Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)

1989-10-19 / 39. szám

Thursday, Oct. 19. 1989. 5. VILÁGMECVEVÖK LEÁNY A DERESEN Részlet Wüton Henriks ERDÉLYI PURGATORIUM c. készülő regényéből Wilton Henrik 1918 és 1930 között Kolozsváron élt. i .. U Kiélezett harc folyik a nemzetközi tőke­piacokon, mivel 1992, vagyis a belső hatá­rok nélküli Közös Piac létrejötte után csak azok a vállalkozók fognak megélni, akik már ma megvetik a lábukat több országban. A Business Week éves kimutatása szerint a nemzetközileg mostanában jól menő cégek a nemzeti határokon túl is igyekeznek eladni termékeiket, a divatékszerektöl a szoftvereken át a szűrőrendszerig, és a vállalkozók tovább kutatnak felvásárolha­tó vállalatok után a világban. Módszereik­től függetlenül abban mindnyájan egyetér­tenek, hogy a növekedés fenntartása érde­kében a következő évtizedben alapkövetel­mény lesz a globális szemlelet. A változó pénzügyi helyzet kisebb cége­ket is arra kényszerít, hogy a nagyokhoz hasonlóan cselekedjenek. A magányos vállal­kozók indulótőkéje egyre zsugorodik ez üzleti világnak a válság utáni átrendeződé­sével párhuzamosan. Ma a nagy befektetők a kipróbált irányvonallal és biztos lehetősé­gekkel rendelkező vállalkozásokat részesí­tik előnyben. A belső korlátok 1992-re történő megszün- tetese bátorítja a vállalat - alapításokat, éppúgy, mint a nagyobb testvéreknél, a- zért, hogy a kontinenst egyetlen hatalmas egyseges piacnak tekintsék. Az olyan cégek, mint például a fűnyíró gépeket gyártó nyu­gatnémet Sabo és a Kunért harisnyagyár, olcsó gyártóbázis után kutat Dél-Euröpá- ban azért, hogy megőrizze versenyképessé­gét. Valójában Európa sok kisvállalatának nem lehet más választása, mint hogy gyor­san lép. Az egységes európai piacban rejlő lehetőségek elkezdték életrekelteni a földrész elkényelmesedett nagyvállalatait, amelyek most terjeszkednek, es másokat vásárolnak föl, arra törekedve, hogy sike­rüljön megvetni a lábukat Európa-szerte. De 1992 lehetőségeket teremt a "kis halak" számára is. Sokan már ma felsora­koznak saját felvásárlási terveikkel, olyan tőkeberuházőkkal szövetkezve, akik a ter­jeszkedéscentrikus vezetőket részesítik előnyben. "Egy kis francia vállalatnak for­radalmi változást jelent, hogy elhagyja Franciaországot, hogy támad, és hogy megér­ti a pénzügyeket" - állítja Olivier Millet, egy francia tőkeberuházási kiadvány szer­kesztője. A szolgáltató szektornak mostanáig nem sikerült ugyanazt a növekedési ütemet elérnie Európában, mint az Egyesült Álla­mokban. A helyzet azonban változik. A dereguláció megváltoztatott olyan ágazato­kat, mint a sajtó, a pénzügyi szolgáltatá­sok területe és a telekommunikáció, külö­nösen ami Európát illeti. "A szolgáltatások voltak az európai gazdaság szégyenfoltjai" - mondja Bruno Bertocci, a mindössze Öt hónapos Európai Vállatinditási Alap vezető­je. "De az emberek ugyanolyan igényesek a szolgaltatasokkal szemben, a szellemi képességek adottak, és az olyan szektor, amire figyelni kell." Ázsiában az emelkedő életszínvonal és a növekvő vásárlói igények az olyan országokban, mint Japán, Tajvan, Del-Ko- rea egy éjszaka alatt is piacot teremtenek. A japán vállalatalapítások több mint a fele a szolgáltató ágazatban történik. A japán kisvállalkozók legújabb hullámában az üzletemberek a szoftvertől a legmenőbb dívatbutikoknak készült ruhatervekig min­dennel foglalkoznak. A világszerte tapasz­talható növekedés egyik legnagyobb^ ösz­tönzője a kiskereskedelem és szállítás területén tapasztalható forradalom. Az A katonák félszegen tuszkolták a leányt maguk előtt, azután megálltak. "Mire vár­tok" - ordította a hadnagy. "Fektessétek le és kötözzétek meg." A két baka - mindkettő Regat-beli újonc- bátortalanul tuszkolta a leányt a deres felé. A hadnagy dühösen rajuk mordult: "Mire vártok? Hogy magától fekszik le? Fektessétek le, mert különben titeket fog­lak odafektetni!?" A katonák megragadtak a dühösen védeke­ző magyar leányt. Az egyik megölelte, mig a másik megfogta a lábait és az igy tehetetlenné vált nőt a deresre fektettek. Kezeit és lábait a deres alatt újból megkö­tözték. A katonák barna kötényt vettek fel, amelyen sötét foltok voltak láthatók. Azu­tán két szíjat vettek ki egy tartályból. A szíjak cipótalp vastagságú bőrből ké­szültek. Azután kérdőn tekintettek a hadnagyra. A tiszt határozottabban, mint valaha megmarkolta a leány szoknyáját az alatta levő alsószoknyákkal együtt és felhajtotta azokat a tehetetlenül vergődő leány hátara. Tökéletes szépségű izmok, idomok tárultak a szinte elbűvölt bakák és tisztjeik elé. Nem kellett művészeti szakértőnek lenni annak, aki e látvány tanúja volt, hogy a természet csodáját látja. A test körvonalai mintegy három dimenziósok voltak, az izmok, idomok keskeny derékba szűkültek, hogy azután elbűvölő harmóniában gyöngédséggel csípőkben és fenéken folytatódjanak. A csípőt nem lehetett sem­miféle mértani jelleghez hasonlítani, nem lehetett 3-4-5 vagy 6 szögű formákhoz viszonyítani. Az alabástrom felület ragyo­gott, kivéve a részegítő árkot, ^melyik két részre, osztotta az egészet. Es sehol egy foltocska, pattanás, ami gyöngítene a tökéletes harmóniát. Az egyik baka önkénytelenül egyet füty- tyentett. A hadnagy úgy tett, mintha nem hallotta volna. Pillanatnyi bűvöletében ő is arra gondolt, hogy ha az, amit lát, még tökéletesebb lenne, kanállal kellene enni. De azután magához térve, még egyszer megkísérelte, hogy elkerülje a leány meg- vesszŐztetését. Lehajolt: "Ide figyelj-mond­ta - tef megsértettél, szidtál, sőt leköptél egy roman katonát. Én meg akarlak kímélni a 25-tol. Kérj bocsánatot és szabadon foglak engedni." "Hogy en egy oláhtól bocsánatot kérjek- válaszolt a leány. - Soha." Üs felkacagott. A hadnagy vérben forgó szemekkel emelke­dett fel a leány mellől. "Ez egy ördögfajzat. Nincs mentség többé. Kezdjetek hozzá, emberek. Unu. (Egy)." uj technológia lehetővé teszi a cégek számá­ra, hogy gyorsan eljuttassák a vásárlókhoz azt, amire szükségük van, mégpedig a ha­gyományos szállítói viták nélkül. Sehol nem igaz ez inkább, mint Japánban. Az Aoki International férfiruha-kereskedés kedvezményes áru öltönyöket kinál, mi­közben busás haszonra tesz szert: nekik sikerült a közvetítőt kiiktatni, és egyenesen a gyártótól rendelni a termékeket. Nagy- Britannia gyorsan növekvő könyvesbolt-háló­zata, a Waterstone’s, amely Írországban is terjeszkedik, és a kontinens felé kacsin­gat, egyszerű, régi módszert alkalmaz: kiemelkedő szolgáltatás jól képzett köny­vesbolti eladókkal és hosszabb nyitvatar­tási idŐ, mint amilyen a legnagyobb ver­senytársaknál van. A hadnagy baloldalán lévő közlegény sújtott le elsőnek a leány meztelen fenekére. A leány arca megvonaglott. Állkapcsa összeszorult, az ütéstől visszhangzott az üres terem. Mielőtt a visszhang elhalt volna, már elhangzott a második parancs: "Dói" (kettő). Ekkor a másik katona vert rá a leányra. Attól kezdve felváltva verték. "Trei!" "Pat- ru!" "Cince!" A szíjak suhogtak. A leány fenekén haragos sötét csíkok tünedeztek fel, majd vöröses buborékok. A tiszt rövid szünetet tartott. Figyelte a leány arcát. Az összeszoritotta fogait, egy hang sem jött ki belőle. , "Mondd, hogy sajnálod, amit tettel"-ordí­tott a hadnagy. A leány néma maradt. "Sasa". "Sapte." "Opt." - üvöltözött a tiszt. Egyre több véres buborék sarjadt, amelyek felpattantak, véres tócsákká váltak, összefolytak egymással. "Nauna". "Zece". "Unsprezece". "Dios- prezece". A tökéletes test bűvölete, amely kezdetben öntudatlanul és némileg korlátozta a kato­nák ütéseit, már megszűnt. Az ütések egyre erőteljesebbek lettek, csakhamar húscafatok kezdtek keveredni a vérrel. A leány felső fogsorával harapta ajkát, arca eltorzult. A harapástól ajka is vérezni kezdett, a vér lecsurgott az állkapcsán, sápadtabb lett az arca, mintha minden egyes vércsepp az arcáról szivárgott volna le. A hadnagy magánkívül üvöltözött: "Fogadd meg, hogy nem fogsz többé ilyesmit tenni." De a leány már nem hallotta. Félig önkívü­letben szüleire, nagyszüleire gondolt, akiktől oly gyakran hallott a szörnyüségekrpl, amelyeket románok, rácok, oláhok, követtek el magyarok ellen. Most rajta a sor, hogy helyt álljon a magyarságért, hogy megmu­tassa, hogy erősebb még a fájdalomban, a halálban is. Meg kell mutatni e szolga népnek, hogy mi magyarnak lenni. Fejét lassan felemelte, fájdalomtól be­zárult szemét próbálta kinyitni. A tiszt megkönnyebbülten lélegzett, ügy érezte, hogy megtette szent köteles­ségét a királlyal, a hazájával szemben, hogy megbüntesse azt, aki gyalázza nemze­tet, s annak népét... De ezúttal már maga is megdöbbent attól, amit tett ezzel a nővel. Hóhér azért nem akart lenni. Most, hogy egy szép nő bűvölete már regen megszűnt, amikor szeme láttára egy emberi élet egy összevagdalt hushal- mazhoz kezdett hasonlítani, várta, hogy a leány kegyelmet kérjen. De az, amint felnyitotta a szemét, a szájában összegyűlt verrel kevert nyálat a tisztre köpte. "Ronda oláh vagy, szolga népség" - suttogta. A tiszt meghallotta. Ezért fizetni fog ez az ördögfajzat. "Hol tartunk emberek?" - kérdezte. De azok nem tudtak válaszolni. "JÓ, hát akkor kezdjük újra." "Unu". "Dói". "Trei". "Patru". "Cince". A szíjak suhogtak. A leány nemsokára megszűnt remegni. Meg egy pár ütés és a feje oldalt hanyatlott és attól kezdve semmi életjelt nem adott, kivéve, amikor az ütések megremegtették a testét. Csakhamar olyanná vált, mint a nedves homokkal telt zsák. A tiszt beszüntette a verést, feloldották a(nŐ lábát, kezét. Az élettelen testet pok­rócba burkolták és a terem fala melle he­lyeztek. A tiszt letörölte arcáról a verej­téket. "Hozzátok a következőt!" AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents