Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-01 / 22. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 1. 1989. Nyilatkozik Kádár János n.- Szóval a szegedi Csillagban ismerkedtek meg Rákosival? K ( | t- Igen, o akkor mar evek óta ott ült. A szegedi Csillag börtönben sajátos volt a kommunista rabok elhelyezése, meg az őreink is be voltak zarva. Amikor felvezettek bennünket az emeleti szintre, ott két dupla rács zarta el a folyosot. Az első mögé anyaszült meztelenül kellett belépni. Ott megkaptuk a rabruhát, és beléphettünk a második rács mogé, ahol a többi rab várt minket. Kiváncsiak voltak rank. Egy tucatnyi ember volt ott, vagy talán több is. Az ismerkedésnél majdnem hibát követtem el. Tudtam, hogy Rákosi is ott van, s vártam a vele való személyes találkozást. Szóval ott állt jo néhány politikai rab es a csoport középén megláttam egy nagyon jo tartásé, magas, derék embert. Én ilyennek képzeltem Rákosit s azt hittem, ó az. Mielőtt megszólalhattam volna, egy alacsony, kövérkés ember lépett hozzám és kezet nyújtva bemutatkozott; Rákosi Mátyás vagyok. Mondhatom, nagyon Örültem, hogy nem siettem el a dolgot a megszólítással.- Korábban nem találkoztak, nem ismertek egymást?- Nem, holott a gyújtófogházban az előző evben még éhségsztrájkot is folytattam erte a többi kommunista rabbal együtt. Ott is az volt a szokás, azzal tiszteltek meg bennünket, hogy a nevünk mellé odaírtak: kommunista. A sztrájk két hétig tartott, de az ötödik vagy a hatodik napon nálam, az orvosi vizsgálat alapján, mesterséges táplálást alkalmaztak.- Mi volt a sztrájk célja?- Elsősorban amiatt tiltakoztunk, hogy Rákosit, akinek végefele járt a nyolc es fel éves fegyhazbüntetese, nem akarták szabadon engedni, hanem újabb pert akartak indítani ellene. De voltak saját követeléseink is: a fogház - viszonyok es a politikai foglyokkal való bánásmód javítása.- A felszabadulás után hol találkozott Rákosival?- Mi, akik itthon voltunk,tudtunk Rakosiék későbbi sorsáról, és felnéztünk a moszkvai emigránsokra. Közülük többen, és nemcsak Rákosi, Vas, sokáig börtönben ültek, majd emigrációban voltak, és ezért nem ismerték a hazai viszonyokat. Rákosi emiatt gyakran hivatott engem, s kért hogy informáljam öt különböző dolgokról..- Hol dolgozott ön akkor?- En 1945 elejen főkapitány-helyettes voltam Budapesten. Ebbe a pozícióba úgy jutottam, hogy Vas Zoltán, tudtom nélkül kineveztetett a Budapesti Nemzeti Bizottságba. Azt mondta nekem Vas, hogy a volt kisgazdapárti, és 1944-től a KMP katonai bizottságában működd Sólyom Lászlót javasolja főkapitánynak, akiről valamennyien tudtuk, hogy velünk tartó, korrekt ember. A rendó'rseg politikai osztályának vezetője pedig Peter Gabor lett. Vas kezembe nyomott egy papirt. Kérdeztem, hát ez meg mi, mire ő azt felelte: ez a kinevezésed, főkapitány-helyettes vagy. így lettem én főkapitány-helyettes, ami nem sokáig tartott, mert később egy rövid ideig, a párt káderosztályát vezettem, majd 1945 novemberében budapesti titkár, majd 1946 őszen az MKP III. kongresszusán a párt főtitkár-helyettese lettem, (Sólyom László kisgazdapárti ! antifasiszta Beállítottságú katonatisztként 1942-ben került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával s a párt katonai bizottságának tagja, a fegyveres ellenállás egyik vezetője lett. Nyugodt, méltóságteljes végtisztességet Nagy Imrének és társainak BUDAPEST^ Dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár sajtótájékoztatót tartott, amelyen átadta a sajtó képviselőinek az 1956 december 20 és 1961 december 13 kozott a bíróságok által halaira Ítélt es kivégzett személyek névsorát. A büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapjan összeállított első hivatalos névsor 277 személy adatait tartalmazza. A túlnyomórészt büntetés-végrehajtasi információkon alapuló lista bizonyára nem teljes — mondotta az államtitkár —, jóllehet csaknem 150 ezer kartont tanulmányoztak at az ezzel foglalkozó munkacsoport tagjai. Kifejezetten politikai jellegű bűncselekmény miatt 77 ^személyt Ítéltek halálra és végeztek ki, többnyire allam elleni bűncselekmények, igy hűtlenség, a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés jogcímen. A politikai okból kivégzettek közül 51 esetben Ítélkezett rendes bíróság, mig 26 ügyben statáriális eljárás keretében született meg a döntés. Politikai és egyidejűleg köztorvényes bűncselekmény elkövetése miatt 277 személyt végeztek ki. A fegyveres harcban való puszta részvétel ebben az időben a jog mérlegén kÖztörvenyes bűncselekménynek minősült. A kivégzettek közül csupán 160 esetben járt el civil birósag, mig 117 ügyben katonai bíróság hozott Ítéletet. A tájékoztatón elhangzott, hogy a kivégzettek többségén Budapesten hajtották végre a halálos Ítéletet. A kivégzetteket, az akkori előírásoknak megfelelően, jeltelen sírba temették el a Kozma utcai gyüjtófog- ház melletti 301-es parcellában. Nagy Imre és vádlott-tarsai eredetileg — nem tudni milyen okból — a börtön udvarán voltak eltemetve; holttestük innen csak 1961-ben került át a 301-es parcellába. A polgári temetésen, a jelenlegi álláspont szerint, a kormány hivatalosan nem kepSzijártó Károly legfőbb ügyész a Nagy Imre per anyagával. viselteti magát. Ez összhangban áll a családtagok akaratával is, miszerint "addig nem lehet allami temetes, amig Nagy Imre és társait nem rehabilitáljak". ’ A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a temetesen egy majdani emlékmű alapkövét is el kívánják helyezni; . továbbá, a nem azonosított személyek jelképes eltemetéseként egy üres koporsót is elhelyeznek a 301-es parcellában. Dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár befejezésül elmondta: tudomása van arról, hogy a temetést egyesek politikai demonstrációra kívánják felhasználni. A kormány határozott tö'rekvése, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy nyugodt, méltóságteljes végtisztességet adjanak Nagy Imrének és társainak. Ugyanakkor szívesen fogadják a Történelmi Igazság- tétel Bizottság által felajánlott segítséget is, hogy mintegy 1500 fős rendezőgárdával működnek közre a szertartás zavartalan lebonyolításában. Bodnár Lajos DONI EMLÉKŰT A szekesfehervari értelmiségiek egy lelkes csoportja emlékutat tervez a Don kanyarhoz, a legujabbkori magyar történelem legtragikusabb helyszínéhez. Mint ismertes, a II. Világháború folyamán több mint negyvenezer magyar katona, több magyar munkaszolgálatos vesztette életét, és a visszavonulás közben további tízezrek pusztultak el. Érdemtelenül, ostoba parancsra, idegen érdekekért A doni emlékűt szervezői úgy vélik, hogy annyi évvel a háború befejezése után elérkezett a megbékélés és kiengesztelÖdés ideje, és a magyarság képviselői felkereshetik a történelmi dráma színhelyét, hogy kegyelettel megemlékezhessenek az elesettek emléke előtt. Az emlékútra szeptember 15, és október 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és kivégeztek. 1955-ben rehabilitálták.- A szerk.)- Mi volt az on szakmája a háború előtt? — Irőgépmüszerésznek tanultam. Az akkor elit szakma volt, talán háromszázan lehettünk az egész országban. De hát nem sokáig dolgozhattam, mert hamar kiderült rólam, hogy ki vagyok. így azután voltam segédmunkás egy ^ szÖnyegkereskedonél, dolgoztam esernyokészitÓnél, szóval, mikor mi adódott. folytatjuk 15. kerülne sor. Egy hétig tartana. Ebből három napot az utazás venne igénybe, s a többi időben kerülne sor a gyászszertartásokra a katolikus, református és a zsidó vallás hagyományai szerint, majd egy kopjafa felállítására a névtelen tömegsírok fölé. Az utazás költsége az előzetes számítások szerint 5-6000 forintba kerülne, de minthogy az utazni szándékozók zöme nyugdíjas, és ez az összeg is nagy terhet jelentene számukra, a szervezők magánszemélyek, intézmények támogatását kérik, és számi-- tanak a határokon túl élő magyarok segítségére is. A jelentkezéseket a következő címre várják: Arena Kiadó Vállalat Kft. 8000, Székesfehérvár, Szabadság tér 8. a GALGOCZI ERZSÉBET Életének 59. ( évében váratlanul elhunyt Galgóczi Erzsébet, Kossuth-dijas Írónő. Ménfőcsanakon (Győr -Sopron megye) a szülői házban - feltehetően szívroham következtében - érte a halál. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT
