Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 3. szám
7. Thursday, Jan. 19. 1989. Berecz János (Társadalmi Szemle) Társadalmunk jövője Társadalmunk sorsfordító időket el. Történelmi jelentőségül korszakváltás részesei és alakítói vagyunk, a szocializmus megújulásának sodrában élünk. Mai helyzetünk nyílt számvetésre ösztönöz bennünket, és valamennyiünket döntésre kényszerit: Mit érzünk meg gazdag történelmi-politikai örökségünkből, s milyen irányban jelöljük ki a gyökeres változások útját. Ezt az egyáltalán nem fájdalommentes műveletet pedig ugv kell elvégeznünk, hogy közben ne csorbítsuk a párt Önbecsülését, a munkásmozgalom történelmi-politikai értekeit, de szakítsunk mindazzal, ami bénította és meg ma is bénítja a pártot, ami akadályozza a párttagság érdemi politikai tevékenységét. Meg kell indulnunk egy modell*, váltás utján is,amely a Sztálin nevevel jelzett társadalomirányítási szerkezettel szakítva a szocializmus építésének elvileg, minőségileg megújult rendszere felé vezet. A párt súlyos erőpróba előtt all. A Központi Bizottság 1987 júliusi kibontakozási.a kormány szeptemberi stabilizációs programja es az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján - olykor indulatos viták közepette is - meg kell újítania, sót újszerűén kell értelmeznie vezető szerepét. Mozgósítania kell tagságát és a társadalmat arra, hogy szigorú következetességgel fordulatot érjünk el a gazdaságban, állítsuk helyre a politikai bizalmat, erősítsük meg a nemzet Önbecsülését, tegyük cselekvőképessé a pártot. Rozsa László (Népszabadság) Zsákutcában Az a nagy politikai sodrás, amelyet mindenki érzékéig egyáltalán nem választható el attól a belső fordulattól, ami mintegy 2 éve kezdődött a pártban, és győzött a májusi pártkonferencián. Az a koncepció kapott megerősítést, hogy véglegesen szakítunk egy negyven éve érvényes szocializmus modellel, amely szinte szabályos ciklikussággal vitte egyik válságból a másikba a politikai f rendszert. Az az elhatározás kapott i kifejezést, hogy kíméletlen revízió alá kell1 vennünk mind az elméletben, mind a politikai gyarorlatban azokat a tényezőket, amelyek egy nagy forradalami mozgalmat tévutakra vittek és zsákutca felé tereltek. Az is elhatároztatott, hogy a lehető legrövidebb idő alatt létre kell hozni azokat a politikai, jogi, gazdasági intézményeket, amelyek a szabad, demokratikus szocialista társadalom fejlődését garantálják, gazdaságilag pedig egy hatékony rendszer alapjait vetik meg. Lehetetlen nem látni azonban azt is, hogy ez a mozgalom jórészt a párton belüli belsÓ erjedés, harc, vita, gyötrelmes felülvizsgálatok utján jött létre és törte át a sorompókat. Bármilyen nagy volt is a külső nyomás., a kritika; a társadalmi elégedetlenség, mégis, a pártban és a hozzá ilyen vagy olyan módon közel álló értelmiségi körökben fogalmazódott meg és terebélyesedett ki a gyökeres, általános reform gondolata. És ez nem taktikus védekezés s nem is csupán enyhitői ír a sajgó sebekre. Ez sokkal több. Szilard magja annak a meggyőződésnek, hogy a marxista gondolkodás - ha visszakapja eredeti szellemet ^s szabadságát - kepes arra, hogy megújuló es megújitó maradjon. TERJESSZE LAPUNKAT! A közelmúltban levelet kaptam Magyarországról. Egy részletét szószerint közlöm: "....... Az életünk nagyon érdekesen alakul: gazdasági vonatkozásban egyre rosszabb, viszont más vonatkozásban már "utolértük" a fejlett nyugati országokat. Van tüntetés, van ellenzek, már uj pártok csirái kezdenek kialakulni. A múlt hónapban egy taxist szúrtak le itt Fehérváron. A múlt héten egy rendőrt lőttek le e^y pesti villamoson...." Bar elszórtan kapom a leveleket otthonról, de igy is kialakul egy kép bennem és aggódva figyelem a helyzetet. Az ország gazdaságilag nehéz körülmények közé került és jelenleg is nehéz körülmények között van. Erről nem alkalmas most vitatkozni, felhozni a múlt esetleges hibáit és mulasztásait stb. Sok kérdés merül fel, amire nem tudok válaszolni: Miért sürgős es elsőrendű fontosságú a különböző társadalmi szervek és hatáskörük stb. átalakítása? Miért elsőrendű fontosságú a többpártrendszer? Miért elsőrendű fontosságú az Állam és az Egyház viszonyának újabb rendezése? Miért a próbálkozás és már tárgyalások is a nyugati gyökerű cserkészet visszaállítására, amikor az Úttörő teljesen betölti a szerepét? Miért elsősorban fontos az egyházi iskolák egy részének visszaállítása? Ha visszaveszik az egyházak, ki fogja ezeket a sok esetben nagy múltú iskolákat fenntartani? Hiszen mindenki adóemelésről, keresetcsökkenésről panaszkodik? Súlyos kérdések vannak itt felsorolva es a válasz minden kérdésre egy tanulmány. Tömören az összes kérdésekre, egy mondatban mégis válaszolok: A jelenlegi kormányrendszer erejének szétforgácsolasa. A fenti problémák mind el kellene törpülje- nek a gazdasági helyzet legsürgősebb megoldásával szemben. Megdöbbenve olvastam már régebben is, hogy az uj gazdasági átalakulás nagyfokú munkanélküliségét hoz magával. Ahányszor es ahány helyen olvastam erről, mindig ugv tűnt, hogy ez feltétlenül következménye az átszervezésnek. Közismert az a tény, hogy a munkanélküliség nemcsak egy száraz statisztikai szám, hanem egy társadalom erkölcsi alapjának igjen fontos tényezője. Minél kisebb a munka- nélküliség, annál erősebb a társadalom, MOST KAPHATÓ ORSZAGH LÁSZLÓ legújabb kiadású ANGOL-MAGYAR ÉS Magyar-Angol kéziszótára Kötetenként csak $ 15.- és két dollár postaköltség Küldje be rendelését az alábbi szelvényen: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Jelezze melyik kötetet kívánja............. Mellékelek érte $.............. Név: ................................................................ Cim: ............................................................... minél nagyobb, annál erőtlenebb. A kapitalista t társadalmi rendszerben a kapitalista gyár eldobja a munkaerők azon részét, akikre 1 neki ( nincs szüksége. Bizonyos ideig felmenti magat j a "munkanélküli segéllyel", amiből a munkás csak tengődik, közben a megalázott helyzet rothasztja egyéniségét. 6-8 hónap letelte után nincs munka és nincs munkanélküli segély sem. A munkás legyen fizikai vagy szellemi, körülményeibemegyre rosszabbul lesz, züllik a családi élet is. Az állásnélküli- seg nagyban hozzájárul a bűnözés létszám- emelkedesehez is. Vajon a gazdasági rendeződésnél figyeltek-e a munkanélküliség erkölcsi hatására? Vajon nem kerül-e többe a rosszabbul teljesítő üzemek, ú’zemrészlegek leállításával felmerülő munkanélküli segély és az azonnal nem mérhető erkölcsi visszahatás, mint az ilyen üzemek állami támogatása? Úgy látszik a "Dunai-erőműi" problémája amerikai mintájú kampány volt, mert az utóbbi időben hiába várom az újabb híreket és tiltakozásokat. Nem láttam a konzulátus körül sem táblát hordozó tüntetőket. Pedig a táblák rendelkezésre állnak (a rádió híradása szerint) a Püski féle könyvesboltban. (Félreértés ne essék, nem pesti boltban). Az erdélyi kérdés, joggal folytatódik, folytatni is kell. De azt hiszem, ezt az egyébként jóindulatú és szép megnyilvánulását a magyarság együttérzésének kár elrontani azzal, hogy a "bűnbak" - mert ki lenne más? ... elsősorban Grósz Károly, de nem kevésbe éri vad a jelenlegi kormányzatot sem. Ha bűnbakot keresünk és mindenáron keresünk, akkor az erdélyi kérdésben a háború előtti időkre és a háború utáni magatartásunkra kell visszamenni. Ott voltak a bűnbakok. Ami ma Erdélyben történik, annak gyökerei oda vezetnek vissza. Az akkori magyar hadsereg vezetősége a németekbe vetett vakhitéből nem tért észhez akkor sem, amikor a románok átengedték az orosz hadsereget, így történt az, hogy én magam is még mindig Uzsoknal harcoltam, mikor mar folyt a hires debreceni tankcsata. Az úgynevezett titkos fegyverek mérgező mákonyából és - ma mar tudjuk - hogy a kátyújából nem tudott, nem volt képes a magyar vezetés kilábolni, pedig naponta százával kaptuk a fogoly magyar tisztikar felhívását az átállásra. Mindezeknek a tárgyilagos kiértékelésével nem azokat az embereket kellene vádolni, akik a porrá rombolt hazát felépítették, melynek eredményeként, hogy csak egy tényt említsek, évente a turisták milliói - köztük a vádaskodók is - élvezhetik a magyar vendegszeretetet. 16 millió magyar összefogásáról hallottam a közelmúltban. Én magam nehezen vállalom ezt a szamot. A statisztikai számokkal nem, sokra megyünk.... Magyarnak lenni mindig nehéz volt. Több kellene.... Az otthoni és itteni magyar széthúzásból e^y kép elevenedik meg előttem: kecsesen táncoló fehér ló egy tengerésszel.... Nincs szükségünk még egy fehér lóra.... BUDAPEST. A magyar gyógyszeripari vállalatok útnak indították az első gyógyszer- segélvszállitmányokat, amelyek rövidesen megérkeznek a földrengés sújtotta Örmény- országba. \ vállalatok összesen 200.000 dollár értékben küldenek gyógyszereket és diagnosztikai műszereket a földrengés során tönkrement, nelkülozhetetlen gyógyitó anyagok és eszközök pótlásara. Benedek Ferenc nggodolom a haza sorsa felöl AMERIKAI MAGYAR SZÓ
