Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)

1989-07-20 / 29. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 20. 1989. NYILCMN ÉV 1 MAGYAR ÉS « FRANCIA SZELLEMI ÉLET SZOLGÁLATÁBAN Panaszos levél Ha az ember Amerikából Magyarország­ra utazik, először is vízumot kér a washing­toni magyar követségen. Azt hiszi, ezzel befelé is, kifelé is átlépheti az országhatárt - amint az általában szokás. L)e nem. Ehhez külön belépési és kilépési engedély kell. Mas papír, de ugyanazok az adatok, ame­lyek az útlevélben vannak, és ugyanaz a pecsét, amit a vízum mellé ütnek. Ha az ember tartózkodni is akar az or­szágban, akkor 48 órán belül lakcímbejelen­tőt kell kitöltenie és benyújtania a rendőr­ségen. A bejelentőn ugyanazok az adatok vannak, mint az útlevélben s a belépési engedélyen - plusz a lakcím, ahol éppen tartózkodik. Ha me^ akarja látogatni a rokonát a szomszéd varosban, újabb bejelen­tik kell kitöltenie. Ha nagy a rokonság, garantált a közeli gutaütés, s az ambulan­cián bizonyára újabb papírok várják. En Tihanyban kezdtem az ismerkedést a magyar tájjal és a papirtermeléssel. E- loször is kiderült, Tihanyban nemcsak vissz­hang nincs, rendőrség se, be kell menni Füredre. Törvénytisztelő polgár lévén, az ügy fontosságának teljes tudatában kerestem tél napon át a rendőrséget, s ahogy telt az idő, ügy erősödött tovább bennem az érzés, most valami igazán lé­nyeges fog következni. Ünnepélyes hangu­latban léptem át a rendőrség küszöbét, színész érezhet ilyet premier előtt. Elfo- gódottan nyújtottam át a papirt, a rendőr gépiesen átveszi, reám se néz, se szó, se beszed, bedobja a bejelentÖlap-tartoba. Én ott állok még egy kicsit, hátha tö'rténik valami, alfélé befogadási szertartás, vagy esetleg kisorsolnak egy kecskekörmöt an­nak, aki leghamarabb találta meg a rend­őrséget. Semmi. Innen Pécsre utaztam, ahol természete­sen újra bejelentkeztem. Volna. Kiderült ugyanis, hogy. állandó budapesti szállásom­ra nem vagyok bejelentve. De hiszen beje­lentkeztem 48 órán belül, ahogy elő van írva. A pécsi rendőr a szolgálati szabály­zatnak megfelelően kacagott: Ön közben elhagyta az országot. - igen, egy napra. Kivittem a felesegem a schwechati re­pülőtérre. - Akkor újra be kellett volna jelentkeznie -( mondta irigylésre méltó nyugalommal...En leforrázva hallgattam. Akkor kezdett rángatózni a bal szemem, amikor a komlói rokonok fölhívtak, hogy náluk is el kell töltenem néhány napot. Amikor a komlói rendőrségre gondoltam, sajnálni kezdtem, hogy nem vagyok árva gyerek. De törvénytisztelő polgár lévén, itt is kötelességjtudóan megjelentem a rendőrségen. Ötszázán álltak előttem út­levélre várva. Egyáltalán: minek a vizűm mellé külön belépési engedély és miért olyan fontos tudni (tudni?) a rendőrségnek, hogy én a lébényi, a jaki vagy az ócsai templomot nezegetem éppen. A turista azért jón ide, hogy utazzon, lásson, s a rendőrségi épüle­tek szépségben, vonzóerőben a legritkább esetben tudnak vetélkedni a templomokkal, kastélyokkal, múzeumokkal. H Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 En is szeretnék hozzájárulni az évi lapfenn­tartási kampányhoz és mellékelem adoma - nyomat $ ....................összegben. NÉV:................................................. CÍM:........................................................... Theodore Beregi - Beregi Tivadar 1909. május 28-an született Móron. Apja B. Nán­dor , akinek nevét ma utca viseli és emlék­tábla hirdeti, köztiszteletben álló tanító volt, 1919-ben direktóriumi tag. A kommün veresége után perbe fogták, elitélték. 1921- ben tanári állásától megfosztották. 1944- ben deportálták, feleségével együtt Ausch- witzben megölték. Beregi, apja nyomdokaiba lepve, beirat­kozott a < budapesti Tanítóképzőbe, ahol Banóczi József es Szemere Samu gyakorol­tak rá életre szóló hatást. "Szemere párat­lan finom egyénisége, végtelen tapintatos- saga, gazdag filozófiai, tudományos és irodalmi kultúrája szinte lenyűgözött"- irta egyik levelében. Beregi első Írása 1926-ban jelent meg a Szocializmus c. folyóiratban A munkás- ifjuság szocialista neveléséről címmel^ ezt követte az Alexander Bernatról szóló írása (1927), majd a Giordano Bruno í__a gondolkodás forradalmára c. tanulmánya (1929), valamint a Kisfaludy Károly-ról irt tárcája (1936). Ez utóbbiak a Nepsza- vában láttak napvilágot. Madzsar József megbízása alapjan ő irta a Tolnai Világlexi­kon számára az R-tól Zs-ig terjedő címsza­vakat. Ebből nőttek ki a későbbi nagyobb- lélegzetü írásai Rousseauról, Schopenhau­erről, Szokrateszről és másokról. "Magától értetődően lettem szocialista- vallotta később -.Petőfi, Rákóczi, Kossuth, Eötvös József, Ady, Jean Jaures - olvasmá­nyaim, valamint apám szilárd meggyőződé­se tettek meggyoződéses szocialistává. Mint sok más ifjú, tizennégy éves koromban lázadó és forradalmár voltam." Mint első­éves tanítóképzős került kapcsolatba a Bányászszakszervezet főtitkárával,, Peyer Károllyal, később^ Weltner Jakabbal, a Nép­szava főszerkesztőjével, s ugyanott Jemnitz Sándorral, a lap kiváló zenekritikusával. A Századunk köreben ismerkedett meg Vambéry Rusztemmel. Beregi az ő pártfo­gásuk révén publikálta fiatalkori írásait. Ejjymás után jelentek meg cikkei Lessing- rol, Giordano Brúnóról, Spinozáról, Kisfa­ludy Károlyról, Turgenyevről, Tolsztojról, Victor Hugóról, Marxról, Diderotról, Eras- musról, Romain Rollandról - valamennyi a Népszavában, majd később Kassák folyó­iratában, a Munkában publikált a marxiz­mus torténetfilozófiájáról, a munka peda­gógiájáról, Martinovicsról, ezt kővetően a Szocializmus-ban Marxról, Hegelről és más jelentős gondolkodókról. 1929-ben, a tanítói diploma kézhezvé­tele után Beregi Párizsba ment, hogy a Sorbonne-on folytassa filozófiai, művészet- történeti, zeneesztétikai, irodalmi és szo­ciológiai tanulmányait. Mostantól Párizs­ból küldte haza Írásait a különböző lapok­nak, a budapesti es pozsonyi Népszavának, a bukaresti Elörének, a Magyar Hírlapnak, ill. a New Yorkban megjelenő Ember c. lapnak. Éveken át ö volt a Népszava és a Magyar Hírlap párizsi tudósítója. Közben francia lapoknak is dolgozott, 1938—tol munkatársa volt a CGT lapjának, a Le Peuplenak. Ugyanebben az évben megnő­sült, bretagni származású felesége roppant gazdag műveltségével, a ( zene, ( az> irodalom es a művészetek területen való tájékozott­ságával életre szóló támaszt és inspirációt jelentett számára. Tanácsaival, kritikai észrevételeivel jelentős mértékben hozzá­járul a francia nyelvű cikkek sikeréhez. A második világháborúban önkénteskent harcolt a francia hadseregben, megsebe­sült és csak 1944-ben foghatott újra tollat. Egyik akkori cikkében Budapestért emelt szót. Ezt irta: "Nem szabad, hogy Budapest Varsó és Coventry sorsára jusson. A világ lelkiismeretének szembe kell szállnia a hitleri barbársággal, mert Budapest elpusz­títása bún lenne az európai civilizáció ellen." ( Párizs felszabadulása után - 1944 Októbe­rében - munkatársa lett Leon Blum lapjanak, a Le Populaire-nek, valamint a La Revue Socialiste-nek. Később Albert Camus lapjá­nak, a Combat-nak lett irodalom- és zene­kritikusa. Éveken át dolgozott a Larousse- Mensuel c. folyóiratnak, ahol elsősorban a magyar, a jugoszláv, a román és a finn irodalomról közölt cikkeket. Ezenkívül rendszeresen publikált a következő francia lapokban: Les Nouvelles Littéraires, La Table Ronde, Arts, Spectateur, Opére, Ecole de France, La revue de Litterature Comparee, La Revue de la Revolution 1848, Force Ouviére Magazine, La Revue Syndicale Suisse (Berne), Socialisme (Bruxel­les). Beregi a legbüszkébb azokra az írásokra, amelyekben a magyar szellemi életet mutat­hatta be a francia olvasóknak. Ezek közül itt csak néhányat említhetünk meg. Montes­quieu et la Hongrie, amely a Revue Poli­tique et Parlamentaire-ben, a Kossuth vu et juge par Marx et Engels pedig a La Revue Socialiste-ben jelent meg. De irt Bartók (Béláról, József Attiláról, Kodály Zoltánról, Frankel Leóról, Kassak Lajosról, Illyés Gyuláról és másokról. Nem rajta múlott, hogy ekó'zben idehaza csak igen gyéren láttak napvilágot írásai, így Alexanderről, Szemeréről, Lukács Györgyről, Kassákról. A magyar szellemi élet megismertetése érdekében kifejtett erőfeszítései közé tartozik sokéves munkássága a Bibliotheque Nationale-ban. Éveken át hangyaszorgalommal készítette el azt a 15.000 katalóguscédulát, amely tartalmazza a Franciaorszagra vonatkozó magyar irodalmi bibliográfiát. Hasonló cél lebegett a szeme előtt, amikor a Francia Radiodiffusionnál ismertette francia és magyar nyelven az 1948/49-es szabadságharc jelentőségét. Akkor még nem is szóltunk egyéb írásai­ról, köztük az Amerikai Magyar Szóban megjelentekről, amelyeket felsorolni lehe­tetlenség. S itt van még két gyűjteményes kötete: a Sur le Chemin de L’immortalite', amelyben a jelentős gondolkodóknak, a "halhatatlanok"-nak állít emléket. Mig az első kötetben a francia szellemóriások töltik meg a mintegy 300 oldalt, a második kötetben kaptak helyet a magyar szellemi kiválóságok mellett a szomszéd népek jelentős alakjai. Beregi Tivadar ma, 80 évesen - egy su- (folytatás a 8. oldalon) MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 Eut 79th St., 110-45 Queens Bird., New York, NY 10021 Főnét Hllb, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE O Praeztoto problémák1 • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia 4 VotkS • Fost- ét hMyogúogmtatok 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Modi care-1 és Blue Croee-Blue Shield biztosítást elfogadunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents