterhás a film egy jelenetébe az amerikái magyar klérust mélyen sértő, igazságtalanul elmarasztaló mozzanatot illesztett be. Szer- , kesztöségúnk tiltakozott ez ellen. A film különben az első jelenettől kezdve lélegzetelállító izgalomban fo^ tartani; minden amerikai magyart és természetesen; minden érdeklődet. Ne mulasszuk el megtekinteni. I Zsazsa Gábornak szánják a szaudi anyakirálynő szerepét _ egy Ötvenmillió dollar költségű - egy dúsgazdag olajsejk pénzén > készülő - filmben, amely Szaud-Arabia történetét dolgozná fel 1932-es megalapításától napjainkig. Deák Zoltán: MIÉRT A NAGY PÁLFORDULÁS? Valasz Babirák Jánosnak Néhány nappal ezelőtt az alanti levelet kaptam Bethlehem, Pa.-ból lapunk régi kedves olvasójától, Babirák Jánostól: Kedves Deák: Szeretnek látni a lapban egy jó magyarázatot a mai helyzetről. Nem tudom megérteni, hogy miért van az a nagy pálfordulás Európában. Az, amit mi éveken át jónak láttunk, egyszerre rossz lett? Talán félre lettünk vezetve? Tisztelettel: Babirák János Kedves Barátom, Babirak: Köszönöm, hogy alkalmat adtál e fontos kérdésekre válaszolni. Az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre többen intéznek hasonló kérdéseket hozzám úgy levelben, mint személyes találkozás során. A kelet-európai szocialista államokban bekövetkezett politikai és gazdasági változások, valamint a kommunista államvezetes monopóliumának megszüntetése - milliós népmozgalmak nyomására - azt bizonyítják, hogy ezen államok politikai és gazdasági berendezésében alapvető, a szocializmus eredeti eszméitől idegen, azokkal ellentétes elemek fejlődtek ki, vagy kerültek bele már kezdettől fogva. Lenin szerint "A szocializmushoz nincs más ut, mint az, amely a demokrácián és politikai szabadságon át vezet." (Lenin összes müvei, 9. k. 442 old.) Ezen alapvető feltételt minden szocialista állam vezetője kezdettől fogva ignorálta, minimizálta, vagy megszegte. Elburjánzott a bürokrácia, a korrupció, a demokrácia, a politikai szabadság elvei írott maiasztok maradtak. Ezek a fejle menyek, torzulások elhalványították a riépmilliök lelkében a tagadhatatlan teljesítményeket, melyeket ezen államok szocialista irányítás alatt az ipar fejlesztésében, nincstelen földmivelók millióinak földhöz juttatásában, számtalan népjóléti intézkedésben, mint pl. ingyenes egészségügyi biztosítás, ingyenes közoktatás, garantált munkaalkalom, olcsó lakbér, olcsó közlekedés kezdetben elértek. Amikor azután a polgári, szellemi szabadság súlyos korlátozásával még ezek az anyagi eredmények is sorvadni, csökkenni, sőt visszaesni kezdtek, a nép megálljt kiáltott; a szocializmus eddigi módszerein változtatást, demokratikus szocializmust követelt. Ezek a^ válfoktátások vannak most folyamatban Relet-Európában. Romániában sajnos, ahol a szocializmust egy mániákus csoport egyeduralma sajátította ki, sárba tiporva a szocialista eszméket, a változtatás katasztrofális társadalmi kirobbanás keretében történt, illetve történik meg. A szocializmus helyes, méltányos alkalmazása óriási teljesítményekre képesíthet egy nemzetet. A világ egyik legelmaradottabb országából, Oroszországból és annak nagyjából analfabéta népéből 20-25 év alatt a világ második legnagyobb ipari államat volt képes létrehozni, olyan államot, amely legyőzte Európa akkori le^nagyobb| ipari hatalmát, a hitleri Németországot. De ezt csak a kezdeti lelkesedés, majd később a náci támadás következtében fellángolt hazafias érzelem tette lehetővé. De amikor ezek a kezdeti körülmények elmúltak és helyükbe a sztálini bürokratikus diktatúra, a nép elemi jogainak sárba tiprása lépett, a Szovjetunió kezdett elmaradni nemcsak a Nyugat, hanem még a Kelet mögött is. Ezt vette tudomásul a nyolcvanas évek közepétől a szovjet vezetes. Gorbacsov meghirdette a gazdasági és politikai átszervezést, a "Peresztrojkát" és a "Glasznosztot". Hogy ezt még idejében kezdték-e el, azt csak ( a jövő fogpa megmondani. Magyarországon 1945 után szintén sikeresen vitték végbe a II. Világháború folyamán félig elpusztított ország újjáépítését. De amikor 1948-ban Rákosiék a sztálini gazdasági és politikai módszereket vezettek be Magyarországon, az erőszakos intézkedések, a nép jogainak sorozatos megsértése, koncepciós Derek, politikai gyilkosságok aláásták a szocializmus tekintélyét. Ez ellen felkeléssel tiltakozott a magyar nép. 1956 után Kádár véget vetett a Sztalin-Rákosi rendszer legsúlyosabb túlkapásainak. A magyar nép helyzete lényegesen javult a 60-as, 70-es években és ezt a nemzetközi közvélemény is egyhangúlag elismerte. E javulás egy részét Kadárék nagy külföldi kölcsönök felhasználásával érték el, amelyek egy része gazdaságilag elhibázottnak, pénzügyileg pedig katasztrofálisnak bizonyult. Ezek a fejlemények vezettek 1988-ban és 1989-ben a nagy politikai reform mozgalomhoz. Bármilyen különösen hangzik is, de Sztálin előrevetette ezeket a fejleményeket, amikor a következő kijelentést tette Hewlett Johnson Canterburyi püspöknek: "A szocializmus csak akkor győzhet, ha magasra emeli a munka termelékenységét. Magasabbra, mint amilyenre a kapitalizmus képes. Csak akkor lesz sikeres, amikor bőségesen fog termelni mindenfajta fogyasztási cikket, ha jó módot és kulturált életet fog biztosítani a társadalom minden tagjának." Ami pedig a mi lapunkat illeti, kezdettől fogva minden lehetőt megtettünk, hogy segítsük otthon maradt testvéreinket a jobb jövŐ reményében. Mi ezt egy demokratikus szocialista Magyarországban láttuk. •-Érzelmeinket soha senki nem fejezte ki ■ szívhez szólőbb > módon, mint lapunk egykori főszerkesztője, a paraszti sorbóliróva, lapszerkesztővé, majd baranyai főispánná, törökországi magyar nagykövetté emelkedett feledhetetlen barátunk, Dr. Gyetvai Janos, aki ezt az üzenetet küldte 1937-ben óhazai testvéreinek: "Onnan szakadtunk el. Test vagyunk a magyar nép testéből. Ott maradt csaladunk, apáink bölcsője. Ott élnek rokonaink... Az amerikai magyarság, amig itt vívja a maga életküzdelmét, szakadatlanul gondol haza és minden erejével kész volt és kész támogatni otthon maradt testvéreit, a sok súlyos veszélynek és tragédiának kiszolgáltatott Magyarországot. Nem szívesen jöttünk el, szakadtunk ki népünk testéből. Kiűztek, kiszakítottak bennünket. Nem volt földünk a tízezres holdak árnyékában. Kinzott, letiport szolgái voltunk a bároknak, grófoknak, szolgabirák- nak. Üldözöttjei a csendőröknek... Hajtott, üldözött vadjai voltunk a magyar úri uralomnak. Hontalanok voltunk a nagy magyar földön... •Szeretjük a magyar földet. Abból követelünk többet ’ apáinknak, testvéreinknek. Támogatjuk a magyar népet a földért, kenyérért, szabadságért, nagyobb emberi boldogságért küzdő magyar testvéreinket. (folytatás a 7. oldalon)
