Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-29 / 13. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 29. 1990. HOMEWOOD, Dl. Mellékelek, mint eddig mindig tettem, egy 50 dolláros money ordert. Ugyanis most kapom a kamatot a házam árából, amit 29 évvel ezelőtt eladtam, mert bizony a nyugdíjból nem tehetném. A lapot 1921-tól olvasom, bár mar nem az, ami régen volt. De én kitartok mellette, amig élek. Az újság is megváltozott, mint az egész világ. Olvasom a lapban, hogy a magyar kormány tele volt olyanokkal, akik saját javukat fázták. De azt is tudom, hogy mindenütt úgy van, itt is. Nagyon félek, hogy Magyarországról is kiviszik, ami kevés nyersanyag van. Féló, hogy ott is lesz munkanélküliség. Én tudom, hogy mi az, itt is volt a '30-as, '40-es években. Szeretnék én is valakivel személyesen beszélgetni erről, aki meg tudna nekem magyarázni, hogy mi és miért van? Kérem folytassák munkájukat, amig lehet. Üdvözlöm a szerkesztőséget. jámbor Boriska "A LAP NÉLKÜL EL VAGYOK VESZVE!" GRIFFITH, Ind. Megkaptam levelüket a kampányról, már számítottam is rá. Mellékelek egy 70 dolláros csekket, amelyből a kampányra 50 dollárt szántam és lapom megújítására 20 dollárt, ami júniusban lesz esedékes. A lappal meg vagyok elégedve, csak az a baj, hogy hamar kiolvasom és akkor nincs mit olvasni. Az Évkönyvet is már végigolvastam. Sok jé cikk van benne, halas köszönet az íróknak. Sok sikert kívánok a kampányhoz, hogy nagyobb legyen a lapunk. Kérem, akik tehetik, járuljanak hozzá a lap fenntartásához. En már olvasója vagyok nem is tudom mióta, de nélküle el lennék veszve. Kívánok mindnyájuknak nagyon jo egészséget, hogy< meg sokáig tudják folytatni nehez munkájukat és a kampányt sikerrel zárják. / Gyurko Vera OWEGO, N.Y. Kösz'ónöm az Évkönyvet, nagyszerű a tartalma. Köszönöm, hogy vártak; betegeskedtem, mert a romániai revolucio izgalmai megártottak az idegeimnek. Jo egészséget kívánok kedves mindnyájuknak és sikeres évet. _ MOST MÁR VEHET TULAJDONJOG LEHETŐSÉGÉVEL 15-től 50 éves használatra LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON •aélkfll, hogy IriUfMdl áliampotgánágát é» jogait feMJa. _______ Hotel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállalatok felújításához tőkés társakat keresünk VEZERKEPVISELET: RETUR REALTY CORP. Empire State Building 350 Filth Ave., Suite 5620 New York, N.Y. 10118 Telefon: 212/695-2245 Este: 212/684-2175 Bikkal Gyula: Befektessünk vagy ne fektessünk be...? Manapság mi, amerikai-magyarok akarva, akaratlanul is elkezdünk beszélni az uj "aranylázról", amelyről a New York Timestól kezdve a Business Weekig nap, mint nap részletes cikkek jelennek meg. Az amerikai sajtó végre üzletileg is felfedezte Magyarországot. Talán eleinte nem is reagálunk különösebben ezekre a hírekre, mert tálán mi is azok közé tartozunk, akiket itt "hallgató többségnek" hívnak, tehát hallgatunk. Később mi is felfigyelünk! Miért ne szeretnénk talán egy kicsit többet kapni a megspórolt pénzünkre, mint amit a bankok év végén kiosztanak, miért ne szeretnénk esetleges befektetésünkön keresztül drukkolni azoknak a magyaroknak, akik hisznek a piacgazdaságban és a demokráciában. Talán ezúttal igaz lesz a mondás "Aki mer, az nyer!" MIT TESZNEK A "PROFIK"? Nehezen lehet elképzelni, hogy olyan cégek, mint a CITICORP, a DEC, a GENERAL ELECTRIC, a FORD, az EASTMAN KODAK, a SUZUKI, a PROCTER & GAMBLE, vagy olyan üzletemberek, mint az angol Maxwell úr, vagy az ausztrál Ruppert Murdoch, vagy az amerikai Ron Lauder, vagy a kanadai-magyar Sarlós úr, vagy az USA a napokban lemondott magyar nagykövete, Mr. Palmer nem néztek volna utána, hogy mik a befektetési lehetőségek és ha nem találták volna alkalmasnak a kialakulóban lévő pénzügyi és politikai helyzetet, megkockáztatták volna azokat a hatalmas összegeket, amellyel beléptek a magyar gazdasági életbe. Különösen érdekes a New York Times most megjelent kijelentése a kelet-európai gazdasági helyzetről, amely szerint Magyarországot tartja a "legnyitottabb országnak a külföldi befektetők számára." Tehát nem a szovjeteket, lengyeleket, cseheket, hanem a magyarokat tartja a legnagyobb befektetési lehetőségnek. Ezt a kiértékelést erősítette meg Jan Stankowsky, a Bécsben székelő Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézetének közgazdásza is. Ez számomra egy nagy fontosságú jó hir. MIT TEHET EGY KISEMBER? Lelkesedjünk, Örüljünk ilyen jó híreknek! Ismételjük el ezeket amerikai szomszédunknak, barátainknak, kollégáinknak, esetleg még a főnökünknek is. Soha nem tudhatjuk, hogy ilyen pozitív hir milyen formában tud megmozgatni, lépesre késztetni olyanokat, akik érdeklődéssel néznek a kelet-európai változások felé. Ne üljünk fel a negativ, rossz irányú híreszteléseknek, amelyek sokszor alaptalanul, vagy teljesen eltorzítva kerültek a köztudatba, amelyek némelykor teljesen jelentéktelenek azokhoz az eredményekhez képest, amelyek kivivasa egyedülálló jelentőséggel bir. ( ( Nem javaslom, hogy az első felhívásra, vagy hirdetésre siessünk kis pénzünket egy káprázatosnak Ígérkező vállalkozásba befektetni. Most is, mint minden más pénzügyi helyzetben óvatosnak kell e^y hozzá nem értó kisembernek lennie. Csalok, szélhámosok, tolvajok mindig voltak és egy ilyen helyzetben ők is biztosan megjelennek. Egy új kisvállalkozás beindítása már egyre nehezebb lesz a magasba szokó arak miatt. Ha vállalkozni akarunk, vagy társulni, akkor találjuk meg rokonainkon, barátainkon, volt iskolatársainkon, vagy szakmai kapcsolatainkon keresztül, hogy hol és milyen formában van lehetóseg egy (folytatás a 7. oldalon) KÖNYVSZEMLE BETTELHEIM J. BERNÁT MAGYAR ORVOS-MISSZIONÁRIUS Csaknem minden magyar tud valamit Körösi Csorna Sándorról és tudományos munkásságáról, de ki hallott Bettelheim Bernát kortársáról? Könnyű László történelemkutatónak és kiadónak köszönhető, hogy megjelent egy angol-m agyar-japán nyelven megirt Bettelheim Emlékkönyv. Rutinos iroi és kutatói képességéről tanúskodik e fényképekben is gazdag kötet. Beszámol Bettelheim nyelvészeti, orvosi és hittérítői munkájáról, életének jelentős mérföldköveiről. Könnyű László nyugalmazott egyetemi előadót és könyvkiadót főleg recenzióin és emigráns történelem-kutatásai révén ismeri az olvasóközönség. Kiadványai közül kiemelkednek: Xantus János Amerikában, a Hungarian Bouquet antológia, a History of American Hungarian Literature és Professional Hungarian Artists Outside Hungary. Bettelheim J. Bernát (1811-1870) Pozsonyban született és kisdiák volt, amikor ott Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Vallásos zsidó szülei rabbinak szánták, de a sors mást rendelt. Kezdetben magyar, német, szlovák és héber nyelveket tanult, majd később latint, görögöt, franciát és spanyolt. Nagyváradon és Debrecenben folytatta tanulmányait, majd Pesten, Bécsben és Páduában, ahol elnyerte orvostudori oklevelét. A balkáni és közel-keleti kolerajárványok idején élete kockáztatásával kezelte az addig legyőzhetetlennek hitt járványba esett betegeket. Számos szakcikket irt a kolera megelőzésének lehetőségeiről, melyekben saját gyógymódjait is tárgyalja. Törökországban az Újszövetséget tanulmányozta, amiről irt egy francia könyvet. Smyrná- ban keresztelte meg egy anglikánus káplán. Londonban megismerkedett David Living- stonnal. Attól kezdve téritői munkának szentelte élete javát. Feleségül vette Elizabeth Barwickot, egy ápolónőt, s együtt, mint hittérítők Okinawába hajóztak. Ott a hatóságok alig tűrték megj de a kinai nép szívesen hallgatta prédikációit. Látta, hogy a kinai hatalom fokozatosan japán kézbe megy át. Mikor Perry admirális megnyitotta Japánt, Ó lett az amerikaiak tolmácsa es orvosa. Gyermekei nevelése érdekeben vissza kellett ternie Nyugatra. Amerikában telepedtek le. Prédikációival felújította a japán missziós munka iránti (folytatás a 7. oldalon) SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St.. Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.» (212) 535-6490 Vámmentes küldemények PÉNZKÖLDIS Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók • Csemegecsomag * Háztartási gépek stb. FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX - CSEHSZLOVÁK'ÁBA (D/ttabóénA'' f/iiá/c
