Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)

1989-07-06 / 27. szám

Ara 50 «Mt Amerikai Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XLm. No. 27. Thursday, July 6. 1989. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Denise Giardina: BALLADA APPALAGHIÁRÓI Csönd uralkodik hajnali 5 órakor St. Paul, Virginiában ebben az istenhátamögötti kis bányaközségben. A völgyet megfekvő köd glóriával vesz körül minden utcai lám­pát. Egész éjszaka hajtok a hegyi utakon egy barátom társaságában és nagy öröm­mel pillantok meg világosságot egy kis vendéglőben a község főutcáján. "Hazel's Place" volt a cimtábláján. Bányászok et- kezőhelye. Bemegyünk, mi vagyunk az egyedüli ven­degek. Oszhajú asszony néz rajtunk végig; "Mit akartok?" "Tojást szalonnával", mond­juk. Amig az étel elkészítésével foglalatos­kodik, megkérdezzük tőle, mi újság a Pitt— ston-sztrajkkal? Megint végignéz rajtunk. Nem' közlékeny. E^y-két szóval válaszol. Azután megmagyarázzuk neki, azért jöt­tünk, hogy letartóztassanak bennünket is a piketvonalon. Segíteni jöttünk a sztráj­koló bányászoknak. Egyszerre felderül az arca. Amig a rán­tottét fogyasztjuk, odakönyökól elébünk az asztalra és elmondja, hogy férje hajna­li félhárom óta a piketvonalon van. Eddig már két ízben volt letartóztatva, mert szénszállitó teherautók elé ült. Férje 200 dollárt kap a sztrájkalapból. Megvonták tőlük az élelmiszerjegyeket és ezért neki munkát kellett vállalnia. Itt dolgozik most ebben a vendéglőben. Napi 12 óra hosszat áll a talpán. O a szakács, a pincémül, a pénztáros és mosogató. "Az egész hecc akkor kezdődött - magya­rázza nekünk -, amikor az elnök me­nesztette a 10.000 légiforgalmi ellenőrt (a PATCO sztrájk alkalmával- Szerk.) Ak­kor azonnal sztrájkba kellett volna lépnünk! Mindenkinek ebben az országban, aki dolgo­zik!" Megértőén bólintunk. Azután fizetünk, távozunk. Megszorítja kezünket, érezzük rajta szive verését. "Mindenkinek szüksé­ge van szakszervezetre - suttogja. - Min­denkinek!" Köszönünk, búcsúzunk. Kevés amerikainak van tudomása a Pitt— ston bányászsztrájkról. Pedig "róluk is szól a történet". Az Eastern Airline alkal­mazottainak sztrájkjáról százszorta többen tudnak. Pedig a Pittston-sztrájk fontossá­ga összehasonlíthatatlanul nagyobb jelen- tosegu. "Ez a sztrájk a jövőnket dönti el, szerve­zetünk jövőjét - mondta Cecil Roberts, a UMWA (United Mine Workers) alelnöke. Ettől függ, hogy lesz-e szabadság Appa- lachiaban és ki tudja, fennmarad-e egész Amerikában!" A Pitíston bányavaálalat az ország máso­dik legnagyobb szénexportálója. Az utóbbi négy ev alatt termelésük 72%-kal emel­kedett. A cég tavaly 48.6 millió dollar tiszta hasznot mutatott ki. Bar Pittston tagja a banyavállalatok országos szövet­ségének (B.C.O.A. - Bituninous Coal Asso­ciation), megszegte az egyezményt, ame­lyet a szövetség a bányász szakszervezet­(folytatás a 2. oldalon) áWW rr •• a Tuzszunet Angolában Savimbi (balról) és a fegyverszüneti tár­gyalásokon elnöklő Babangida, Zaire-i elnök. Mögöttük középen Mobutu. Lapunk múlt heti számában jeleztük, hogy Zaire-ben fegyverszünet jött létre Angola kormánya és a Savimbi vezette gerillák között. Ezzel egy 15 év óta tartó leirhatatlanul véres, kegyetlen belháboru fejeződött be. Nem írnánk most erről többet, ha nem vettük volna észre a Wall Street Journal vezércikkét ezen eseményről. Ez a cikk iskolapéldája annak, hogy miként torzítja el a nagyüzleti sajtó az esemenyek jelentőségét, hamisítja meg a híreket. És hogy az átlagos amerikai magyar miért értesülhet a tényekről magyar téren kizárólag a mi lapunkból. A WSJ beismeri, hogy Angola leverhette volna Savimbi gyülevész hadát és az őket támogató dél-afrikaiakat, ha Reagan elnök 1985-ben nem kezdte volna meg a Stinger- rakéták szállítását Savimbinek. A lap azt állítja, hogy Savimbi harcolt a portugál gyarmatosítók ellen. Ez kimondott hazug­ság. Savimbi, ez a mindenre kapható kalan­dor, a fasiszta portugál kormány zsoldosa volt az angolai forradalomban, amely végül is a függetlenségi erők győzelmével vég­ződött 1974-ben. Savimbi akkor a dél-afri­kai apartheid kormány támogatását kapta meg és azok szolgálatában szervezett ellenállást Angolával szemben. Mindezek a tények néhány nappal ezelőtt a 13-as TV-állomáson kerültek napfényre. Rámutatott a megdöbbentő program arra is, ho^y Savimbi hadai teleszórták Angola országútjait rejtett aknákkal, amelyeknek következtében Angolában van ma a világon a legtöbb béna, csonkított ember, férfi, nő és gyermek. Ugyanakkor az ENSZ kimu­tatása szerint Angolában van a világon aránylag a legtöbb árva gyermek! Angola elnöke, Dos Santos, kénytelen volt kezet fogni e véreskezü kalandorral, Savimbivel, mert hajlandó volt minden árat fizetni, hogy népe szenvedéseinek véget vessen. Reméljük, hogy az ár nem lesz túl magas. A LEGFELS&BB TÖRVÉNYSZÉK AZ AIORIUSZ ELLEN WASHINGTON, D.C. A Legfelsőbb Törvény­szék 5 szavazattal 4 ellenében helybenhagy­ta Missouri allam ama törvényét, amely korlátozza a nőknek az abortuszhoz való jogát. Közkörházakban, vagy adóval fenn­tartott kórházakban nem lesz szabad abor­tuszt végezni, csak akkor, ha az .anya éle­tének megmentéséről van szó. Állami al­kalmazottaknak, orvosoknak, ápolónőknek tilos segédkezni abortusz elvégzésében, kiveve, ha az anya életéről van szó. Ez azt jelenti, hogy abortuszt csak magán­kórhazakban lehet majd végeztetni Ám abortuszokra a leggyakrabban egészen fiataloknak, vagy szegénysorsú nőknek van szükségük. Az eddigi közvéleményvizs­galatok szerint az amerikai nép többsége a nők elvitathatatlan jogának tekinti az abortuszt. Az amerikai női szervezetek többsége országos kampányt fog indítani a nők ebbeli jogának törvényhozási utakon való biztosí­tására. William H. Rehnquist Harry A. Blackmun William H. Rehnquist főbíró véleményéből: "Nincs az Alkotmányban semmi, ami kötelezné az államokat abortuszok eszköz­lésére...." Harry A Blackmun bíró ellentétes véle­ménye: "Félek a jövőtől. Féltem az amerikai n'ók millióinak a szabadsághoz és egyenlő­séghez való jogát. Féltem a Legfelsőbb Törvényszék becsületét." MEGHALT GROMYKO MOSZKVA. 79 éves korában elhunyt Andrei A. Gromyko, volt szovjet külügy­miniszter. 1939-ben kezdődő karrierje folyamán tárgyalt F.D.Roosevelttöl Bush-ig minden amerikai elnökkel. WASHINGTON,D.C. Bush elnök a kővetkező nyilatkozatot adta ki Gromyko halalanak hírére: "Mint a Szovjetunió követe az ENSZ- ben, mint az ENSZ egyik alapítója, mint külügyminiszter 30 éven át, Gromyko tanúja volt századunk legfontosabb történelmi eseményeinek. Részvétünket fejezzük ki a Szovjetunió kormányának és népének."

Next

/
Thumbnails
Contents