Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-18 / 3. szám
Ara 50 mul Hungarian Hord Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y Vol. XLIV. No. 3. Thursday, Jan. 18. 1990. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Indiánéban tervezik a magyar gazdasági reformat INDIANAPOLIS. "Nincs történelmi precedens arra, hogy egy szocialista ország, amelyben a termelés eszközei, a gyárak, stb, állami tulajdonban vannak, piacgazdaságra térjenek át" - jelentette panaszosan Tardos Márton magyar közgazdász a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőségi tagja a magyarországi gazdasági reform terv kidolgozására összeült ötnapos nemzetközi konferencia megnyitóján. A konferenciát a Hudson Institute, az az amerikai konzervatizmus agytrösztjének itteni központjában tartják. A konferenciát szervező bizottságnak 17 tagja van, hét magyar és tiz nyugati specialista. Rajtuk kívül még 50 közgazdász járul hozzá a terv kidolgozásához. Köztük van a francia Maurice Allaie, aki a tavalyi gazdasági Nobel - dij nyertese, Sir Allan Walters, Thacher miniszterelnöknö volt gazdasági főtanácsadója és Pierre du Pont, Delaware állam volt kormányzója. í Sir Walters tanácsaira jellemző, hogy ajánlására 20 nagy állami vállalatot juttattak magánkézre őt milliárd font értékben. Jelenleg az angliai vízműveket és villany vállalatokat igyekeznek magánkézre juttatni. - Szerk.) Tardoson kivül részt vesz a konferencián Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Surányi György, a Magyar Tervhivatal alelnőke, Csáki Csaba, a budapesti Közgazdasági Egyetem rektora es több vezető vállalat elnöke. Hankiss Elemér a konferencia egyik szervezője, és Pierre S.du Pont, Delaware volt kormányzója. A magyar kormány avégett szervezte a bizottságot és a konferenciát, hogy kidolgozzanak egy tervet az állami tulajdonban lévő magyar vállalatok magantulajdonba való juttatására. A Hudson Intézet igazgatója, Mitch Daniels nem volt "se rest, se kába" gyorsan kijelenteni, hogy "nincs szükség azokra a munkaalkalmakra", amelyeket évekig tartó kommunista tékozlás létesített. Az első dolog, amit a magyaroknak tenni kell - magyarázta Mr. Daniels, hogy leapasszák a munkások számat. Egy viccel is illusztrálta Mr. Dani- (folytatás a 2. oldalon) Helyszíni riport Temesvárról C. Hitchens a new yorki liberális hetilap, a Nation munkatársának jelentése a hősi városból. Guernica, Babi Yar, My Lai borzalmait látta maga előtt az amerikai riporter Bertha Bulcsu A KIVÉGZÉS Segithet-e a nyugati világ Kelet-Európa megmozdult népeinek, amikor nem érti, hogy mi történt es mi történik itt. Kényszeredetten ez jut eszembe, amikor a Ceausescu házaspár kivégzésének kapcsán, a rádióban a világlapok kommentárjait hallgatom. Helytelenítik a haditörvényszék titokban megtartott, gyors tárgyalását és Ítélkezését. Egy demokratikus rendszer viselkedhet igy? A Securitate vagdalkozik ugyan, de ezen a tárgyaláson még fellebbezni sem lehetett... Ezt a tárgyalást a francia közvélemény nehezen tudja lenyelni... Megfosztották a népet a várva várt pertói... A nemzetközi emberjogi intézmény külön méltatlankodik a szabályos bírósági tárgyalás elmaradása miatt. Mindez akkor hangzik el, amikor a Ceausescu házaspár parancsára a titkosrendőrség az emberek tízezreit mészárolta le Temesvártól Bukarestig, szerte Romániában. Gyermekeket parancsoltak ki az iskolákból és legéppuskázták okét. Nőket, betegeket gyilkoltak le a kórházakban. Közben túszokat szedtek, s a foglyok halálra kinzott, meztelen teste tömegsírokból került eló. Az uralkodó klán tagjai a sebtében Ósszekapkodott arany ékszereket és valutakótegeket kézitáskába hajigálva menekülni próbálnak. Ki erre, ki arra. Érthető... Az elnök és alelnök felesége először helikopteren szökik, aztan autón, majd elbújik Bukarest alatt a kazamatákban. Némely hírek szerint kétszer szöknek meg a forradalmi hadsereg fogságából. Feltételezhető, hogy ha a tisztek gondosabban előkészítik a haditörvényszék tárgyalását, a Securitate harmadszor is kiszabadítja Őket. Es akkor a nép hiaba várta volna a tárgyalást, a nagy "demokratikus színhazat". A "jelkép" család erőt öntött volna a Securitate elit alakulataiba, és akkor talán minden máskent történik. A nép, bármilyen lehangoló is, arra a filmkockára várt, ami a kivégzett diktárort a földön fekve mutatta. A nyugati világ sajtója az utóbbi evekben kritikus hangon irt a romániai helyzetről, s a Ceausescu klán királyi uralkodási stílusáról is. De két évtizeden at süketek voltak a román értelmiség, a sötét, hideg szobákban éhesen üldögélő munkások és a nemzetiségiek panaszaira. Ceausescut a függetlenség látszatát keltó politikája miatt nagyra becsültek. Nem akarták elhinni az országból kiszivárgó szomorú híreket. Nem hihették el, mert akkor a független, Ceausescurol szóló mítosz, amit a nyugati sajtó is gondosan építgetett, összedőlt volna. Nyugatnak kellett egy Ceausescu. Most azt Írják, hogy ezt a katonai Ítélkezést a francia közvélemény nehezen tudja lenyelni. De azt a tényt, hogy Ceausescu a kivándorolni vágyó szászokat és zsidókat fejpénzert adta el Nyugatnak, mint a romaiak korában a rabszolgákat, azt elég jól lenyelték. Azt is lenyelték, hogy a diktátor, uralkodása alatt, körülbelül hetvenezer embert végeztetett ki, megsemmisítette a művészeti életet, zátonyra futtatta az oktatási rend- (folytatás a 7. oldalon) TEMESVÁR. Leirhatatlanok a benyomások, amelyek egy külföldi látogatóra várnak ebben a városban. Egy gondolkodó, érző szivű ember lelkében felújulnak azok a sebek, amelyeket az emberiség ebben a hihetetlen évszázadban már elszenvedett. E város népe átélte azt, amit a spanyol- országi Guernica népe élt át a polgárháború idején. Elszenvedte azt, amit Kiev népe szenvedett, amidőn lakói egy részét halomra lőtték Babi Yarban. E város lakóinak egy részét a Katynihoz hasonló módon tömegsírokban földelték el. Kevés vigaszul szolgál a pokoljárt varos hősi népének a tudat - vagy inkább a remény -, hogy az ő mártiromságukkal talán már vége lesz azoknak a borzalmaknak, amelyeken ebben az évszázadban oly sok város népének kellett keresztül mennie. Lehet, hogy erre gondolt Dr. Balos István,, amidőn egy kórház pincéjébe vezetett le. Észrevettem, hogy a cipőm talpa kezd ragadóssá válni. Jobban megfigyeltem a padlót, és láttam, hogy itt-ott alvadt vér van rajta. Hiába súrolták fel látogatásunk előtt. Ceausescu titkos rendőrségének vérengzései után a város hullaházai lettek a nép találkozó helyei. Minden kivégzötábor szörnyűségeinek részleteit fel lehetett fedezni ezekben a tetemnézőkben. A felmetszett hasú anyáktól kezdve a savval felismerhetetlenné tett arcokig. A kórházak kapuinál rettegő emberek álltak nem tudva, hogy van-e elég erejük érdeklődni szeretteik hogyléte felől. A lelkek melyén ott lobog a leírhatatlan gyűlölet lángja. Caligula romai császár ejgyszer azt ^ mondta; szeretné, ha Roma lázongó népének egy nyaka volna, hogy egy kardcsapással lefejezhetné valameny- nyiüket. Akikkel érintkezni tudtam, valamennyien azt mondták,, hogy szerettek volna részt venni a roman Caligula-Ceau- sescu kivégzésen. "Ez volt az első vidám karácsonyunk" mondta kísérőm Dr. Balos mosoly nélkül. De az is tény, ho^y nagyon sokaknak kezdenek kételyeik támadni a zsarnok nyilvánosságon kívüli elítéléséről és kivégzéséről. Feledhetetlen élmény volt számomra egy magyar segélyszállítmánnyal átlépni a román határt. A múltban úgy a román, mint a magyar kormány politikai eszköznek használta Erdély hovatartozásának kérdését. Most azonban ámulva láttam, hogy (folytatás a 2. oldalon)
