Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-18 / 20. szám
Thursday, May 18. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. SZÁZÉVES AZ EIFFEL TORONY Párizs világhírű jelképe, az Eiffel-torony 100 éves. A maga korában - es még 41 évig - a legmagasabb építmény volt a világon, és még ma is az Európában. A 19. század második fele a nagy kiállítások korszaka- ezeken mutatták be az ipari fejlődés és a gyarmatosítás gyümölcseit. Nagy-Britannia nyitotta meg a sort, hat millió látogatót csábitó londoni kiállításával 1851-ben. Hét millió látogatót vonzott az osztrák-magyar birodalom bécsi kiállítása, és tiz milliót a Philadelphiában megrendezett kiállítás. Majd következett Párizs. Két év alatt Az 1889. évi párizsi világkiállítás egészen különlegesnek ígérkezett, hiszen abban az évben ünnepeltek a francia forradalom 100. évfordulóját. Valamilyen rendkívüli építménnyel akarták meglepni a világot. Szóba került egy angol mérnök még 1832-ben megálmodott terve: egy háromszáz' méter magas torony. Sok másfele tervet is fontolgattak, még egy nyaktiló (guilliotine) 300 méter magas példányának a megépitését is. A legmeggyőzőbb elgondolást Gustave Eiffel mérnök terjesztette elő: falazott alapzatra támaszkodó, 300 méter magas öntöttvas torony tervet. Eiffel meggyőzte a tervezőket, hogy a köépitmény túlságosán súlyos lenne és elvetette a könnyűnek tartott acél alkalmazásának gondolatát is. Azt tartotta, hogy az acélszerkezet erősen kilengene a szélben. Valójában Eiffel választása azért esett az öntöttvasra, mert ezt az anyagot már jól ismerte. Vasutmérnökként szerzett magának hírnevet, mielőtt magánirodát nyitott. 1867-ben Ót bízták meg az addigi legnagyobb fesztávolságú öntöttvascsarnok tetőszerkezet megtervezésével. 1877-ben megépítette a világ egyik legnagyobb öntöttvas ivhidját Portugáliában, a Duoro folyo felett. Eiffel építette a nizzai csillagvizsgáló 110 tonnás kupoláját is- oly sikeresen, hogy az uszógyürün nyugvó kupolát kézzel lehetett mozgatni. A New York-i Szabadság-szobor belső öntöttvas vázat ugyancsak ö tervezte. 1884-ben - ekkor 51 éves volt - kezdett munkához es a következő 18 hónapban 50 mérnök társával elkészítette a torony részeinek 5300 rajzát. A 18 ezer rácsos tartót küló'n-küló'n tervezték meg, mert a hidaktól eltérően, amelyeknek a megépítéséhez szabványos elemeket hasznainak, az Eiffel-tornynak kevés rácsos tartója azonos. A költségeket egyébként 6 és fél millió frankra becsülték. Párizs városa ajándékozta a telket a Mars-mezőn, és a Dr. 5ZCIBÓ EI1DRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 tb Street NEW YORK, NT. 10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel GUSTAVE EIFFEL 1832-1923 kormány másfél millió frankkal támogatta az építkezést. További öt millió frankról és az előirányzott összeg esetleges túllépéséről Eiffelnek kellett gondoskodnia főként a belépti dijakból szerzett jövedelemből. (Húsz évre - 1909-ig kapott koncesz- sziöt a torony hasznosítására.) Eiffel tisztában volt a szélállóság fontosságával. ügy tervezte meg a tornyot, hogy az óránkénti 250 kilometer sebességű szélnek is ellenálljon - jóval erősebbnek a Párizsban is megfigyelt értéknél. Szilárdsága furcsamódon a rácsostartók közötti ürességben rejlett. Nem kínálva nagy felületet, viszonylag érzéketlen a szerkezet a nagy széllökésekkel szemben; a legerősebb szélben sem leng ki többet 10 cm-nél. Eiffelnek mindössze két éve volt a torony megépítésére. Valamennyi választott elemnek maximálisan három tonna volt a tömege, csökkentendő a balesetek veszélyét, és hogy viszonylag könnyű darukkal is meggyorsítható legyen az építkezés. A második újítás forradalmi: a torony elÖregyártott elemekből épült. Másutt az öntöttvas elemeket a helyszínen illesztették egymáshoz. Lyukakat fúrtak az elemekbe, amelyeket azután ósszeszegecseltek. Eiffel elképzelése szerint azonban a torony valamennyi rácsszerkezeti elemét nem a helyszínen fúrták ki, csak a szegecselést kellett a helyszínen elvégezni. A torony megépítésén összesen 230-an fáradoztak. Közülük csupán 130-an dolgoztak magán a tornyon, a többiek az építkezés helyszínétől távol készítették a rácsostartóelemeket, kifúrva rajtuk az Összesen 6 millió lyukat. Miután 1887 elején hozzákezdtek az alapozáshoz, számos művész, közöttük az iró Alexandre Dumas és Guy de Maupassant, továbbá a zeneszerző Charles Gounod tiltakozott a szervezőknél a torony megépítése ellen. A Mars-mezei szomszédok keresetet nyújtottak be a tulajdonukat érő bárminemű kár megtérítéséért. Eiffel vállalta a kockázatot. Megcáfolt jóslat A vasszerkezet szerelése 1887 junius 30-an kezdődött, s december elejére eljutott az első emelet befejeztéig. A tervezés és az előregyártóit elemek kialakítása olyan pontos voit, hogy 50 méterrel a felszín felett valamennyi lyuk pontosan illeszkedett és az elemeket gyorsan összeszegecselhették. Azután megkezdődött a második emelet építése. 1888 augusztusában már 100 méternél magasabb volt a torony. Szeptemberben azután sztrájkba leptek a munkások - leállt az építkezés, 71 centimes órabérüknél 20 centimes-al többet követeltek. A nyolcnapos sztrájk végül is egyezséggel végződött: a munkások a hó elejétől 5 centimes es 3 hónappal később ismét 5 centimes béremelést kaptak. Sokan elegedetlenek voltak a megállapodással, de a második sztrájk gyorsan végétért. A második szintet elérve már nem vehették hasznát a régi emelődaruknak. Eiffel egymásnak háttal álló két daruhoz folyamodott a munka meggyorsítására és a teher kiegyensúlyozására. így is három* negyed órába telt, amig egy vas elemet 200 meter magasságba emeltek- November 30-ra a torony elérte a 186 méteres magasságot - immár a legmagasabb építmény volt a világon. 1889 február 24-én már 267 méter volt a torony magassága, eleve cáfolatául egy francia professzor jövendölésének, amely szerint a szerkezetnek elkerülhetetlenül össze kell omlania, ha magassága túljut a 221 méteren. Május végére a torony elérte végleges magasságát a 302 métert. (A legforróbb napokon a hőtágulás miatt csaknem 18 centiméterrel nyúlik meg a magassága.) Az Eiffel torony valóban az 18^9. évi világkiállítás szenzációja lett. Éjszaka több, mint ^20.000 gázlámpával világították ki. Az első szinten éttermet és két bárt rendeztek be. Az első öt és fél hónapban 1.9 millió látogatója volt a toronynak, és az éves rekord, nem is dőlt meg az 1960-as évek turista-inváziójáig. JÓ üzlet volt Eiffel-nek. Két frankba került felliftezni az első szintre, további egy frankba a második szintre, és még két frankot kellett fizetni, hogy valaki eljuthasson a torony csúcsára. 1889 végéig a bevételből megtérült a torony teljes építési költségének 75 százaléka. A torony megépítése után Eiffel és mérnöki irodája más munkálatokba is részt vállalt. Nevezetes magyar vonatkozású munkája a Margit-hid és a Nyugati-pályaudvar megtervezése. Volt azonban olyan vállalkozás is, amelyet nem kisert szerencse. A Szuezi-csatorna sikerén felbuzdulva Eiffel is tagja lett annak a mérnökcsoportnak, amely a Panama-csatorna megépítésére vállalkozott Ferdinand Lesseps vezetésével. 1888 decemberében bekövetkezett a csőd: a világ legnagyobb panamájában milliárdok tűntek el. A korrupciós botrányba Eiffel irodája is belekeveredett. 1893-ban Eiffelt, látszatra méltánytalanul évi börtönre ítélték. Három hónappal később azonban felfüggesztettek az Ítéletet. Plusz húsz méter jóllehet már 57 éves volt, amikor a torony elkészült, Eiffel, a mérnök, tudományos témák iránt kezdett érdeklődni. A torony tetején laboratóriumot alakított ki (ott volt a magánlakása is) s csillagászati, biológiai, meteorológiai, aerodinamikai kutatásokat végzett, tanulmányozta a gázok komp- presszioját is. Kivált a meteorológiában és a légáramlástanban ért el maradandó eredményeket. Eiffel 1923 december 27-én halt meg 91 éves korában. Tornya, amelynek oly sok ellenzője volt epitesenek idején, Párizs jelképévé lett. Még a jövő században is Eiffel emlékét hirdeti. TERJESSZE LAPUNKAT
