Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-26 / 17. szám
HiimriK'di ARA 50 CERT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at the P.O. of NY., N.Y. Vol. XLV. No. 17. Thursday, April 26. 1990. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 HAZAMEGYEK Benedek Ferenc beszéde a NY. Magyar Társaskör április 22 - i bankettjén. Elsősorban nagyon szépen köszönöm a megtisztelő meghívást a mai délutánra és végtelenül boldog vagyok, hogy még egyszer együtt lehetünk. Búcsúzunk, de búcsúzásunk inkább csak formai. Tulajdonképpen nem megyek messzire: hazamegyek. Haza, a szülőhazámba, ahova tartozom és csak oda tartozom, őseim ott születtek, ott temetkeztek, ott véreztek, ott voltak boldogok és ott sírtak, siratták önmagukat és a hazát. Ezen a nyáron lesz 31 éve, hogy erre a földre léptem. 31 év nagyon nagy idő, ha az ember rövid eletéhez viszonyítjuk, nekem majdnem a fele életem. Ezalatt a 31 év alatt sok minden történt a világban, sok minden történt itt is és otthon is. Sok minden történt velem is. A sok élmény között a legcsodálatosabb és a leggazdagabb volt az évről évre erősödő magyarságtudatom. A lánc, amely hazámhoz kötött, mindig erősebbé vált. A lassan múló évek folyamán megmaradt nekem eleiem legnagyobb élménye: megtaláltam a hazámat. Nem szavakkal, nem politikával, nem acsarko- dással... csak egyszerűen megtaláltam. Lehet úgy is mondani, hogy rátaláltam. Es ebben a "rátalálásban" van valami különlegesen és fennkolten nagyszerű: az odatartozás érzése. Minden kis sejtemig, gondolataimmal és teljes lelkiségemmel tudom és érzem, hogy odatartozom. Van a vilá^ térképén egy kicsi kis terület es ez az en hazám és az ott élők az én népem. Heltai András washingtoni tudósitó jelentéséből: USA t “aggasztják erdélyi helyzet WASHINGTON KÍVÁNCSIAN FIGYELI, MILYEN GAZDASÁGI POLITIKÁT HIRDET MEG AZ MDF an nem foglalhatunk állást, de meg kell mondanom, aggódtunk, hogy a szavazatok jobban megoszlanak, s hogy egyik vagy másik párt csak minimális többséget szerez. "Antall József az ősszel járt itt. Mivel tudtuk: az egyik lehetséges kormányfő, nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy minél több illetékessel találkozhassék. A tárgyalások kitűnőek voltak, Antall igen pozitív benyomást tett Washingtonban. Képzett, felkészült politikus. Most érdeklődéssel várjuk, hogyan osztják fel a kormanyposz- tokat a koalícióban, kik kerülnek a kulcspozíciókba: a belügyi, a honvédelmi, a külügyi tárca élére. Feltételezhető, hogy az utóbbi személyt már ugyancsak ismerjük, hiszen Jeszenszky Géza Antall kíséretében ugyancsak itt járt... Kíváncsian figyeljük, milyen gazdaságpolitikát hirdet meg az MDF: amikor novemberben Budapesten vezetőikkel erről beszéltem, gazdasági elgondolásaik még általánosak voltak, feltételezem, hogy azóta megfogalmazódtak a részletes tervek." A kérdésre, hogy az új, demokratikus Magyarorszag megszületése, a törvényes kormány hivatalba lépése nem indokolná-e az eddiginél nagyobb, minőségileg más politikai-erkölcsi és gazdasági támogatást az Egyesült Államok részéről, a vezető diplomata rámutatott, hogy nézetük szerint az államközi viszony fokozatosan fejlődött, s most, a választások után mar magas szintről, jó alapról fejlődik tovább. Magyarországgal immár olyan kapcsolataink vannak, mint több nyugat-európai országgal; Budapestet partnernek tekintjük, nincs olyan (folytatás a 12. oldalon) Varhato, hogy Antall Józsefet a jövendő korámnyföt, valamint! az új magyar külügyminisztert még az| idén meghívják Washingtonba. Ott - természetesen - nem kívánják I kommentálni a válasz-j tások kimenetelét, de nagyon elégedettek j azok sikeres lefolyá- j sával, s azzal, hogy szilárd többség született - igy hatékony Antall József kormányzás válik lehetővé, ami vonzza a külföldi beruházásokat is. Az amerikai kormány nem óhajt állást foglalni az erdélyi viszályban, de úgy véli, hogy az ENSZ, vagy a helsinki folyamat országai megfigyelőket, békefenntartókat küldhetnének s talán a jövendő román kormány engedményeket tehet majd a kisebbségnek. Egyébként Charles Thomas, az új budapesti amerikai nagykövet várhatóan május-juniusban~ elfoglalja posztját. Erről nyilatkozott az amerikai külügyminisztérium egy vezető munkatársa, aki nevének a mellőzesét kérte. Az amerikai kormány első részletes állasfoglalásában a választások után az illetékes hangsúlyozta: nemcsak a hivatalos körök, hanem - hála a széles körű sajtó-févé nyilvánosságnak -, az amerikai lakosság jelentős része is tudatában van annak, hogy szabad, rendezett, s valóban történelmi fontosságú szavazás zajlott le Magyarországon. "A kimenetelt illetően nyilvánvalo1956 után az Egyesült Államokba - tudomásom szerint - kb. 120,000 magyar jött. Ezek jó része - a régebben itt élőkkel - elérte a nyugdíjas kort. A statisztika szerint az átlagos Social Security fejenként 500 dollár. Ha a nyugdíjasok 10 %-a menne haza, az személyenként átlag 500 dollárt alapul véve, havi 10 millió dollárnyi valutát jelentene az országnak. Olyan valutát, amely minden ellenszolgáltatás nélkül áramlana be. A szavak helyett a tettek beszelnének. Visszatekintvén az itt töltött 31 évre, köszönöm azt a kis erdő szegélyezte területet a cattskilli hegyek déli lejtőjén, ahol megteremtettem az én magyar világomat, ahol a ház előtti pázsiton minden tavasszal kinyíltak az ibolyák, nem egy, vagy kettő, (folytatás a 6. oldalon) A litván válságról Irta: John B. Oakes, a N.Y. Times ny. szerkesztőségi főmunkatársa Az helyénvaló, hogy Bush elnök figyelmezteti Gorbacsovot, ne használjon erőszakot a litván függetlenségi mozgalom elnyomására. De talán még fontosabb volna, ha figyelmeztetné a litvánokat is, hogy ne kényszerítsék Gorbacsovot erőszak alkalmazásara. Ha a litvánok tovább folytatják jelenlegi politikájukat abban a hitben, hogy Amerika támogatja őket, a következmények katasztrofálisak lehetnek a litvánok számára, súlyosak Gorbacsov számára és veszélyes Amerika számára. Mi, amerikaiak természetesen rokonszenvezünk a litvánok törekvéseivel a szabadságukért. De a sors iróniája, hogy pontosan Gorbacsov az, aki a legnagyobb reményt nyújtja nekik és balti szomszédaiknak szabadságuk elnyerésére a sok évszázadra visszanyúló orosz, lengyel, nemet es svéd fennhatóság után. A két világháború kozott a balti államokat katonai diktatúrák vezették, mig végül Sztálin bekebelezte őket a Szovjetunióba. Vigyázzanak a litvánok, ne feszítsék túl a húrt. Sajnos erre olyan felelőtlen egyének, mint D'Amato szenátor is csábítják őket. D'Amato legújabb önreklámja a litván határon többek között azért, hogy elterelje a közvélemény figyelmet a vele kapcsolatos szenátusi vizsgálatról, újabb bizonyítéka annak, hogy ez az ember banálissá teszi a legfontosabh"kúlpolitikai problémákat. Ilyen lépes egy amerikai szenátor részéről, amelynek csaknem provokációs jellege van, arra buzdítja a litván vezetőséget, hogy hazárdjáték politikát kövessenek, hiszen Amerika támogatja őket. D'Amato nem látja be, hogy egy nagyhatalom nem mehet bele abba, hogy az állam bármely tagországa egyoldalúan és azonnal kilepjen belőle, még akkor sem, ha ezt az államot eredetileg illegálisan vették fel a szövetségbe. De a kilépést igenis meg lehet szervezni tárgyalások útján. ( t Azáltal, hogy a litván vezetőség visszautasította Gorbacsov ajánlatát: a lassúbb, (folytatás a 2. oldalon)
