Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 3. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 18. 1990. BON1FERT MÁRIA. BOLDOG RABSZOLGÁK C’EST LA TIE avagy: Ilyen az elet... XVI. Lajos és II. Miklós nem érdemelték meg szörnyű halálukat. A káoszt, ami az ö uralkodásuk alatt már javában tombolt és csak kirobbanásra várt, nem ők hozták össze! Legfeljebb annyiban járultak hozzá, hogy tűrték a dolgot és nem tettek semmit, hogy változtassanak rajta. (Vagy amikor akartak tenni valamit..már késő volt?) Oh, voltak előttük bűnösebbek, akik inkább megérdemeltek volna a guillotint vagy a sortuzet. Dehát van az úgy néha, hogy a nagy bűnös elszalad és aki ott marad, fizet! Jámbor XVI. Lajos jobban szeretett rossz órakat javítani, mint uralkodni! Az igaz, palotája összes óráit rendbehozta úgy, hogy azok a továbbiakban már csak a királyi órásmesterre való tekintettel is rendesen járták, de ez volt minden, amit Lajos a dinasztia érdekében tett és ez nem volt elég. Szépséges felesége, Marie Antoinette közelebb járt a valódi élethez! Mindig tudta, adott helyzetben mit kell mondani! Példá­ul, amikor megtudta, hogy a nép azért kiabál olyan hangosan, mert nincs kenyere, azt ajánlotta nekik, hogy egyenek kalá­csot! Es ezt olyan őszintén, olyan meggyő­ződéssel mondta, hogy igazán nem tudhat­ták, tudatlansága, vagy szívtelensége a nagyobb. Ez az elkényeztettett lady sokat tett a forradalom érdekében, amikor az ő szépséges feje legalább negyvenezer fejjel együtt hullt az odakészitett kosarakba. II. Miklós sem akarta megérteni, miért olyan hangos a muzsik és amikor a Téli Palotából a forradalmárokra sortűzet pa­rancsolt, bizonyára nem gondolta, hogy ezzel a saját sorsát festi a falra! Majdnem egyforma sorsuk a két nép karakterét természetesen nem változtatta meg. Óriási különbség volt es van közöttük. A franciák hamar megunták a "carmagnol"-t visszavágyták az ö kán-kanjukat és a fényes gondtalan életet, ami egy királlyal együtt járt, különösen, ha a király képzeletbeli kalács helyett valóságos kenyeret is ad nekik. Hihetetlen gyorsan uj császárt sze­reztek maguknak, és folytatták életüket ott, ahol 1789 előtt abbahagyták. Az egész változás nem egészen 10 ev alatt jött létre, mig az oroszoknak hetven évre volt szük­ségük, hogy felébredjenek a vérontás utáni alomból és elérjék a peresztrojkát. Ebből a két különböző és mégis olyan egyforma történetből megtudjuk, hogy királyokat is érhet baleset, ami normális körülmények között csak közönséges embe­reknek jár ki! C'est la vie! - mondja a francia, én meg itt hencegek, mintha tudnék franciául. Pedig dehogy! Ez minden, amit tudok. Oroszul pedig meg ennyit sem! Ali B. MOSZKVA. Gorbacsov sikertelenül fejezte be litvániai látogatását, amelyen le akarta beszélni a litván KP és más pártok vezetőit a Szovjetunióból való kilépésről. "Nem fog sem nektek, sem nekünk sok jót tenni" érvelt Gorbacsov. Litvániának például nincs szénbányája. Minden fűtőanyagot olajat is a Szovjetunióból kap. • Minden harmadik koppenhágai lakos kerék­páron mep a munkahelyére. A gépkocsit csak 37 százalékuk használja. Az USA, a világ első számít agyimportöre spongyaként szívja magába az ilyen embe­reket. Kiszivattyúzza tehetségüket, szel­lemi kapacitásukat, sokszor "áron alul" vásárolva meg a munkaerejüket. Magyar- országról a sorompók felnyitása után egyre több kiváló szakember indul útnak, hogy otthon megszerzett tudását külföldön ka­matoztassa... ELMENNI, DE MIÉRT? Szebeni János, orvos. Otthon az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Inté­zet tudományos munkatársa. Már mint kezdő orvos részt vett a mesterséges vérrel folytatott kutatásokban, melyek nemzetközi visszhangot keltettek. Meghívást kapott Svájcba, majd Üj-Zélandba, harmadik éve dolgozik az Egyesült Államokban, jelenleg a hires National Institute of Healthben, mint AIDS-kutató: "Fantasztikus világ tárult elém ezekben a kutatóintézetekben. Olyan műszereket ismerhettem meg, me­lyekről ugyan sokat olvastam a szaklapokban, de sohasem találkozhattam volna velük odahaza. Egy egészen más tudományos környezetbe csöppentem bele, amely való­sággal kikényszeríti az egyénből a tudo­mányos eredményeket. Takács László, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem II. számú Ananatomiai Intézetének tanársegéde, negyedik eszten­dejét tölti az USA-ban, most éppen NIH-ösz- töndijasként. Odahaza a nyirokszervek morfológiájával foglalkozott, vizsgálatai során olyan újfajta technikát alkalmazott, amilyet még kevesen szerte a világban: "Igen jó kvalitású, tehetséges gárdával dolgozhattam együtt az Anatómiai Intézet­ben, nagyon sokat köszönhetek nekik. Mégis: gyakran éreztem, hogy a csikorgó fogaske­rékrendszer alakatrésze lehetek csupán, önálló döntési jogkört sohasem kaphatok* Mustárdy László biológus, az MTA Sze­gedi Biológiai Központi Növényélettani Intézetének fömunkatársa, jelenleg a Mary­landi Egyetem Botanikai Intézetének alkal­mazottja. A sejtek utrastrukturájának újszerű elektromikroszképos vizsgálatai indították el nemzetközi karrierjét. Párizs­ban, majd Atlantában töltött el egy-egy évet, majd kétéves munkalehetőséget kapott Washingtonban: "Ennél is nagyobb kataszt­rófa az otthoni tudományos élet öriási bürokráciája: a végeláthatatlan hosszúságú átfutási idők, a különféle 'impexek' hozzá nem értő kiskirálykodása. A kutatásban az idŐ: pénz. Vegyszerek, nyersanyagok mennek tönkre, mert egy másik nélkülöz­hetetlen vegyszer késik. Az úgynevezett 'grant-rendszerben', az irányított kutatá­sokra adott támogatások rendszerében ez itt az USA-ban elképzelhetetlen. A kutatás ugyanis verseny. Ha megelőznek, véged van, vége a kutatási területednek, veszélybe kerül a kutató, s vele együtt az intézme'ny egzisztenciája is." Sylvester Ilona, a Délpesti Kórház belgyó­gyásza itt ösztöndíjas: "Otthon még a meg­lévő véres verejtékkel megszerzett pénze­ket is rosszul használjuk fel: elfolynak valahol, ellenőrizhetetlen csatornákon. Itt az ötlet, az innovativ gondolkodás minden egyéb szempontot háttérbe szőrit, mert kíméletlen versenyhelyzet van, az energiá­kat egy cél érdekében összpontosítják." Vladár Katalin, a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának tanársegédje itt laboratóriumi kutatóor­vosként dolgozik: "Szakmailag is, emberileg is váratlanul ért az a fantasztikus szerve­zettség, amellyel itt találkoztam. Otthon a munkaidőm hatvan-hetven százalékában nem orvosi munkát végeztem, hanem gépí­rói, adminisztrátori, sót némelykor takarítói munkát is. Kétszer-háromszor nagyobb energiára és munkavégzésre van szükség ahhoz, hogy ugyanazt a teljesitmenyt nyújt­sam, mint itt. Az USA-ban a mi magyar orvosainknál lényegesen gyengébb kvalitású emberek érnek el sokkal kiválóbb eredménye­ket, csak azért, mert az energiájukat a saját munkaterületükre koncentrálhatják." Lackó Gábor, a JATE Biofizikai Intézeté­nek adjunktusa, jelenleg a Marylandi Egye­tem Biokémiai Intézetének ösztöndíjasa. A szegedi kutatócsoport a fotoszintézis optikai módszerekkel való leírásával fog­lalkozott, a kísérletek nemzetközi vissz­hangja tette lehetővé, hogy ösztöndíjasként négy évet tölthessen el az USA-ban. Otthon nem érdeke az egyetemnek, hogy színvona­las kutatómunkát folytasson, hiszen ez semmiben sem befolyásolja az egyetem létét, szakmai hírnevet. JÓ szakemberek helyett többre mennek az engedelmes, konformista munkatárssal, aki például korlátlanul hajlandó adminisztrációs munkát végezni. Az sem baj, ha nem túlságosan nagy koponya. Sőt! Az egyetemek értőkét az USA-ban az ott folyó kutatások értéke adja meg. Az egyetemek és az oktatók is úgy tudnak "túlélni", ha színvonalas ku­tatási eredményeket tudnak felmutatni, ha minél több "grantot'J kutatási támogatást tudnak szerezni. A hallgatónak pedig nem kevés pénze fekszik az egyetemi tandíj­ban. Érdeke tehát, hogy a legjobb oktatók­tól a legjobb ismereteket szedje össze az itt töltött idő során. Ha ezt nem kapja meg, egyszerűen átmegy egy másik egye­temre. így aztán tanár is, diák is ki kell, hogy hozza magából a maximumot. (folytatjuk) UTAZÁSI DOKUMENTUM MAGYAR A MAGYARNAK Budapest. Külföldi honfitársaink januártól kiválthatják az egységes magyar világút­levelet. Az uj törvény mindenkire vonat­kozik, akit nem fosztottak meg állampol­gárságától, s nem is mondott le arról. A magyar útlevél birtokosai barmikor, bár­mennyi időre hazajöhetnek, s az itthon élőkhöz hasonló feltételekkel utazhatnak bárhová a világon. Dr. SZABÓ EI1DRE BELGYÓGYÁSZ* SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanar Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 th Street NEW YORK, NX 10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel

Next

/
Thumbnails
Contents