Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-07-20 / 29. szám
Thursday, July 20. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. az állandóan resen álló bankárt (augusztus 25), s körülbelül ugyanakkor a következő évre Összehívta az "Országos Rendek Gyűlését." 1789 április 27-én a Reveillon-tapéta- gyárat kifosztották. Megszűnt a közrend és közbiztonság. Gréf Siéyes abbé (1748- 1836) "Értekezés a kiváltságosokról, Mi a harmadik rend?" c. iratával a közvéleményt még jobban lázba hozta az arisztokrácia ellen. Május 5-én Versailles-ben ösz- szeült ar Rendi Gyűlés. A "Harmadik Rend" képviselői (Chapelier, Blanc, Robespierre, Barnave vezetésével) kijelentették, hogy magukat "Alsóháznak" nyilvánítják, egyben kimondták a rendi gyűlés régi formáinak elvetését. Siéyes abbé volt az, aki 1789 június 17-én indítványozta a három rend együttes ülését, melyet Ő "nemzetgyűlésnek" titulált. A javaslathoz lelkesen csatlakozott Honoré' Gabriel Riqueti (inkább Mirabeau néven ismeri a történelem, 1749- 1791). Mirabeau ifjú korában lovastiszt volt s adósságai miatt lépett ki a hadseregből. Szigorú atyja többször is elzáratta.' 1776-ban a 80 éves Monnier marquis fiatal feleségével, Sophie-vel Hollandiába szökött. Távollétében házasságtörésért halálra ítélték. Atyja hazahozatta és ismét elzáratta, egyben rendezve Ítéletének ügyét. Kiszabadulva íráshoz fogott. Főleg Necker pénzügyminisztert támadta röpirataiban. A külügyminiszter megbízásából 1776-ban és 1777-ben a berlini udvarban járt. 1789 május 5-e után arisztokrata rendtársai nem fogadták be maguk közé s igy a "Harmadik Rend", a polgárság küldte a Nemzetgyűlésbe. Kiderült, hogy hatalmas szónoki képessége van s hamarosan az ellenzek vezére lett. A polgárság képviselői el voltak szánva arra, hogy olyan intézményekkel ajándékozzák meg Franciaországot, melyeket az egész világ mintaképül fog tekinteni. 1789. junius 17-én nyilvánították magukat Nemzetgyűlésnek. (Az "alsóház" ezt megszavazta 490:90 arányban). Majd kijelentették, hogy föloszlatás eseten beszüntetik az adófizetést. Érvénytelenítették a király vétójogát. Junius 19-én a papi rend (149: 137 szavazatarányban) csatlakozott a "Harmadik Rendhez". Junius 20-án a király bezáratta a tanácskozótermet, mire a polgárság képviselői a labdaházban tettek esküt arra, hogy addig nem oszlanak szét, amig nem dolgozták ki az alkotmányt. Feladatuk igen nehéz volt, hiszen az országot teljes anarchia fenyegette és mig tanácskoztak, azalatt odakint forrongott az a párizsi csőcselék, melyről sokkal később bizonyos keleteuröpai "történészek" úgy nyilatkoztak, mintha e tudatlan és kaotikus tömeg lett volna a forradalom indítója és igazi oszlopa. XVI. Lajos király junius 23-án egy ünnepi ülésen feloszlatással fenyegette a polgárság gyűlését, követelve eddigi határozataik semmissé tételét. A "Harmadik Rend" ellenszegült és kimondta tagjainak sérthetetlenségét. Esküjüket megismételték. Hatalmas szövetséget nyertek a hozzájuk csatlakozó középosztálybeli papokban, középnemesekben és a bankokat is bezáró bankárokban. A király erre csapatokat vont össze, szinleg kapitulálva es engedélyezve a három rend egyesülését, de egyes csapatok megtagadták az engedelmességet. Versailles közelében mindenesetre reguláris csapatok táboroztak, egy kipróbált veterán, Broglie vezetésével, miközben a ki-be ingajáratot járó ( Neckernek ismét kiadta útját a kapkodó uralkodó, A Nagy Francia Forradalom közvetlen előzményei kit e helyzetben valóban már csak idézőjel között lehetett "uralkodónak" nevezni. Mirabeaunak különleges helyet szabott ki a történelem ezekben a kritikus napokban. Amikor pl. a foud- varmester felszólította a "Harmadik Rendet", hogy kövesse a király utasításait, Mirabeau volt az, aki kijelentette: "Minthogy mi a nép akaratából vagyunk itt, csak a szuronyok hatalmának engedünk!" Mirabeau célja az volt, hogy az udvari arisztokrácia visszaszorításával, de a királlyal egyetértésben alkotmányos monarchiát létesítsen, mégpedig felelős minisztérium kinevezésével. Meg ezen a nyáron megkezdődött a polgárőrség szervezése, tehát a karhatalom is fokozatosan átcsúszott a király kezéből a polgárság kezébe. A király nem tudta, mit tegyen. A királyné és d’Artois grófja azt tanácsolták neki, hogy egyszerűen a hadsereggel fojtsa el a "lázadást". Julius 11-én az "ultrák" (azaz: a legreakciósabb királypártiak) egyik vezetőjét, Breteuilt nevezte ki pénzügyminiszternek. Neckert már nem is fogadta. Brete- uil tehetetlennek bizonyult, mivel a bankárok, pénzügyi emberek is a polgárság melle állták és Mirabeau-éknak anyagi segítséget adtak julius 12-13-án a polgárőrség felfegyverzésében. A párizsi nép-a végtelenségig felizgatva - készen állt a véres forradalomra. Julius 14-én "Állandó Bizottság" alakult a Városházán, a párizsi elektorokból es a régi elöljárókból. Ultimátumban követelXVI. Laios Volántourist ték a Bastille fegyvereinek átadását. Miután a válasz elutasító volt, a Saint-Antoine negyed kézművesei, a francia gárdától is támogatva Hulin és Elie vezetésevei, elfoglaltak a Bastillet, ezt a hírhedt börtönkastélyt. Kezdetét vette a forradalom! Még aznap megöltek De Launay parancsnokot es Fles- selest, a párizsi polgármestert. Célom ezúttal csupán a Nagy Francia Forradalom közvetlen előzményeinek uj- ra-bemutatása volt. Mint a bevezetőben említettem, a Bastille julius 14—i leroha- nása jelképezi ezen európai hatású forradalom kitörését. Az 1789 julius 14. utáni események leírása már egy egészen más tanulmány feladata. Meg kell jegyeznem azonban, hogy az, aki e forradalom történetét a fentebb leirt előzmények nélkül próbálja tanulmányozni, könnyen áldozatává valhat ama - kozmetikázott - verziónak, amely úgy igyekszik feltüntetni az eseményeket, mintha a vezérlő erő az a csőcselek lett volna, mely - az Invalidusok kifosztása után - a Bastille-t lerohanta. Tény, hogy egész Európa úgy üdvözölte a Bastille lerombolását, mint a felelőtlen zsarnokság( végét es a szabadság-egyen- lőség-testvériség hajnalhasadásának előjelzőjét. A Nagy Francia Forradalom illő glorifikálása mellett fel kell ismernünk, hogy azon a bizonyos julius 14-én ez a nemes tuzhanyokitores maris - o, emberi gyengeség! - irányt vett a forradalom le- züllése fele... A forradalomnak az volt a végzete, hogy ártatlanok vérontását, majd egy uj katonai zsarnokság útját készítse elő. Szaztizedik születésnapját ünnepelte a világ legöregebb orvosa. A spanyol Galo Leoz 103 eves koráig dolgozott, alig dohányzik, mértékletesen étkezik, es még mértékletesebben iszik. Ezenkívül soha nem hagyta, hogy a nők dirigáljanak neki. (Rentacar) FELVILÁGOSÍTÁS És MEGRENDELÉS; Budapest, VI. Lenin krt. 96. Telefon; 532-555 Telex; 22-6182 Ferihegy 1. Telefon: 342-540 Telex: 22-7452 Budapest, IX. Vaskapu u.16 Telefon; 334-783 Telex: 22-5639 Ferihegy 2. Telefon: 578-570, 578-519 MINDEN VOLÁNTUR1ST UTAZÁSI IRODÁBAN! Főiroda; Budapest, V. Október 6. u. 11-13 Telefon: 123-410 Telex: 22-6181 A BUDAPESTI SZÁLLODÁKBAN! Balatonnál május 15. - szeptember 15-ig. Sopron, Hotel LÓvér 9400. Sopron, várisi ut 4. Telefon: 11-061 Telex: 24-9123 Siofok, Hotel Hungária Telefon: 10-677, 10-678 Balatonföldvár, Hotel Neptun Telefon: 40-212 folvtatás az előző oldalról
