Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)

1989-10-05 / 37. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 5. 1989. A PÉNZNEK NINCS SZAGA zetet. A marijuana lelassítja a szervezetet. Akik kábítószerben keresik az ideiglenes menekvést életük problémáitól, azok a kokainban azonnali kikapcsolódást találtak. Egyformán segített azoknak, akik sikeresen haladtak előre a változott viszonyok között és azoknak, akik küzdöttek a túlélésért. A kokainkereskedelemböl származó rop­pant profit tulajdonosainak a bankárokra volt szükségük, hogy kezeljék a nagy meny- nyiségü készpénzt. Nem volt nehéz feladat a kokainbáróknak velük együttműködő bankárokat találni. Amint tudjuk, kokainért nem csekkel fizetnek a fogyasztók, a koka- in*"ipar" 10U%-osan "cash" üzlet. Hogy mekkora volt a haszon és a készpénz- forgalom, arra konkrét adataink vannak. Az amerikai bankároknak a törvény előí­rása szerint készpénz bevételüket a helyi Federal Keserve Banknál kell letétbe helyezni. És ugyanott veszik ki készpénz szükségletüket is. E két pénzügyi művelet a múltban nagyjából hasonló méretű volt. De a hetvenes évek elejétől kezdve a betett összegek egyre nagyobbak lettek. Miamiban a különbség 1970-ben 576 millió dollár volt. 1976-ban ez már 1.500 millióra nőtt. Nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy a hatalmas differenciák a kokainkereskedelemböl származtak. Ennek ellenére az igazságügyminisztérium nem tett kezdetben lépést a bankok ellenőrzésére. Csak miután 1979-ban a "Sixty Minutes" programon leleplezték az u.n. készpénzmosást (money laudering), kezdte meg a kormány a vizsgálatokat, a bankok részleges ellenőrzését. De ez sem tartott sokáig. A nehány Miami bank ellen indított vizsgálat azonban nem tet­szett az amerikai bankároknak. Mert hát a dollár az dollár. Különben is: "Pecunia non ölet". A pénznek nincs szaga. Amikor a floridai bankárok konvencióján 1982-ben megjelent William von Raab, akkori szövet­ségi fo vámellenó'r, beszédében kritizálta azokat, akik "tudatosan hasznot húznak egy szennyes kereskedelemből", az egyik bankár dühösen felkiáltott: "Maguk meghur­colnak bennünket néhány ember kihágása miatt." Állítólag zokogni kezdett. A kon­venció elnöke erre elnapolta a gyűlést es tiltakozó táviratot küldött Washingtonba a "bankárok indokolatlan meghurcolása" miatt. Ugyanakkor Reagan a takarékossági hadjárat következtében csökkentette az adóhivatal számvizsgálóinak számát. George Busht 1982-ben nevezte ki Reagan elnök kabitószer-elleni hadjárata akkori vezetőjének. Kóla hamar megállapította Charles Blau, a "Greenback" hadművelet akkori vezetője, hogy "ezt az embert nem érdekli a bankok pénzmosási művelete.11 Egy éven belül Blaut elmozditottak wa­shingtoni hivatalából és leküldték egy másodrendű állásba a Miami ügyészséghez. Ugyanakkor Florida két városában, Jackson- ville-ben és Miamiban a bankok készpénz­betétei 5.2 milliárd dollárral emelkedtek a kivétel fölött. Los Angelesben 3 milli- árdra rúgott az 1988-as készpénzfelesleg. Amikor a kokaint a könnyen hozzáférhető és olcsóbb crack formájában bevezették a nagyvárosokba, egy uj vállalkozó osztály fejlődött ki a gettókban: a fekete fiatalok. Ezeknek nem volt szükségük jelentékeny alaptőkére, viszont átvették a tőkés rend­szer vezetőinek jellegzetességét: fegyel­metj szorgalmat. Ok maguk nem igen hasz­náljak a kábítószert, amelyet árusítanak. Visszautasítják a szülők, tanítók, rendőr­ség, lelkészek tanácsát, de magukévá teszik a "szabad vállalkozás szellemét". A demokratikus kapitalizmus nem tud fenntartani más jövedelmező ipart a get­tókban, mint a crack terjesztését. A fehé­rek birtokában lévő üzletek sorra csuknak be a gettókban. A meglévő koreai, vagy' kínai kisüzletek elsősorban saját nemzeti­ségükből alkalmaznak munkaerőt. Nagyobb üzemek nem szeretnek feketéket felvenni, részben előítéletből, részben mert azok­nak nincs meg a szükséges képzettségük. Rev. Perrin, washingtoni fekete lelkipász­tor megállapítja: "Sajnálom kijélenteni, de tény, hogy a kábitöszerkereskedelem legalsó lépcsőfokán csaknem kizárólag fekete fiatalok működnek. De itt is, mint a legtöbb más iparban, a fontos jövedelmi pozíciókat fehérek töltik be, akik finanszí­rozzák, ügykezelik a sok milliárd dolláros amerikai kokainkereskedelmet." Olyanok, mint Robert Hanrahan, volt republikánus képviselő Illinoisból, akit pénzmosása miatt ítéltek el. Olyanok, mint Patrick Swindall, jobboldali atlantai képviselő, akit hasonló okból iteltek el. Amikor 1988-ban a Tampa, floridai tör­vényszékén Carlos Leder, a columbiai koka­inmágnás bűnügyét tárgyalták, Robert Merkle, szövetségi vádügyész igy jellemezte őt az esküdtszék előtt: "Leder ugyanazt a szerepet töltötte be a kokainkereskedelemben, mint annak­idején Henry Ford az autóiparban. A modern bűnszövetkezet tagjai jól öltözött úriemberek. A modern bűnszövetkezet tagjai nem rabolnak ki bankokat, ők vásárolnak bankokat. Nem fosztják ki nyíltan az embereket. Adnak nekik valamit, amit kívánnak. E tekintetben a kokainközgazdaság urai nem különböznek azoktól, akik sörrel, borral, pálinkával, automatikus fegyverekkel, cigarettával kereskednek. Azt gyártanak, ami élvezetet nyújt a népnek, tekintet nélkül azok káros, vagy pusztító következményeire." Bush elnök "háborút" indított a kábitö- szerkereskedök ellen. De ezt a háborút inkább lehet osztályháborúnak nevezni, ha fontolóra vesszük a háború vezérkari főnökének, Bennettnek az intézkedéseit. Amikor megállapították, hogy a floridai és californiai bankok a normálisnál 8 milli­árd dollárral nagyobb készpénzforgalmat CUILCO, Guatemala. A guatemalai földesurak es parasztok rájöttek arra, hogy pipacsok termelése sokkal jövedelmezőbb, mint a kukoricáé, vagy a kávéé. A pipacsból ugyanis heroint lehet készíteni. Ezért egyre nagyobb területeket vetnek be pipaccsal! Az amerikai kormány a guatemalai kormány kérésére helikopterről permetezte a pipacs­földeket, de mindhiába. Egyrészt a guatema- lai földesúr "se rest, se kába", ahogy József Attila mondta a magyar urakról annakide­jén. Felfegyverezték parasztjaikat és rá- durrantottak a helikopterekre. Ugyanakkor egyre több területet vetnek be a biztonság kedvéért. Egy hold pipacsföldból tizenötször annyi a jövedelem, mint más agrártermékből. KÓSER HORDÓK CHICAGO, ül. Howard Skolnik South Chicago-í acélgyárában többek között acélhordókat is gyártottak, melyekben élelmiszert is szállítottak. Ezeket a hordókat állati zsiradékokkal szokták bevonni, hogy lelassítsák a rozsdásodást. A zsidó vallásu szakértők szerint ezek tisztátlanná teszik a hordókat. Ezért Mr. Skolnik 2.300 fokos tuzpróba alá helyezi azokat, melyek megtisztítják, azaz kóserré teszik a hordókat. Az eljárást helyeslik a muzulmánok is, akiknek vallása szintén tiltja állati zsiradékok használatát. BIKA A BOLTBAN BELLINGHAM, Wa. Ismael Gomberoff kedvenc háziállata, egy Fernando nevű bika megunta a legelést a mezőn és besé­tált a városka egyik boltjába az ott lévők nem csekély meglepetésére és rémületére. Fernando 45 percig nézegette a különböző élelmiszereket, de nem tetszett neki egyik sem. Erre lefeküdt és elkezdte az igazak álmát aludni. Valaki telefonált ejjjy állator­vosnak, aki altatószert lőtt a szegény bikába, amitől az még jobban elaludt. Úgy vitték el szegénykét. Hogy újabb izgalmaktól óvja magát, Ismael Gomberoff elhatározta, hogy eladja a bikát. "A japán csoda" változatlanul érdekli Nyugat-Európát. A titok nyitja: a japán munkás, ha elégedetlen, karjára fekete karszalagot ^köt és - tovább dolgozik a gyára ( sikeréért . A _ következő kulcsadat: a gyárak( 7U százalékban automatizáltak. A dolgozóknak csak 28 százaléka tartozik szakszervezetekhez. Egy szakmunkás átlagbére, a fél évi prémiumot is beleszámítva: 270 ezer jen. Az üzemek falain ilyen jelmondatok olvashatók: "Nem lehet selejt!" "ElsöbDséget a minőségnek!" Eddig 22 életrajzi könyv jelent meg Jackie Kennedy-Onassisröl^ méghozzá valamennyi a hozzájárulása nélkül. Huszonöt éve nem adott egyetlen interjút sem, mégis ő az az amerikai nÖ, akiről a legtöbbet Írtak. bonyolítottak le, ami csak a kábitószer- kereskedelembÓl származhatott, akkor Bennett úr nem indított vizsgálatot, nem szólította fel a Federal Reserve Bankot a gyanúsított bankok megnevezésére. Ehe­lyett kilakoltatást rendeltetett el Washing­ton, D.C. legszegényebb környékén 60 bér­ház lakói ellen, mivel azokban kábitoszer- fogyasztókat tartóztattak le. Christopher Morley cikkéből (Nation, okt. 2.) (folytatás az 1. oldalról) —~----------

Next

/
Thumbnails
Contents