Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-11-02 / 41. szám
Amerikai ARA 50 CINT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N-Y. Vol. XLm. No. 41. Thursday, Nov. 2. 1989. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 MIMIIM HIM mamin Meglep«?», de mégis igaz: egy amerikai producer abba fektette a pénzét, hogy filmet készítsen Radnóti Miklós, magyar költőról. A Forced March, vagyis Erőltetett Menet cimíi filmet, amelyet Magyarországon forgattak, természetesen magyar közreműködéssel, november harmadikétól vetíti New York központjában, a Blooming- dale's áruháztól néhány méterre a Cinema I. mozi. A "csodabogár" producer, Dick Atkins még csak nem is magyar származású, ám mint mondja, annyira megrendítette Radnóti sorsa, hogy nemcsak elfogadta a magyar származású George Zelma és Charles Bardosh filmötletét, de az utóbbival együtt o maga is irta meg a forgatókönyvet. A film egyszerre két történetet mesél el: Radnótiét, akit zsidó volta miatt munka- szolgálatba vittek, és 1944-ben, erőltetett menetben pusztult el, de szinte élete utolsó percéig irta verseit tragikus megpróbal- tatasairól és reményeiről; valamint a Radnótit játszó amerikai színész történetét, aki a forgatás közben egyre többet akar megtudni a költőről, es végül saját - magyar - szüleinek a sorsát is megismeri. A két cselekmény simán és magától értetődően kapcsolódik egymásba, a nezönek tehát nem kell azon törnie a fejét, hogy 1944-et, vagy 1989-et irunk-e. A főszereplő, az egyszer már Oscar-dij- ra is jelolt Chris Sarandon nagyon meggyózó Radnóti, a rendező, Nick King igen rutinos, a magyar operatőr, Márk Iván pedig egészen kiváló. A film érdekességéhez és egyben hitelességéhez az is hozzájárul, hogy sok benne a magyar szereplő, aki magyar akcentusé angolságával tökéletesen érzékelteti, hogy hol játszódik a történet. A mai magyar politika iránt érdeklődőknek pedig talán az is külön érdekesség, hogy játszik a filmben Rajk László, a 49-ben kivégzett külügyminiszter fia, aki evek óta a magyarországi ellenzék egyik vezetője. Az Erőltetett Menet-ben remek színészként mutatkozik be, azon kívül o a film díszlet- és látványtervezője. Ha mégis marad hiányérzet az emberben, akkor azért, mert Radnóti angolul távolról sem annyira megrendítő, annyira mély és annyira igazi, mint magyarul. Hiába tudósított a költó a táborról és az erőltetett menetről szinte riporterként, megrázó versekben, ha csak a magyarul tudókhoz jutnak el teljes szépségükben az olyan sorok, hogy: "hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka." Az amerikai nézőknek meg kellene tanulniuk magyarul. „ , / _ Bolgár György ALGÉRIA. Két földrengés rázta meg Algériát, közel 30-an meghaltak és 250-en megsebesültek. Nemcsak Amerika népe, de az egész világ fel fog figyelni a nov. 7-i new yor- ki polgár me(sterválasztás kimenetelére. Az Egyesült Államok legnagyobb városában, a világ egyik pénzügyi központjában egy fekete és egy fehér ember küzd a polgármesteri állásért. A Magyar Sző minden fenntartás nélkül Dinkinst támogatja. "Az életbevágóan fontos személyi tulajdonságokban: nagylelkűségben, személyéből adódó melegségben, könyörületességben Dinkins kimagaslik republikánus ellenfele, Rudolph Giuliani fölött. Meg van benne minden, ami a hatékony, emberséges vezetéshez szükséges!" Ez a véleménye Dinkinsról New York legnagyobb esti napilapjának, a konzervatív Daily Newsnak (vezércikk okt. 27.). Ehhez mi hozzátesszük, hogy Dinkinsnek, mint a Manhattan kerület elnökének, több évtizedes tapasztalata van egy világváros adminisztrációjában. Higgadtsága, türelme, jóindulata megnyugtatólag fog hatni a faji előítéletektől túlfűtött légkör megszüntetésében. A N.Y. Times, az ország legbefolyásosabb napilapja szintén Dinkins megválasztását ajánlja olvasóinak (vezércikk okt. 29.). Giuliani, a republikánus jelölt választási harcát ellenfele becsmérlésére alapította, nem pedig arra, hogy ismertesse saját programját, New York súlyos problémáit, a hajléktalanságot, lakásínséget, az iskola- rendszer leromlását, a kábítószerek elleni küzdelmet illetően. Giulianinak semmilyen tapasztalata nincs e^y 31 milliárd dolláros költségvetésű világváros ügyeinek intézésében. A társadalomnak szüksége van egy vádü'gyészre, de egy polgármesternek nem a vádemelés a fő teendője, hanem a békités, építés, harmónia létesítése, a lakosság érdekeinek védelme. Az érem másik oldala * A ny.német Der Spiegel c.lap kózvélemeny- vizsgalata szerint a nyugat-németek 46 százaléka ellenzi, hogy több kelet-németet engedjenek be az országba, ahol már most két millió a munkanélküliek száma. Nagyon sok gyáros szívesebben vesz fel képzett kelet-német munkásokat, mint nyugatiakat. Az ok: kelet-németek Örülnek, ha munkához jutnak és hajlandók alacsonyabb bérért is nehezebben dolgozni. A württem- bergi "Caritas" nevű jótékonysági egylet adatai szerint Ny.Németországban a koldusok egyharmada kelet-nemetorszagi *8 NEW YORK NY. A Rockefeller család 846 millió dollárért társtulajdonossá tette a japan Mitsubishi céget a Manhattan-i Rockefeller Centerben és több más modern new yorki irodaépületben. IIIÓBU 23 mmssmam Lapunk múlt heti számában első oldalas, fényképes rövid hírben számoltunk be a budapesti Országház előtti okt. 23—i gyűlésről, amelyen a kormány hivatalosan bejelentette a Magyar Köztársaság megalakulását. Alant közlünk néhány külföldi véleményt a történelmi eseményről: BONN. Az NSZK-ban a Frankfurter Allgemeine Zeitung ügy értékelte a köztársaság kikiáltását, hogy az felér a második világháború utáni államforma-változtatas- sal, nemkülönben a magyar-osztrák kiegyezéssel. A tekintélyes újság "Immáron a maga ura" cimű Írásában rámutat: a magyar nép döntő lépéssel ért közelebb ahhoz a céljához, hogy jogilag, szociális szempontból és gazdaságilag is olyan biztos allamban éljen, amelyet maga kormányoz, nem pedig más hatalmak igazgatnak. ROMA. Valamennyi olasz lap első oldalon, főcímekkel számolt be a budapesti eseményekről. "Új Magyarország született, 33 évvel az 56-os forradalom után" (Corriere della Sera), "Budapest visszatért Európába" (La Repubblica), "Megszületett az a köztársaság, amelyet Nagy Imre is^ akart", "Az egypártrendszer korszakát lezárták Magyar- országon" (L'Unita). Az olasz értékelések jelképesnek tekintik, hogy az uj alkotmány és államforma az évfordulós megemlékezésekkel esett-tudatos választásként - egybe, s igy mintegy az '56-os népfelkelés szabadság- és reformköveteléseinek megvalósításaként fogható fel. A Corriere figyelme kiterjed a lappangó ellentmondásokra is: a tömeg füttyel fogadja a Szovjetunióval való barátságot, de élteti Gorbacsovot. "Az ellenzék leghangosabb szószólói ellenségesek a volt kommunistákkal szemben, megtagadva minden együttműködést, bizonytalanná téve igy a fiatal Magyar Köztársaság jövőjét" - írja aggodalmasan, hiányolva a józan mértéktartást. A La Repubblica véleménye: Kelet- Európa mindenütt forrong és visszafordíthatatlan immár a háború utáni elrendezés felbomlása. "A vasfüggönyt beolvasztott? a történelem... Valóságos versenyfutás indult" - írja érezhető aggodalommal a kiszámíthatatlanná váló fejlemények miatt. PRAGA. Prágában a csehszlovák pártlap, a Rude Pravo, ezt fejtegette kedden: Már a magyar rádió hétfő reggeli kommentárjának éles szovjetellenes kitételei sem arról tanúskodtak, hogy október 23-a valóban a nemzeti megbékélés napja lesz, ahogyan arra a magyar parlament, valamint az MSZP és a többi párt felszólított. A lap szerint "az évforduló értékelését teljes mértékben az ellenzék befolyásolta, (folytatás a 2. oldalon) N.Y. polgármestert választ
