Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-15 / 24. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 15. 1989. Nyilatkozik Kádár János IV. Egyes nyugati szerzők arra a következtetesre jutottak, hogy a Rajk-perben Ön is fontos szerepet játszott. Mások egyenesen azt állítják - s ilyenek Magyarországon is szép számmal vannak - hogy ön beszélte rá Rajkot a vallomásra.- Nem tudom, kik azok, akik ilyesmit allitanak, de ez nem igaz. Rákosi elismerte személyes felelősségét- Igaz-e az, hogy az MDP Politikai Bi­zottsága, a titkárság és a Központi Veze­tőség többször is megtárgyalta a Rajk- -ügyet és más újgyeket is később, sót ha­tározatokat hoztak, például a büntetésről, vagyis a halálra ítélésről. Volt aki azt is állította, hogy a PB-tagoknak alá kellett imi a halálos ítéleteket.- Először is senkinek sem kellett aláírnia halálos ítéleteket, legalábbis én ilyenek­ről nem tudok. Ami viszont az ügyek tár­gyalását illeti, természetesen a párt ve­zető testületéiben e kérdésekről több al­kalommal is szó esett. Rákosi nem esett a feje lágyára. Ha mindent megtartott volna macának, akkor a felelősség is tel­jesen ráhárult volna. Mint később kiderült, ő a felelősséget nem szívesen vállalta, legfeljebb csak akkor, amikor ezt rábizo­nyították, például a Központi Vezetőség 1953. júniusi ülésén. (Az MDP Központi Vezetősége 1953. junius 27-28—i ülésén megtárgyalta a koráb­bi években elkövetett hibákat és a törvény- sértéseket is, s határozatot hozott a hibák kijavítására. Ezen a központi vezetőségi ülésen Rákosi Mátyás magára vállalta, hogy ó irányította az államvédelmet. Egye­bek között azt mondta: "Én vezettem az államvédelmi hatóságot... beleavatkoztam az ügyek vitelébe, beleszóltam abba, hogy kit tartóztassanak le, kit bántalmazzanak, kit hogyan ítéljenek el." Az idezet Habuda Miklós: Adalékok "a személyes diktatúra" természetrajzához cimíi tanulmányából származik, amely a Propagandista 1989. évi 1. számában jelent meg. - A szerk.)- A kérdés tehát az volt, hogy vajon tár­gyalt-e az MDP Politikai Bizottsága, egyál­talán a szükebb pártvezetés es a Közpon­ti Vezetőség, a Rajk-ügyről?- Nehéz ennyi idő után pontosan visszaem­lékezni minden részletre, ami azonban eszembe jut erről, azt elmondom. Először is talán azt, hogy Rajk Lászlót Péter Gá­bor tartóztatta le a lakásán.A családja köré­ben volt, amikor érte mentek. Erről maga Rajkné számolt be később, jóval később a nyilvánosság előtt. Az nagyon valószínű, hogy a letartóztatás után a dologról a Po­litikai Bizottság vagy a titkárság előtt szó volt (Rákosi, látva, hogy a dolgokat nem lehet elhallgatni, az ebédszünetben tájékoztatta a Titkárság tagjait. Hivatko­zott a korábban őrizetbe vett Szőnyi val­lomására, arra, hogy Rajk rendorspicli volt es amerikai kém. Á tájékoztató min­denkiben megdöbbenést keltett: kérdések nem hangzottak el. - A szerk.)- A Mozgó Világ 1988. novemberi számá­ban interjú jelent meg Farkas Vladimírral. Ott arról van szó, hogy a Rákosi Mátyás vezetésével a Politikai Bizottság két tag­ja, igy Farkas Mihály és Ön is^ felügyeletet gyakorolt a Rajk-iigy vizsgálata fölött.- En akkor a Politikai Bizottság es a Tit­kárság tag|a és belügyminiszter voltam. Ebbéli minőségemben az említett bizott­ságnak én is tagja lettem. Ami _ pedig a Központi Vezetőséget illeti, emlékezetem Theodore Beregi (Párizs) Ml IS voll 1THÁ1IA SZÍNHÁZ? Végre megjelent egy vaskos 500 oldalas könyvben a regi Thália Társaság története, amely tartalmas, erdekfeszitő, de túl sze­rénynek hangzó "előszóban" elbeszéli a Thalia-szinház négyéves történetét. Amikor Dr. Gábor Éva egyetemi tanar elhatározta ennek a századeleji színházi egyesülésnek a megalakulását, működését és megszűnését tárgyaló munka megírását, akkor tudta, milyen roppant nehéz felada­tokat kell megoldania. De minthogy a szín­házművészét fáradhatatlan szeretete és még hozza a páratlan lelkesedés vezette készülő munkájában, ő megírta most a legteljesebben ennek a rokonszenves, mond­juk meg első baloldali műveszetesztetikai törekvésnek a históriáját. Ma is csodalat­tal és vegtelen tisztelettel kell visszaemlé­keznünk erre éppen azért, mert ebben a sajátos színjátszásban volt akkor, 1904 és 1908 kozott, olyan újszerűség és erede­tiség, amely túlhaladta az akkori színha­zak tűi polgárias, arisztokratikus, konzer­vatív irányát es szellemet. Már a Thalia-szinház megalakulását 1904-ben hivatalos belügyminiszteri köze­gek bizonyos gyanúval es bizalmatlanság­gal fogadták s a reakciós lapok sem voltak megértők, végre mégis az akkori kormány engedélyt adott működéséhez.. Hogy kik voltak a Thália megalapítói? Bánóczi László, Lukacs György, Benedek Marcel, Hevesi Sándor, Balint Lajos, mind fiatal húsz éves tanárok, színpadi rende­zők, Írók, dramaturgok, irodalomtudősok tele hittel, odaadással, kiapadhatatlan reménységgel. Ok voltak azokj akik először Magyaror­szágon új európai színházi nyelvet , stílust, dramaturgiát, hangulatot, forradalmi világ­érzést bátran belevittek a Tháliába, amikor szinrehozták Ibsen: Nora,Solness építőmes­ter, Kísérletek, Vadkacsa, Moliére: Kép­zelt beteg, Heyermans: a Remeny, Ger­hardt Hauptmann: Henschel fuvaros es Elga, Hebbel: Mária-Magdolna, Gorkij: Éjjeli menedékhely, Lengyel Menyhért: A nagy fejedelem, NÖjd: Az apa, Courte- line: A rendőrfőnök jó fiú, Szem-ere György Siralomházban cimű színműveit, olyan tehetséges színművészek előadásában mint Forgács Rózsi, Törzs Jenő, Gellért Lajos, Bánóczi Dezső es Kürti József, akik nem­csak a kispolgári, hanem a munkásosztály színházlátogató közönségének óriási tetszé­sével találkoztak. így a Thalia, amely egy űj modern szín­játszás technikáját, formait és szellemét hozta a szinmüvészetbe, nagyszerű kor­alkotó fejezetet nyitott meg a magyar színházak törteneteben. Értékes levelek, dokumentumok, kora­beli és később irt cikkek a bemutatókról, erdekes fiatalkori kepmellékletek a Thália alapitóiról és szervezőiről járulnak hozzá ennek az egyedülálló színművészeti szövet­kezésnek a működéséhez egy olyan korban, amikor minden forradalmi megnyilvánulás és megújulás bátorságot, elszántságot és merész elhatározást követelt. Ezt a régi szazadeleji Thália kezdeménye­zői és megalakitoi meg is valósították, de mennyi sok gondot, szorongást, hihetetlen nyugtalanságot, végűi keserűséget, kiáb­rándulást okozott a Thalia megszűnése azoknak, akik minden lelki és szellemi erejüket ebbe a nagy, érdemleges vállal­kozásba vetették kizárólagosan csak azért, hogy szolgálják nemcsak a... progresszív polgári közönség, hanem a munkásosztály színházi nevelését es. kulturális céljait. Befejezésül még csak annyit, hogy kö­szönjük Dr. Gábor Évának, hogy a nagyon szép, vonzo, s magasszinvonalu Thália- történetet megírta es minket vele mega­jándékozott. A Thália Társaság. (1904-1908) Levelek és dokumentumok. Elősző és jegyzetek Gábor Évától. - Budapest, a Magyar Szín­házi Intézet, a Magyar Tudományos Aka­démia, a Lukács Archívum és Könyvtár kiadása, 1988, 500 oldal, több képmelleklet. MAGYAR SIKER AZ AIDS KUTATÁSBAN Jelentős sikert ért el az AIDS gyógysze­rének kutatásában Szebeni Janos, aki jelen­leg, meghívásra, az Egyesült Államokban dolgozik. t t A magyar kutató és munkatársai kísér­leteik során megállapították, hogy egy közismert vérrögképzést gátló gyógyszer megsokszorozza a két, eddig ismert AIDS elleni szer, az AZT és a DDC hatását. szerint az két alkalommal tárgyalta az ügyet és Rákosi Mátyás előterjesztésében határozatot is hozott róla.- ügy tudom, Ön jo viszonyban volt Rajk Lászlóval. Amikor őt letertóztatták, a felesége nem fordult Önhöz segítségért?- Akkor nem, de erre nem is volt módja, hiszen öt is letartóztatták. Később kere­sett meg, amikor már én is kiszabadul­tam és a XIII. Kerületi Pártbizottságon dolgoztam. Nagyon rossz állapotban volt. Gyötörte a börtönben szerzett reuma, nem volt rendes állása, se i lakása, nem tudta, mi lett a kisfiával. En segítettem felkutatni a gyereket és visszaadatni a nevét is* (folytatjuk) újítsa meg elöfi zetését- A dipiromidrol, magyar márkanéven a Kurantinról van szó, amelyet már évti­zedek óta alkalmaznak szívműtétek ese­tén, mert kitünően tágítja az ereket. Az azonban mar önálló, mégha véletlen-fel­fedezés, hogy az AZT-tal kombinálva, megsokszorozza annak hatóerejét. A szer lehetővé teszi, hogy kiterjesszék az AZT- tal kezelt betegek körét, és enyhíti az AIDS betegség lefolyását. A klinikai kisérletek hamarosan meg, ~"z- dődnek a Johns Hopkins Egyetem. DR. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Rendelés előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3."30-6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9-1 óráig Teljes kivizsgálás 330 East 79th St. #1-D (1st és 2nd A»«., kösött) Tel.: (212) 737-0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok

Next

/
Thumbnails
Contents