Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-22 / 25. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday June 22. 1989. HA NINCSENEK ROKONAI Magyarországon, akikhez látogatóba me­hetne, keresse fel Miterko János es fele- sege barátságos otthonát Nyíregyházán. Ez a magyar házaspár megkért bennün­ket, közöljük olvasóinkkal, akiket érdekel egy ilyen ajánlat, hogy szívesen látnának vendégül nyaralásra egy házaspárt. Ezt írják többek között: "Mi nem akarjuk magunkat lekötni hiva­tásos vendégfogadással. Pénz sem kell. Mi barátságra vagyunk, arra, hogy jé bará­tokkal töltsük a nyarat, felejthetetlen elmenyeket adhassunk az Amerikában éló magyaroknak, leszármazottaiknak, akiknek nincs kihez jönni. Egy művelődési ház veze­tője vagyok, férjem boltvezető. Biztosíta­nánk vendégünket, hogy egy szép kertes házban tölthetnék pihenésüket. Nagyon szeretünk kirándulni, udvarunkon van szökő­kút, szalonnasütö hely, asztali tennisz, hintaagy, udvari zuhanyozó,stb. Érdeklődök e cimre írjanak: Miterko Janos, 4400, Nyíregyháza, Katona utca 1. Hungary LEBANON^ N.J. A "Hidfö" Habsburg Ottót, mint "királyt" említette az 1989. júniusi számában: . .. , VAN-E ÖSSZEFÜGGÉS? Tavaly nyáron Habsburg Ottó királyunk magánemberként Magyarországra látoga­tott és megtekintette a koronát, s a haja szála sem görbült meg. Horthy kormányzó idején nem tehette be a lábát Magyarország­ra, állítólag a nagy-és kisantant miatt. Hol maradt most a kisantant tiltakozása? Habsburg Ottó királyunk az Európai Parla­ment képviseletében hivatalosan látogatott Budapestre. Rövid interjút adott az utcán az egyik német TV-állomásnak.Azután ugyanaz a TV-állomás részleteket mutatott be az egyik budapesti egyetemen hibát­lan magyarsággal és tökéletes magyar kiejtéssel tartott előadásáról, melyet a diákság fergeteges tapssal üdvözölt. MOLMÁR-C. PÁL BARÁTI KÖR 1118 BUDAPEST Xl.f MÉNESI ÚT 65. TEL.: 860-833, 861-718 Igen tisztelt Főszerkesztő Ur ! i * i in1 Apám, Molnar-C. Pál festőművész 87 éves korában halt meg. A műtermében- ahol 50 éven át alkotott - nyitottam meg az első hazai képzőművészeti magángalé­riát apam müveivel, 1984-ben. 1986-ban apám művészetét tisztelő kép­zőművészek megalapították a Molnár-C. Pál Baráti Kört, mely a Szinyei Társaság szellemében a figurális, lelkiekben gazdag szepmuvészetet kívánja gazdagítani. Legnagyobb eddigi eredményünkhöz most értünk el, mivel az 1949-ben megszűnt Szinyei Társaságnak kiállítást tudtunk rendezni. Régi szokáshoz híven a régi mes­tereket a fiatalabb nemzedékkel - a Mol­nár-C. Pál Baráti Kör müvesztagjaival- együtt állítjuk ki. A nagy anyag megkí­vánja azt, hogy egyszerre két helyszínen- egy háztömbben - rendezzük meg a kiállí­tásunkat, az alábbiak szerint: Vigadó Galéria 1989. junius 15 - julius 16. Csontváry Terem (Vörösmarty tér) 1989. junius 29 - julius 15. Mindkét kiállítást rendezi Tóth Antal a Magyar Nemzeti Galéria szobor osztá­lyának vezetője. A Szinyei Társaság napjai a Vigadó Ga­léria nagyrészeben lesznek elhelyezve, együtt a MCP Baráti Kör mestereinek müveivel, mig a Csontváry Teremben fő­leg a mai mesterek allitanak ki.. Végtelenül Őrülnének, hogyha foglalkozni tudnának újságjukban ezzel a nagy képző­művészeti budapesti eseménnyel. Kiállítandó míivek részleges jegyzéke a Szinyei Társaság mestereitől: 1. Szinyei Merse Pál: 2. Szinyei Merse Pál: 3. Basch Andor: 4. Csók István: 5. Csók István: 6. Fényes Adolf: 7. Fényes Adolf: 8. Hatvány Ferenc: 9. Iványi Griinwald Béla: 10. Iványi Griinwald Béla: 11. Réti István: 12. Réti István: Horgászó Félix Fa alatt Libák a vízparton Sárgaruhas leány Balatoni részlet Paraszttorta Tavasz Óbudán NŐi akt Kislány virágkosárral Dinnyés csendélet Önarckép tájban Rózsaszinruhás no Közreműködésüket előre is köszönöm Molnár-C. Pál leánya Dr. Csillag Pálné Horti Ibolya ONTARIO. A lapot nagyon szeretem, mert mindenről tájékoztat. Sajnos a magyaror­szági híreket nem kedvelem, félek, hogy rossz vége lesz. De ugyan ki lenne az az egyén, aki a népet igazan ki is tudná elégí­teni? Előfizetésemet küldöm és a fennmaradt Összeget tegyék, ahová szükségesnek látják. Kiskóné Terjessze Lapunkat MAGYAR UROLÓGUS DrTGeorgelOein Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St., 110-45 Queens BHd., New York, NY 10021 Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák' • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • impotencia • Vesekő • Vese- és kófymgdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTACIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk KÖNYVSZEMLE MÁRTON KATIRÓL Végigfutott a hátamon a rosszkedv. Kint a nyár úgy tűnik, eszét vesztette az Örömtől, hogy vegre junius lett; a szélnek szabadna­pot adott és bár néhány felhőt hagyott csodálkozni az égen, leginkább ezer ágra suttette a napot. Ami persze szótfogadé- an Öntötte magából a meleget. így dél fele az ember mar annyira bágyadttá vált, hogy hajlamos volt megbocsátani az összes többi évszaknak, a hideget, a havat és a borút. Ebben a gyönyörű időben az volt a tragikus, hogy belekezdtem Marton Kati "Egy amerikai nó" cimü könyvébe, amiről az első fejezetek elolvasása után kiderült, hogy arról szól, mi magyarok, ha belekékü­lünk is. nem tudunk máshol boldogan élni, mint ahol születtünk: Magyarországon. Ennek bizonyítéka a könyv magyar szárma­zású főhősnője, aki irigylésre méltó élet­formája ellenére ( család, karrier, Amerika) sem elégedett; hazamegy, hogy kiássa a miérteket, a hogyanokat és az ötvenhat­ban összegabalyodott családi gyökereket. Pontosan ilyen tipusü történetekkel való ismerkedésre van szükségé egy pályakezdő emigránsnak, mintegy bátorításul. Úgyhogy miközben boldogtalanul olvasgattam a könyvet, valami urugyön gondolkodtam, amivel kibújhatnék ez alól a kétszáz ol­dal irodalmasitott honvágy alól. Azután csak arra emlékszem, hogy egyszer- csak ott sétáltam Budán és Pesten a főhős­nő oldalán, majd vele együtt utaztam elő­re és hatra az időben és térben, próbálva megérteni egy másik korosztályt, egy másik rendszert, egy másik világot. Amikor még aznap este befejeztem a könyvet, az volt a gyanúm, hogy egy érde­kes és szórakoztató történet ragadott magá­val es késztetett gondolkodásra emberi kapcsolatainkról. Arról, hogy milyen keve­set tudunk egymásról és milyen kevesen veszik a fáradtságot, hogy megismerjék a másikat, és bár ez mar majdnem közhely, hogy közelebb kerüljenek sajátmagukhoz. ______________________________________(ISZTER) LYUKAT CSINÁLT A PÉNZ A ZSEBÉBEN Baltimore, D. Egy itteni lakos egy koteg papírpénzt talált az utcán. Örömmel dug­ta a zsebebe, nem vette eszre, hogy a kó- tegben egy kis csomag vörös festék volt elrejtve, amely idővel meggyulladt. Amikor nadragja füstölögni es égni kezdett, gyor­san levette, de akkor már egy detektív rablas gyanúja miatt lefogta. Kiderült később, hogy nem rabolta el a pénzt. Az eredeti rabló, aki azt a bank­ból ellopta, észrevette a vörös festéket es erre azonnal eldobta a pénzköteget. A rabló elmenekült, a szerencsés megta­lálót bevitték a legközelebbi kórházba, hogy égési sebet kezeljék es azután sza­badon engedték. PEKING. Miután Sanghajban halálra ítéltek három kinait egy vonat felgyújtasa miatt, most újabb nyolc fiatal ellen hoztak halálos iteletet a fővárosban végbement tüntetések szervezésének bűnében. Ugyanakkor a kormány élesen elitélte Amerika "beavat­kozását" Kina belügyeibe. MOSZKVA. Leonid Abalkin, az uj helyettes miniszterelnök nyilvános gyűlésen kijelen­tette, hogy a Szovjetunió komoly megrázkód­tatásnak néz elébe, ha a gazdasági helyzet nem javul két, vagy két és fél éven belül. 0Ata&óiná rtjáá

Next

/
Thumbnails
Contents