Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-10-05 / 37. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 5. 1989. Lenni vagy nem lenni... Ez itt a kérdés és bizony választ kell rá adni. Az abortuszról van szó. A születésszabályozás problémája végigkíséri századunkat. Az alapvető ok a házaspárok gazdasági helyzete. Régebben, a század első felében, nem volt felszínen lévő probléma, mert az akkori társadalom és azoknak vezetői egyszerűen a homokba dugták fejüket. Gyermekkoromban (2U-as évekl a népes dunántúli faluban, ahol többségében református gazdag családok laktak, az egy gyermek volt a divat, amit akkor "egyke" néven "becéztek". A 6U holdas gazda csak egy gyermeket akart és ha fiú volt, akkor annak egy szintén hasonló jómódú gazda lányával kellett összeházasodnia. Így növelték a vagyont generációról generációra. A falu bábaasszonya kedves mosolyával hol ebben, hol abban a házban fordult meg. Varoson az orvosok "megértő" gesztussal gazdagodtak. Csak a szegényparaszt felesége és a proletár szülte a gyerekeket a természet áldása szerint. Aztán jött a nagy társadalmi változás es a szocialista országokban törvényesen engedélyezték az abortuszt. De ugyanakkor számos bölcsödét és jól felszerelt napközit, szakképzett alkalmazottakkal állítottak fel. A szülés után a "kismama" teljes fizetésével otthon maradhatott - ha jól tudom hat hónapig - aztan fokozatosan csökkentett fizetéssel egészen 3 évig. Időközben az állásából nem lehetett kitenni, a közbeeső fizetésemelés neki is járt. Itt nálunk, a kapitalista társadalmi rendszerben kb. 30 évvel ezelőtt kezdett megváltozni a helyzet és mindig több és több nő kényszerűit munkát vállálni. Ma már tudjuk nagyon jól, hogy középszerül keresettel rendelkező apák nem tudják egyedül eltartani a családjukat. De a rendszer semmit nem tesz annak érdekében, ho^y a születendő babák és a kisgyerekes anyak megfelelő elbánásban részesüljenek. Minden megszületett babának joga van az emberhez méltó élethez, életformához, az emberhez méltó gondozáshoz kivétel nélkül. Ha ezt egy társadalom nem tudja teljes mértékig biztosítani, akkor minden vita, tüntetés stb. nélkül adják meg a nőknek azt a jogot, hogy • szabadon döntsék el gyermekük sorsát. Benedek SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 wanmuStnCS KutOBfnCnyCK PÉNZKÚ1DÉS Műszaki cikkek* Kocsik • Csemegecsomag Televíziók * Háztartási gépek stb. FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX - CSEHSZLOVÁKIÁBA .............I 1 'l"-" • New yorki mozaik A Magyar Szó egyik sikeres bankettjén én is ott ültem az egyik asztalnál, ahol csirkét, jó bort és süteményt is felszolgáltak. Evés után hallgattuk az érdekes szónoklatokat. Fodor Nagy Árpád , Deák Zoltán, Lusztig Imre és Magyarország főkonzula beszélt. Az elhangzott beszédek után társalogtunk. Mindenki szemügyre vette régen látott ismerősét, hogy mennyit változott vagy nem változott a hosszú évek során? Kinek hány unokája van, ki hogy tölti idejét, ki merre járt ebben a nagy Amerikában? Deák Zoltánnal beszélgettem arról, hogy a Magyar Szó milyen nívós, milyen jó Írások vannak benne,melyeket bizonyára szívesen olvasnak az emberek. Megállapítottuk, hogy mégis kellene időnként egy pár humoros dolgot is írni a lapban, hogy mosolyra késztessük az olvasókat. Tapasztalatból tudom, hogy az idősebbek is szeretnek nevetni és derűs oldaláról is látni a világot. Sokat gondolkoztam ezen. Semmitmondó, léha dolgokat Írni egy ilyen komoly, igazságért küzdő lapba? Humorra gondolni, amikor a napilapok gyilkosságokról, rablásokról írnak? A televízió szintén csak tragédiákat és égbekiáltó híreket hoz. Azt kérdezem, hogyan lehet humorosan megírni, hogy El Salvadorban hányán haltak meg, hogy Beirutban bomba robbant és ennyi meg ennyi a halottak száma. Hogy a new yorki polgármester és a városi képviselők felemelték fizetésüket és közben megtagadják a munkanélkülisegélyt a munkásoktól. Vagy rendőrök félnek az (utcára menni. A bérházak lakói bezárt lakásukban ülnek, nézik a televíziót és ha kopognak az ajtón, mindenki megrémül, Összenéznek, eloltják a lámpát, hátha egy betörő van ott. Kérdik, ki az? A szomszéd - hallatszik kívülről. Miféle szomszéd? Mi nem ismerünk semmilyen szomszédot; hangzik a válasz. Rettegve újra letelepszenek. Az utcáról behallatszik a rendőrkocsi Vészjelzője. Hat mi ebben a humor? * JÓ napot, Mr. Riegel, hova megy ezen a week-enden? Sehova, válaszolja, hát hova lehet menni? A tengerpartra talán? Hiszen olyan hőség van, hogy mire odaérünk félholtan, ki akar a napra ülni? Azután a forgalom, az autómnak is jobb,ha a garázsban van. Régen, még a jő időkben, amikor a koldusok az utcán alamizsnát kértek, tiz centet kértek egy csésze kávéért. Ma már egy dollárt kérnek. Bizony felment a kávé ára, mint mindené. Az országutakon mindenféle alakok kérnek felvételt az autóba. Kis idő múlva elveszik az autót és kilökik a tulajdonost. Egy no megy az utcán, jönnek, mennek a járókelők. A. nő büszkén figyeli, hogy néznek-e rá? A frizura, a ruha, az alakja és még sok minden. Egyszer csak valaki lerántja a nyakáról az aranyláncot, pillanatok alatt eltűnik. A nő a nyakához kap, siet haza a másik nyakláncért. Egy ismerősöm munkából ment haza es csak csodálkozott, hogy egy parkoló helyet kapott az ablakával szemben. Másnap, szombaton tovább aludt és amikor felkelt, első dolga volt kinézni. Eltűnt a kocsi. A rendőrség kihallgatta. Óreg a kocsi, alig érdemes vesződni vele, de mégis kocsi. Egy hónappal később egy másik kerületben autóbusszal meglátogatta egy ismerősét. Az utcán meglátta a saját kocsiját egy táblával: Ez a kocsi olcsón eladó! Mihályi Dezső KÖNYVSZEMLE Az emigráns irodalom még mindig szolgál meglepetésekkel. Ilyen meglepetés az ali^ egy esztendeje Amerikában élő Mokri László "A maffia saját birója'c. regénye. Már a mü keletkezésének körülményéi sem mindennapiak: a szerző egy súlyos balesetből származó sérüléseiből való lábadozása során egyik éjszaka különöset álmodott. Fölébredve elgondolkozott az álomképen, aztán tollat fogott, s elkezdte írni regényét. Az álom magból kibontakozó történet több szálon fut. A főszereplő egy, a családjával újonnan Amerikába érkezett magyar férfi, akinek néhány elejtett szavából azt a következtetést vonják le, hogy kapcsolatban áll az abszolút teljhatalommal rendelkező maffiával, sÓt: az egymással versengésben és harcban álló különféle bűnszövetkezetek közös egyetértéssel öt választották meg saját birájuknak. A kósza híresztelésekre mindenki felkapja a fejét: a nagyközönség, a hírközlés, a rendőrség, az FBI és természetesen a maffiások, akik nagy hirtelenjében maguk se tudják, hogy a váratlanul felbukkant különös magyar valóban az Ő birájuk vagy sem. így csöppen egy hatalmi harc közepebe Molnár Péter, a becsületes, szenvedélyesen igazságkereső, jószándéku magyar emigráns. Hatalmas indulatok és hatalmas pénzek mozognak körülötte és a körülmények teszik meg őt a maffia birájának. Avagy mégsem ő a biro? Ha nem Ő, akkor miért óvják őt féltve a maffiások? Ha meg Ó, akkor miért nem csípi fülön az FBI? Mi a célja a sebtiben megalakult emberi jogocskák ligácskájának? A könnyed, fordulatos vidám meseszŐves magával ragadja az olvasót. A Maffia saját bírója Mokri László első könyve. A maffia tagok számára kötelező olvasmány, de az olvasóközönség figyelmébe is ajánljuk. Mit gondolván a maffiának bírója? Válasszák? Kijelölik? Kik válasszák meg? L.R.MOKRI: A MAFFIA SAJÁT BÍRÓJA cimfi könyvét postázással együtt ___________$20.-ért megvásárolhatja_________ Megrendelőlap L.R. Mokri 586 N Main St. WOONSOCKET, Rí. 02895 Megrendelek.........(........db. A MAFFIÁI SAJÁT BÍRÓJA c. könyvet csatolva $..........................csekk/money order Név:................................................................................. Cim:................................................................................. Dr. SZABÓ EI1DRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egy eb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 Street NEW YORK, NY. 10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel
