Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-22 / 25. szám
Thursday, June 22. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 8. Nyilatkozik Kádár János Leküzdeni a kisebbrendűségi érzést Hogyan kell „eladni” az országot? V.- Fennmaradt a kapcsolat később is?- 1956 októberéig, Rajk László temetéséig, később azonban elsodortak bennünket az események. A temetés elókészitésében, mondhatnám kierőszakolásában nekem is részem volt. Voltak ugyanis az akkori pártvezetésben olyanok, akik huzták-ha- lasztották a dolgot.Aztán 1956 szeptemberében, mielőtt a kínai pártvezetés meghívására Pekingbe utaztam volna, a Politikai Bizottság ülésén kikényszeritettűk a temetés dátumát, október hatodikat.- Szándékosan választották az aradi vértanuk napját?- Nem emlékszem, hogy akkor erre bárki is gondolt volna.- Az elózö alkalommal a Rajk-ügyről, a koncepciós per körülményeiről beszélgettünk. Ezt a témát szeretném lezárni, előbb azonban még tisztázni kellene bizonyos dolgokat. Az egyik az, hogy On is segített rábeszélni Rajk Lászlót a vallomásra. Ezt állítja Szász Béla is, hamarosan magyarul is megjelenő Extra Hungáriám cimii könyveben.- Hogyan tudnám en ezeket az állításokat megcáfolni? A teljes igazságot csak a koronatanú mondhatná el, de sajnos ö már nem él.- Rajkra gondol?- Igen. f ,- Akkor talán megenged meg egy utolsó kérdést. Vajon Ön hitt-e abban, amit Rajk vallott vagy voltak kételyei? Kételyei támadtak- En jól ismertem Rajkot, ezért nekem nagyon nehéz volt hinnem. S ha bárkiben felébredhetett a gyanú, mint később bennem is, akkor az éppen az önvallomás miatt történhetett. Rajkot veréssel, kínzással nem vehették rá a vallomásra. Talán azért vállalt végül is mindent, mert nem akart a pártnak ártani. Elhiszi? Engem zavarba ejt, amikor ma olyanokat hallok, hogy valaki, aki népbirósági ülnökként aláírta Rajk és mások halálos ítéletét, azt mondja, neki nem volt lelki— ismeret-furdalása a kivégzés után sem. A mai helyzetben egyes emberek úgy viselkednek, mint nádszál az erős szélben.- Hajladoznak?- Jobbra, balra.- Kérem, térjünk vissza Rajk vallomásához.- Amikor tehát Rajk r "bevallotta", hogy valami Paks melletti üdülőben...- egy esószkunyhoban...- szóval egy csőszkunyhóban találkozott Rankoviccsal, elmentem Rákosihoz és azt mondtam neki: ez nem lehet igaz. Mert én ugyan kém még nem voltam, sem imperialista ügynök, de az nem létezik, hogy magyar területen találkoztak volna. (Alekszander Rankovics 1946-1962 jugoszláv belügyminiszter. - A szerk.) Rankovics nem lehet olyan tökkelütött, hogy Magyarországra jön, oda, ahol ót sokan ismerik. Még valaki elkiálthatta volna magát: Éljen Rankovics. Rajk pedig tapasztalt illegális vezető volt. Ö ilyen elemi hibát nem követhetett el. Miért nem Ő ment a határ túlsó oldalára, ahol öt kevesen ismerhették. Szóval, ez sehogy se fért a fejembe.- Mit szólt Rákosi ehhez az okfejtéshez?- Azt mondta nekem: te nem ismered ezeket, ezek kalandorok. Én meg megkérdeztem tőle, tud-e ö olyan esetről, hogy valamely ország egyik elsÖ embere rendÓr- spicli lett volna? Igen, felelte, III. NapoBudapest. Magyarországon a kelet-európai országok közül elsőként nyitott irodát a Hargitay and Partners nemzeti pénzügyi, gazdasági, tanácsadó iroda, mely szinte az egesz világot behálózó infrastruktúrájával igyekszik segíteni a magyar vállalatok külföldi üzletkötéseit és a külföldi cégek magyarországi tevékenységét. A zürichi társaság magyar származású vezetője, Hargitay Péter a rádióban korábban nyilatkozva elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar üzletembereknek sokkal magabiztosabban kellene viselkedniük. Arról faggattam, hogyan lehetne leküzdeni "kisebbrendűségi" érzéseinket.- Igazából ott kell kezdeni, ahol azt az új magyar külügyminiszter, Horn Gyula is mondta: fel kell építeni Magyarország külföldi image-ét. Mi ugyanis a végkimerülésig adhatunk tanácsot az itthoni cégeknek, üzletembereknek; ha nincs megfelelő, kialakult kedvező kép az országról külföldön, akkor ez sziszifuszi munka. Az image-épitést azonban magas szinten kell kezdeni: "el kell adni" az országot, tulajdonképpen azt, hogy Magyarországon sok a jól képzett, kreativ szakember, továbbá azt, hogy az ország nemcsak beszél a reformról, hanem csinálja is. Amennyiben tényleg a piacgazdaságban gondolkodik az ország, ügy erről megfelelő tájékoztatást kell adni. Nem úgy, mint eddig, hogy szétszórtan nyilatkozik itt egy miniszter, ott egy igazgató, hanem összehangolt stratégiával, például egy nagy létszámú miniszterekből, államtitkárokból, vállalatvezetőkből álló delegációval, amely az európai sajtóval ismertetne az ország céljait, lehetőségeit, azt, hogy egyáltalán mit akar az ország. Nagyban gondolkodva- Tehát egy nagyszabású promóciós kampányra gondol?- így van.- ... és ehhez önök megfelelő háttérrel rendelkeznek.- Igen, teljes mértékben, és nemcsak Európában. Nekünk ebben gyakorlatunk van. több kormánynak végeztünk ilyen tevékenységet. Ez persze nem különleges dolog, bevett szokás nyugaton. Nekünk megvan az infrastrukturális hátterünk, tizenhárom európai országban dolgozunk, és-van Washingtonban is egy lobbycsoportunk. Tudjuk kik a megfelelő döntéshozók, ezekkel kapcsolatban állunk. Például az EK-bizottság- gal is. Szóval eloszor az image-t kell megteremteni es utana ezzel a háttérrel lehet üzletet kötni - immár félretéve a kisebbrendűségi erzeseket. Az IBM mottója mindig az volt, hogy "think big", gondolkozzunk nagyban, ez kellene itthon is.- Mi jogosíthat fel minket erre?- Például az, hogy en itt vagyok. Ezzel nem arrogáns akarok lenni, hanem arról van szó, hogy amikor itt irodát nyitottunk, és ilyen cég meg itt nem volt, ebben a "szakmában" is rögtön találtunk olyan magyar partnert, dr. Ágoston Attilát, aki kepes vezetni az itteni irodát. Rengeteg jó ötletük van az itteni szakembereknek, legfeljebb arról van szó, hogy nem tudjak, milyen eszközökkel, technikával kell fellepni. Ezt viszont mi tudjuk. Fordítva viszont arról van szó, hogy a mi külföldi üzletfeleinknek segíthetnek az itthoni magyar szakemberek tanácsadással a magyar viszonyokról.Éppen ezért szerintem ez a cég az első igazi technológiai transzfer kétoldalú alapon. A mi tevékenységünkhöz csak egy nyersanyag kell, az ész, és ez itt van. 1956-ban felkelés tört ki Tőkei Ferenc előadása az MSZMP II. Kerületi Bizottságán Budapest. 1956-ban - Lukács György kifejezésével élve - felkelés tört ki, amelyben a forradalmi és ellenforradalmi folyamatok össztársadalmi szinten nem váltak el világosan egymástól - mondta Tőkei Ferenc akadémikus az MSZMP II. Kerületi Bizottságán tartott előadásában. A Központi Bizottság és a KB történelmi albizottságának tagja közölte, hogy a népfelkelés minősítést tolerálta, de - egyes híresztelésekkel szemben - nem tiltakozott ellene. Tőkei Ferenc szerint az egyszavas értékelések- mint a forradalom vagy ellenforradalom- nem szerencsések. Előadásában az akadémikus azt fejtegette, hogy a szocializmus nagy lépéshátrányba került, ezt azonban nem szabad zsákutcának tekinteni. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy hazank nem lépett téyleon. Én fenntartottam az álláspontomat, azt, hogy bármit vallott is Rajk, az nem lehet igaz.- Mi történt ezután a beszélgetés után?- Sokáig vívódtam, de újra gondolva a dolgokat, arra kértem Rákosit, mentsenek fel a belügyminiszteri tisztség alól. (Kádár Janos 1950. junius 23-án mondott le belügyminiszteri tisztségéró'l. - A szerk.) (folytatjuk) útra, amikor a szocializmus építését választotta. Hozzátette: torznak tekinthető viszont a szocializmus gyors felépítésének gondolata. Az úgynevezett sztálinizmus vagy sztálini modell, amelytől lassan próbálunk megválni, nem csupán a taktikának rendelte alá a stratégiát, majd az ideológiának az elmeletet, hanem a későbbiekben a propagandát is az ideológia fölé helyezte. Tévhit az, hogy a szocializmust egy országban fel lehet építeni. Ez a tézis kezdettől fogva megkérdőjelezhető volt - hangoztatta Tökei Ferenc. A klasszikus utópia még ma is él, csak módosult formájában. E szerint egy nemzetközi rendszert,' adott esetben a szocializmust fel lehet építeni kulön-külön, párhuzamosan egy-egy országban. Az integráció azonban nem azonos a kétoldalú kapcsolatok sorozatával. A > szocialista közösség megteremtése világtörténelmi szükségszeru- ség. ( Hasonlóképpen tévesnek mondotta Tokéi Ferenc azt az elképzelést is, hogy a szocializmus reformját meg lehet egyetlen országban valósítani. Helytelen - mondta - az az elképzelés, hogy minden egyes országnak először el kell érnie a fejlett kapitalizmust, s csak azután válhat szocialistává.
