Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-10-12 / 38. szám
Thursday, Oct. 12. 1989. 3. JEGYZETEK írja: Deák Zoltán Igaz, hogy a feleségemen és két tiamon kívül eddig még senki sem kért lel, hogy pályázzák a new yorki polgármesterségre, mindamellett sietek értesíteni az illetékeseket, hogy rám ne számítsanak. Bármenyi- nyire is kérnének, én nem leszek polgármesterjelölt. Megmondom, miért! Ennek a varosnak túl sok és túl nagy problémája van. Van nekem eleg gondom amúgy is. Minek adjak me^ hozzá? Vegyük pl. a kórházak helyzetet. Túlzsúfoltak annyira, hogy már a mentőkocsikon behozott sérülteket is alig tudjak elhelyezni. Ápolókban nagy a hiány, egyre kevesebben jelentkeznek. A kórházi költségek fantasztikusan emelkednek. Hasonló helyzetben vannak a város iskolái. A, tantestületekben dúl a korrupció. Az iskolaigazgatók, a pedellusok ragaszkodnak kiváltságos helyzetükhöz, elleneznek minden újítást, ami javítana a helyzeten. A tantermekben már kezd szinte lehetetlen lenni az oktatás. Ezért nehéz megfelelő tanerőket szerezni. Az iskolák közelében a kábítószerkereskedök és a fegyveresek veszélyeztetik a tanárokat. Több milliárd dollárrá lesz szükség, hogy valahogyan rendbehozzák az iskolarendszert. Nem irigylem az új városi tanfelügyelőt! A város közlekedési rendszere, az utak, a földalatti vasút, a hidak, a vízvezeték- rendszer közeledik az Összeomláshoz. E berendezések nagy része már közel 1UU éves, és, ideje . volna újjáépíteni., .Ehhez sok pénzre van szükség. A lakosság nagyobbik, szegény hányadától nem lehet több adót követelni, a Wall Street-i elemeknek pedig kisebb gondjuk is nagyobb, minthogy ók fizessenek a kórházak, iskolák, hidak újjáépítéséért. Meg eddig nem említettem a lakáskérdést, a hajléktalanok elhelyezésének problémáját. Jövőre a városi deficit túl fogja haladni a milliárd dollárt. Szükségem van nekem ilyen gondokra? Sajnálom szegény Dinkinst, aki valószínűleg megnyeri a polgármesteri választást. ismétlem, énrám ne számítsanak! Tudja Ön hogy New Yorkban a kórházi agyak felében elmebetegek fekszenek, es szamuk hetenkent 2000-rel növekszik? Hogy 3U.UIH) ember követ el öngyilkosságot és bU.lliiu próbálkozik azzal? Hogy minden öt ember közül egy szenved, vagy log szenvedni az elmebaj valamilyen tormájában? Hogy szerte az országban 38 millió az elmebetegek száma? A fenn adatok a Mental Illness f oundation nyilvánosságra hozott jelentésén alapulnak. MAGYAR UROLÓGUS Or. George Kiéin Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 Ejut 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queen* Bird. Fórért Hüb, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák • • Higyíti fertőzések • Impotencia O Vesekő O Vese- és hifyageUgamatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medieare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Szegény embert még a vád is húzza Akik szegények, azért szegények, mert nem akarnak dolgozni? Ez a kérdés már nemzedékek óta foglalkoztatja a közvéleményt, nagy vitákra adva alkalmat és okot. A Monthly Labor Review-ban megjelent tanulmány most csak fokozni fogja a vitát. A tanulmányt Mark Littman, a szövetségi kormány népszámlálási hivatalának (Census Bureau) szociológusa irta a rendelkezésre álló 7 millió adat alapján, melyeket az amerikai szegény sorsú családokról gyűjtöttek össze az 1986-os népszámlálás alkalmával. Ezekből az adatokból az tűnik ki, hogy a kisjövedelmű családokban, ahol a férfi a családfő, az alacsony fizetés vagy betegség, vagy képtelenség munkát kapni, okozza a szegénységet; azokban a családokban, ahol az anya a családfő, a szegénység fö oka az, hogy az anyá'nak otthon kell maradnia gyermekei gondozására. Littman megállapította, hogy a szegény sorsú családokban a családfőknek csak a fele dolgozik, Míg a jómódú családokban a családfők 80 százaléka volt állásban, vagy rendelkezett jövedelemmel. De ez még nem a teljes válasz a kérdésre. Kiderült a statisztikából, hogy egy millió 2UO.OOO családban - ahol a családfő állandóan dolgozik - szegénységben élnek. Az ok az alacsony fizetés. A tény, hogy amerikai munkások százezrei dolgoznak állandóan és mégis oly keveset keresnek, hogy családjuk szegénységbe, vagy nyomorba süllyed. Ez késztette a kongresszust arra, hogy növelje az u.n. Earned Income Credit jutalmat, amelyet azok a családok kapnak, amelvek be tudják bizonyítani, hogy teljes időt dolgoznak és a család mégis nyomorog. Megállapítást nyert ezek mellett az is, hogy egy millió 100.000 szegény családban a családfő iparkodik állandó munkát találni, de csak részidősét képes szerezni. Egy másik egy millió családról bebizonyosodott, hogy betegség vagy munkaképtelenség az okozója annak, hogy nem dolgoznak és nincs jövedelmük. Összegezve ezeket az adatokat, Littman a következő konklúzióra jutott: szegény családoknak férfi családfői vagy tejes időben, vagy részidőben dolgoznak, vagy nem tudnak munkát szerezni, vagy munkaképtelenek, Ezek nem azért szegények, mert nem akarnak dolgozni. A hátralévő 17 százalék más megiteles alá esik. A lehetőségek tehat nem korlátlanok a korlátlan lehetőségek országában. ■ ■ Üzleti kannibalizmus Az amerikai részvénytársasági adósságteher (1 billió, 800 milliard dollár) fantasztikus növekedése súlyos veszélyt jelent az ország közgazdaságára. Miként Markev, demokrata képviselő megállapította: napjainkban a részvénytársaságok jövedelmének 60 %-a kamatok törlesztésére megy el. Minden más költségre, tehát kutatásra, fejlesztésre csak 40 % jut. Ha a jelenlegi konjunktúrában akár csak csekély visszaesés következne be, a részvénytársaságok nem tudnak fizetni a kamatokat és üzleti válság állhat be. Egy másik veszelv abból származhat, hogy a meglevő üzletek felvásárlása (leverage buy-out) fordított kölcsönök jelentős része az egyes államok nyugdíjalapjából származik. Az RJR Nabisco felvásárlásához pl. 11- - ‘ ” ' r állam, és pedig New York, Massachussetts, Michigan, Minnesota, Wisconsin, lowa, Washington, Oregon, Illinois, Utah és Montana adtak kölcsönöket nyugdíjalapjukból! Mario Cuomo kormányzó pl. egy milliárd dollárt juttatott a Kravis cégnek e kolosszális pénzügyi spekuláció előmozdításához. Mi lesz, ha Kravis urék számításai nem válnak be és a konzorcium nem tud majd kamátot fizetni? New York és á többi allam nyugdíjas munkásainak nyugdíjalapja juthat veszélyes helyzetbe. Markev képviseld ügy nyilatkozott, hogy a szövetségi kormánynak intézkednie kell az üzleti kannibalizmus korlátozása érdekében. Egészségi biztosítás N.Y. államnak New York állam egészségügyi kormány- biztosa, Dr. David Axelrod olyan biztosítási rendszert javasolt, amely teljes, alapvető egészségi gondozást garantálna minden New York állami lakos részére. A tervezet egészségi biztosítást nyújtana annak a két és fél millió személynek az államban, akiknek semmifele biztosításuk nincs, munkaadók által adott kőtelező hozzájárulással és egy, e célra szolgáló tartalék allami alapból. Dr. Axelrod Mario Cuomo kormányzó utasítására dolgozta ki a javaslatot. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormányzó probalja-e majd rábírni az állami kormányzatot a tervezet elfogadására. Bokán úgy vélik, a kormányzó megkísérli majd apránként bevezetni a tervezetet, például először csak gyermekekre és terhes nőkre terjesztve ki. Eddig mindössze két allamban, Massachu- settsben és Hawaiiban kezdeményeztek általános egészségi biztosítást. Sokan, többnyire üzleti vállalatok, azon az alapon ellenzik, hogy szerintük ez túl nagy terhet róna az üzleti világra. A tervezet pártolói azonban úgy érvelnek,- -hogy - hosszú távon mégis penzmegtakaritast jelentene, mert az általános biztosítással a megelőző orvosi gondozás jutna előtérbe és csökkenne a mentoosztalvok rutinos igénybevétele, ahová sokan, más orvosi segítség hiányában, fordulnak. A N.Y. allami tervezet szerint az állam minden lakosának egv szokványos egészségi szolgálati kártyát utalnának ki. A kórházi költség számláját egy állami központi hivatal a kártyatulajdonos magánbiztosítójának, vagy ha nincs biztosítása, az állami program irodájának küldené. Dr. Axelrod kijelentette, hogy minden erejével támogatja az általános egészségi ellátást, mert "nem engedhetjük meg annak a hiányát." A világ legversenyképesebb országa Japán - állapította meg a genfi Világgazdasági fórum és a Lausanne-i Nemzetközi Üzleti Iskola közös tanulmánya . A verseny- képesség mértéke, hogy ki tudja a leggyorsabban kiaknázni a nemzetközi piacon kínálkozó lehetőségeket. A második helyen Svájc, a harmadikon az UEA áll. AMERIKAI MAGYAR SZÓ
