Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-07 / 23. szám
Thursday, June 7. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Talpalatnyi föld Texasban Részlet: Robert A. Caro Lyndon B. Johnson elnökről szolé könyvéből. n. Ebből a fiubél lett később Texas legnépszerűbb kormányzója, Coke Stevenson, az az ember, akit Lyndon Johnson 1948-ban kimondott csalással legyőzött a szenátusi választásban, amely utat nyitott neki az elnökségre. Stevenson apja utazé-tanitő volt, aki családjavai az akkor még félvadon Texas elhagyatott községeit kereste fel és azokban iskolát tartott, rendszerint három hónapig, havi fizetése 30 dollár volt. Nyolc gyermeke között "Coke" volt a legidősebb. Oktatását apja iskolájában kapta, amelybe 22 hőnapig járt. A csalad olyan szegény volt, hogy Coke-nak tiz éves korától kezdve munkába kellett állnia. Kerítéseket készített, vagy öntözési árkokat ásott a környező tanyák számára. Fizetése heti egy dollár volt. 12 éves korában tehénpásztor, 14 éves korában csikós (cowboy) lett. Szülei Kimble megyei otthonából néha hetekig, hónapokig távol volt, teheneket hajkuraszva Texason túl New Mexicóig, Colorádóig. Lassanként kialakult benne a vá^y, hogy Ő is "rancher" azaz jószágokat tartó farmer legyen. Anyja észrevette, hogy minden fizetéséből bármilyen csekély is volt az - mindig félretett valamennyit. Amikor Coke 16 éves lett, apja egy kis vegyeskereskedést nyitott Junction városkában, a Llano folyó partján. A község hegyekkel körülvett völgyben terült el. Az idős Stevenson legfőbb problémája az volt, hogy miként szerezhet árút boltjába, mert arra a vidékre nehezen lehetett árút hozni. Nemcsak hegyek, völgyek zárták el Texas keletibb részeitől, hanem az a tény, hogy egyszerűen nem voltak utak. A századforduló táján végre vasút épült ki a Junctiontól valami 70 mérföldre északra fekvő Brady varosba. Odáig tehát lehetett árút szállítani. De hogyan lehet Bradyból Junctionba hozni az árut? Zord, elhagyatott vidék volt Brady es Junction között. Sziklás hegyek, szakadékok váltakoztak egymással, amellett valami hét folyó is keresztezte az utat. JÓ időben még valahogyan lehetett közlekedni, de az esőzések csaknem teljesen járhatatlanná tették az utat. A Junction-i kereskedők közül Coke apja is gyakran töprengett, miként lehetne a külvilággal biztosabb kapcsolatba lépni. Lóval meg csak meg lehetett tenni az utat a két város között, de szekérrel elindulni túl kockázatos volt. Coke tudatában volt a problémának. De mig mások csak az akadályokat látták, ö látott valami mást is: alkalmat az előhala- dásra. Megtakarított pénzéből vett e^y szekeret és hat lovat. Tudatta apját es a városbeli kereskedőket, hogy ö fog fuvarozni Brady és Junction között minden héten, ami pedig azt jelentette, hogy naponta legalább 20 mérföldét kellett szekerével megtennie. Hat- fogatos szekereket a kocsi üléséről szoktak vezetni. De csikós pajtásai, akikkel megbarátkozott cowboy korában, megmagyarázták neki, hogy van egy mód, ami megkönnyíti hat ló hajtását. A szekérhez legközelebb levő lovat nyergelje meg, amelyen azutan közvetlenül irányíthatja a mellette lévŐ lovat egy-egy rúgással és ösztönözheti a többi négy lovat az ostorral. MIÉRT VANNAK BAJBAN A SZAKSZERVEZETEK? Irta Harry Kelber, a villanyipari munkások kulturális alapítványának igazgatója, a new yorki Central Labor Council (AFL-CIO) szakszervezeti intézetének munkatársa. . n. Ezek a tényék magyarázzák meg, hogy a szakszervezetek tagsága 16%-ra csökkent, hogy a szakszervezetek építése holtpontra jutott, hogy a szakszervezeteket számos esetben visszautasították a munkások a Labor Board által elrendelt választásokon, hogy a szakszervezetek kénytelenek egyre több engedményt adni a munkáltatóknak, mert félnek a sztrájktól még akkor is, amikor ügyük igazsága kétségen felüli. A sztrájkok egyre tovább tartanak és egyre gyakrabban vesztik el azokat a munkások. Es végül ez magyarázza meg azt, hogy miért csökkent az amerikai munkások tényleges bére 12%-kal az utóbbi tiz év folyamán. HATALMAS ELLENSÉGEK Tény az, hogy az amerikai szakszervezeteknek félelmetes ellenségei vannak, hatalmas multinacionális cégek, a nagyüzlet által kontrollált sajtó, rádió, televízió, amelyek minden alkalmat megragadnak, hogy rágalmazzák a szakszervezeteket. Küzdeniük kell minden hájjal megkent úgynevezett "üzleti specialisták"-kal, akik a modern technológia, pszichológia minden eszközét felhasználják a szakszervezetek gyengítésére. Szembe kell nézniük a National Labor Relations Board-dal is, amelyet eredetileg ugyan a munkások védelmére alakított a kongresszus, de amely a Reagan kormány alatt átalakult egy munkásellenes szervezette. Azután ott vannak az egyre sűrűbben bezárt gyárak, a részvénytársaságok egyesülése (mergers). Ezen utóbbi következményeinek illusztrálására csupán egy kirívó példát idézünk. Amikor a hírhedt Wall Street-i "cápa", a Kravis Kohlberg cég átvette a Reynolds- Nabisco cég vezetését, új vezérigazgatót vettek fel, Louis Gerstner az American Express vezetőjének személyében. Hogy elcsalhassák a jól fizető állásból, a következő ajánlatot tették neki (amit Gerstner persze el is fogadott): 1. / 15 millió dollárt azért, mert átjött • hozzájuk, 2. / Öt évi szerződést, évi 2 millió 600.000 dollár fizetéssel, 3. / 446.000 dollar évi nyugdijat Ígértek, amikor nyugalomba megy, 4. / 5 millió dolláros életbiztosítást. Mi volt Mr. Gerstner első teendője, miután átvette a kombinált Reynolds-Nabisco dohánygyár igazgatását? Ideje előtti nyugalomba vonulásra kényszeritett 700 munkást, azután elbocsátott további 1.600 gyári munkást és 725 irodai alkalmazottat. KI A FELELŐS? De felelősek, legalább részben egyesek a mozgalom súlyos helyzetéért? Követtek-e el hibákat a szakszervezetek és vezetőik, követtek-e el tévedéseket? Akárhogy is keressük, sehol egy szó kritikát nem lehet olvasni a szakszervezti közlönyökben arról, hogy vezetőik tévedtek valamikor. Az AFL-CIO vezetői, beleértve a 33 alelnök'öt, Íratlan szerződésben vannak egymással, hogy soha a nyilvánosság előtt nem kritizálják egymást és visszautasítják azt, amikor kívülről jön a kritika. Azzal az ürüggyel teszik ezt, amit bürokraták mindenütt tesznek, hogy szervezetük, vagy vezetőik kritizálása megosztja a szervezetet és az ellenség kezére játszik. \ legcsekélyebb kritikáért mindjárt "áruló"- nak nevezik az illetőt. “Történelmünk legnagyobb pénzrablása” BURLINGTON, Vermont. Tavaly a kongresszus és az elnök egy törvény- javaslatot fogadott el a pénzesek és hatalmasok érdekében, amely minden valószínűség szerint mint az amerikai történelem legnagyobb pénzrablása lesz feljegyezve. Az volt a célja, hogy kihúzzák a pácból azokat a csalókat és sikkasztókat, akik a szó teljes értelmében elpusztítják az amerikai takarék- pén ztár-r endszer t! "Milyen irónikus, hogy a kongresszus, amely talált 500 milliárd dollárt ingatlanban spekulálók és junkbond-vigécek megmentésére, nem talált pénzt gyermekeink számára, a környezet megtisztítására, országos egészségügyi törvény hozatalára, idős polgáraink megfelelő támogatására." Ezekkel a szavakkal kezdte meg Bemard Sanders, Burlington város tiz éven át működő népszerű polgármestere kampányát a kongresszusi képviselői tisztségre. Érdekes lesz figyelni kampányát az év folyamán. ADEN. Május 27-én kikiáltották az Eszak- es Dél-Jemen egyesülése nyomán létrejövő Jemeni Köztársaságot. BUDAPEST. Az MDF III. országos gyűléséről részletesen beszámoltak a külföldi hírügynökségek. ZóTnmel Antall József beszédét idézték, s elsősorban azt emelték ki, amit a miniszterelnök Trianon évfordulója kapcsán az európai határokról és kisebbségekről mondott. "Jogunk van fájdalommal emlékezni Trianonra és elitélni a békét, de tiszteletben tartjuk a Helsinki Záróokmányt, amely kizárja az európai határok erőszakos úton történő átalakítását." MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 120 E 79 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések •Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
