Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-31 / 22. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 31. 1990. VÉGE VAN-E A SZOCIALIZMUSNAK? DANIEL BELL: AMI MARAD, AZ UTOPIA A közvetlen válaszhoz Karl Kraus élesei- méjüsegére vagy Franz Kafka harapós iróniájára lenne szükségem. En egyikkel sem rendelkezem. így hát szürke szociológusként kell válaszolnom. A szocializmus széles körben elterjedt szovjet (vagy magyar, vagy lengyel) meghatározasa igy hangzik: a leghosszabb és legkínosabb átmenet a kapitalizmusból a kapitalizmusba. Mély igazságra utal e meghatározás, mert egyszerűen összefoglalja azt a tényt, hogy a bolsevik forradalom, amely a XX. században kegyetlen útra vezette a szocializmust, valójában elhibázott forradalom volt, rossz időpontban és rossz helyen. Az orosz forradalom egy elmaradott, paraszti országban zajlott le, amely még csak az elején járt az iparosításnak, s ahol több mint száz különböző nemzetiség élt. Lenin első könyvének a cime ez volt: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Lenin a maga marxista sematizmusával azt feltételezte, hogy a szovjetek Oroszországának először át kell esnie az "államkapitalizmus" szakaszán. Minthogy azonban ennek nyilvánvaló velejárója volt az "eredeti felhalmozás" kegyetlen politikája, Lenin ettől elhatárolta magát. Később Sztálinnál is felbukkan ez az elmélet, a "szocializmus egy országban" jelszóval. Ázsiában a diákok forradalmi elitjei parasztmozgalmakkal egyesültek, Összekapcsolták a nacionalizmust és a marxista látomásokat - megemlíthetjük Kína és Vietnám példáját -, hogy megteremtsék széttagolt országaik szövetséget a gyarmatosító hatalmak ellen. Itt győzelem volt az eredmény, de a hosszú meneteles egy iparosodott szocializmus felépítése felé az elmaradott, mezőgazdasági jellegű ázsiai társadalmakban tál fáradságosnak és tál elnyájtottnak bizonyult, semhogy tényleges menetelésnek nevezhetnénk. Nyugaton eltűnőben van az ipari prcle- táriátus, az egyetemes jövő "történelmi hordozója"; egyre gyorsabban tá’nik el, és kifejlődik egy uj, iparosodás utáni rend, amely az intellektuális technológiára épül. Amit most látunk, az nem "önmagában" a kapitalizmus győzelme, hanem a központi tervezés és a totális állami ellenőrzés veresege, a demokrácia virradata. 1975 óta tanúi vagyunk annak, hogyan kerekednek felül olyan országokban, amelyeket tekintélyuralmi alapon korlátoztak vagy amelyek katonai diktatúra, illetve csaknem totalitárius uralom alatt éltek, a szabad és demokratikus intézmények, hogyan érvényesül a szabadság és a demokrácia vágya, és miként harcolnak az állampolgárok a bürokratikus rendszerekben az állammal szembeni jogaikért. Figyelemre méltó a lista, és szinte a földkerekség minden vidékét érinti: Portugália, Görögország, Spanyolország, Uruguay, Argentina, Chile, a Füfóp-szigetek,( Kambodzsa, Lengyelország, Magyarország, a Szovjetunió es egy rövid, hirtelen felvilágosodó pillanatig Kina is, ahol nem a francia Szabadságistennő, hanem az amerikai Szabadságszobor bukkant fel a szabadságvagy szimbólumaként. Kisértet járja be a kommunista világot, a demokrácia kisertete. Elgondolkodtató ez az egész: furcsán festenek a McDonald's hálózat iveit aranykapui a Kreml aranyozott kupolái mellett. És miért éppen a McDonald's -röl beszélünk? (folytatás a 7. oldalon) Banner Zoltán AZ ERDÉLYI MAGYAR MŰVÉSZET KÖNYVÉÉRT Az erdélyi magyarság, miután évszázadokon át őrizte a legsajátosabb^magyar nemzeti értékek: a nyelv, a népi kultúra, a mőveszet- torteneti emlékek, sőt olykor magának a magyar államiságnak (lásd: Erdélyi Fejedelemség) és közösségi tudatnak az épségét, (de védte ugyanakkor Európát is a keleti megrázkódtatásoktól) - a XX. században teljes magányra és védtelenségre Ítéltetett. Ekkor született meg s virágzott fel 1918 es 1988 között a történelmi erdélyi fejedelemség tekintélyével és fontosságával egyenrangú Erdélyi Szellemi Fejedelemség. Magyarország és Európa csak tanulhat abból a leleményből, fegyelemből, szerény és önfeláldozó céltudatosságból, amellyel ez alatt a hetven esztendő alatt létrehoztuk és megtartottuk művelődési es művészeti intézményeinket, ápoltuk és felvirágoztattuk hagyományainkat megbecsültük és palléroztuk tehetségeinket. Az erdélyi magyar irodalom és művészet heti fóruma, a kolozsvári UTUNK cimu hetilap művészeti szerkesztoje-rovatveze- tŐjeként, országjáró versmondóként, íróként, önkéntes szervezőként közvetlen közelről ismerem ennek a szellem-földrajzi képződménynek, a jelenkori erdélyi magyar kultúrának összes rejtett szépségét, láthatatlan hősiességét, ismert vagy ismeretlen csúcsait. 1988-ban átköltöztem Magyarországra, hogy itt végre megírhassam a XX. századi erdélyi magyar képzőművészet történetét, amely mindeddig megiratlan és ismeretlen fejezete az egyetemes magyar művészettörténetnek, s amely Romániában, tegnapi szemmel nézve belátható időn belül nem láthatott volna napvilágot. Miután megegyezésünk szerint 1989 őszén átadtam a kézirat végleges változatát, a budapesti Képzőművészeti Könyvkiadó megígérte, hogy 1990 folyamán feltétlenül megjelenteti az Erdélyi magyar művészet a XX. században című, gazdagon illusztrált könyvemet. Olvasó és mtívészetszerető magyar barátaim a Fold bármely pontján! Ne hagyjátok, hogy ez az oly sok gonddal, kínnal, gyönyörűséggel emelt épülete a magyar szellemnek, a magyar művészetnek ez az egyik legszínesebb hajtása, az erdélyi művészét s az arról alkotott kép nyomtalanul elmerüljön a közönyben, a megnemértesben. a feledésben. Arra kérek mindenkit, küldjön megrendelést a könyvre az alábbi cimre: Képzőművészeti Kiadó. Philipp Clarisse osztályvezető. 1366 Budapest, Pf. 110. Vörösmarty tér 1. Lehet egyénileg, vagy úgy, ha egy-egy egyházi, kulturális, társadalmi vagy politikai szervezet összegyűjti és közli az igényelt példányszámot. Mindkét esetben nagyon fontos azonban a pontos név és cim feltüntetése a levelezőlapon vagy zárt levélben, amely mindössze ennyi szöveget kell, hogy tartalmazzon. "X.Y. illetve N. szervezet x példányban megrendelem Banner Zoltán: Erdélyi magyar művészet a XX. században cimÜ könyvét. Pontos cim." (A Magyar Szó Szerkesztősége támogatja Banner Zoltán nemes akcióját es rendel 10 példányt könyvéből. A Szerk.) Mongoliában julius 26-án részleges többpártrendszerű választások lesznek. • VARSÓ. Lengyel vasúti munkások abbahagyták sztrájkjukat Lech Walesa közbenjárására. SZEMLÉLŐ Deák Pál rovata SZABAD EURÓPA RADIO Ezzel a hangzatos névvel tartották fenn évtizedek óta az amerikai adófizetők pénzén Európában az "igazság hangját", ahogyan sokáig emlegették. Köztudott, hogy ezt az állomást a titkosszolgálat üzemelteti és látja el híranyaggal. A sors iróniája, hogy most a SZER munkatársai fellázadtak a belső cenzúra ellen és szigorúan titkos, de adásban le nem közölhető anyagokat juttattak el a Népszabadság cimíi magyarországi szocialista napilaphoz. Ezek után mondja még valaki, hogy nem változnak az idők és nem képzelhető el egyuttmükodes eltero felfogású emberek között. Egyébként a hir az volt, hogy Ceaucescu, a bukott diktátor 8 milliárd dollárt sikkasztott és helyezett el különböző bankokban. A svájci bankok már zárolták is a számiakat, amelyeknek összege "csak" 427 millió dollár volt. SZENVEDÉSMÉRO Ugye, tisztelt olvasó, mindnyájan ismerjük azt az embertípust, aki (mindig csak szenvedett. Azonban mindezekért a szenvedésekért a körülményeket teszi felelőssé, amikegykor őt annyira sújtották. Bár már azóta tisztességes megélhetése van. Minden alkalommal kisírja magának az eppen elérendőt. Ez a viselkedés lassan jellemvonásává is válik. Minden alkalmat megragad, hogy nehéz, szenvedéssel teli sorsát publikálja, bár már régen megváltoztak a körülmények. Először csak futólag hallgatjuk és kifejezzük együttérzésünket. A második alkalommal csodálkozunk, hiszen a körülmények minket is ugyanúgy sújtották illetve sújtanak most is. Ráadásul mi szégyellünk másnak panaszkodni és ezzel masokat feltartani. Később kerülni kezdjük, de mert mindenhol ránk talál, egyszer jó "szaftosán" megmondjuk róla a véleményünket. Ez jutott eszembe, mivel léptén, nyomon találkozhatunk olyan Írásokkal, hogy ki mennyit es hol szenvedett a háborúban, a táborokban, a Rákosi-érában. Talán most már feledhetnénk a szenvedéseket és a munkára koncentrálhatnánk. KIRE SZAVAZTAK A VOLT PÁRTTAGOK? Érdekes közvélemény-kutatási eredményt tettek közzé a budapesti lapok a választások után. Azt mérték fel, kire szavaztak a volt állampárt tagjai. Az első fordulóban a volt MSZMP tagok 40%-a szavazott az MSZP-re, 25%-a az MDF-re, és 20%-a az SZDSZ-re. A fent említett három pártba átigazolt volt MSZMP tagok aránya a következő: MSZM 60%, MDF 16%, SZDSZ 8%. így múlik el a világ dicsősége és szóródik szét a 750 ezer fős párttagság. ÓRIÁSI SZENZÁCIÓ Ivan Aboimov személyében most először került hazánkba magyarul beszélő nagykövet. Az, hogy általában a Szovjetunió kihelyezett diplomatái nem beszélték az illető ország nyelvét, már nem volt meglepő. De az már annál inkább, ho^y végre szakítanak a gyakorlattal és jólképzett, nyelveket beszélő embereket ültetnek vezető pociziókba,
