Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-18 / 20. szám
Thursday, May 18. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Világméretű korrupció Egy szenátusi bizottság 1977-ben felfedte, hogy több mint 300 amerikai cég fizetett vesztegetési pénzeket külföldön. Ezt nemcsak az amerikai gazdasági élet, hanem a kormány is megsínylette, és kihatott az Egyesült Államok és nem egy külföldi kormány kapcsolataira. A Locckheed-botrány következményeként 1976-ban letartóztatták Tanaka akkori japán miniszterelnököt. Pere még mindig nem ért veget. A szenátusi jelentés egyik érdekes megállapítása szerint a szabadpiacra alapozott gazdaság a versenyre épül, mar pedig a korrupció aláássa a versenyt. I^y született meg a korrupció, ellenes törvény. Két kutató, Lane es Simpson azt állítja, hogy a rövid időre Afrikába látogató külföldi üzletemberek túlságosan is készségesen feltételezik a korrupció szükségességét és ezzel még rontják a helyzetet. Angliában 1900 körül nagyjából fölszámolták a legkirívóbb korrupciót, de ekkor az átlagos angol évi jövedelme - mai árakon - négyezer dollár volt, több mint a tízszerese annak, amit egy fejlődő' ország átlagos állampogára evente megkeres. Angliában olyan közép- osztály fejlődött ki, amelynek az a hitvallása, hogy a kémény munka magában hordozza a jutalmát, egyenesen antitézise a korrupciónak. A mai szegény országok közül alig akad, amelyiknek jelentősebb középosztálya lenne, a legtöbben olyan elit uralkodik, amely megszokta, hogy örökség vagy egyéb ajándékok réven jusson pénzhez. Ezek az államok nemcsak szegények, hanem gyengék is, ami még súlyosabbá teszi a korrupciót. Ha az allam képtelen érvényt szerezni a törvényeknek, senki sem tiszteli. Ez pedig hűtlenségre vezet a köztisztviselők köreben: a korrupció roppant ésszerűnek tetszik, hiszen azzal jár, hogy az államtól rabolnak és a pénzt a rokonoknak, barátoknak adják, akik azt a biztonságot nyújtják nekik, amit az állam nem tud szavatolni. Mexicöi rendőrök például "borravalót" kérnek úzletközvetitők "tanácsadói honoráriumot" és "jutalékot" követelnek. A pakisztáni postai pénztárosok kedvenc trükkje, hogy "elfogyott a bélyegük". Roppant sajnáljak, de a posta előtt véletlenül egy utcai árus eppen bélyeget árul - nemi kis felárral. Nem minden külföldi jön rá, hogy a felár fele a pénztárosé. Azt is be kell ismerni, hogy a korrupció milyen karos A mexicói rendőr az országos minimumbért kapja, természetesen ki akarja egészíteni a fizetését. Az állami hivatalnok pénzt fogad el, de ez nem feltétlenül torzítja el a versenyző felek versenyzését: gyakori, hogy egyenlő nagyságú csúszópénzt fizetnek, amit valamiféle nevezési díjnak tekintenek. A mexicói rendőrök semmit sem vizsgálnak ki, ha a bejelentő nem tud fizetni. A közszolgáltatásokhoz való hozzájutás tehát nem mindenki számára áll nyitva, csak annak, aki jómódú. Ugyanakkor soha el nem követett vétkeket szívósan megtorolnak: ártatlan autósokat állítanak meg, hogy kizsaroljanak tőlük pénzt. A szegények és az ártatlanok szenvednek tehát, de a kár ennél is nagyobb. A gyorsan kiadott engedélyért kapott borravaló arra készteti a tisztviselőket, hogy egyre újabb engedélyeket agyaljanak ki. A kifizetődő bürokrácia szövevénye megfojtja a vállalkozni szándékozik. - az egész gazdaság fizeti meg az árát. Az állam megvesztegethetősége csökkenti ( tekintélyét állampolgárainak szemeben. Ép eszu mexicói nem tiszteli a rendőröket. Dél-Afrika ( állítólagosán önálló bennszülött körzetei mar csak azért is szánalmasak, mert uralkodóik tolvajok. Az allam meggyengitésevel a korrupció elősegítheti a politikai erőszakot. így történt ez 1984-ben Nigériában, amikor megdöntötték az elnököt. Ezzel szemben a tisztességes rendszerek többnyire elégge erősek, hogy még népszerűtlen politikájukat is elfogadtassák. Rawlings ghanai elnök, aki korrupció miatt döntötte meg polgári elődeit, rendkívül szigorú gazdasági rendszert vezetett be, de mar évek óta uralkodik. Mihelyt nyíltan elismerik; van korrupció ezekben az országokban, ki kell kepezni a köztisztviselőket, hegy felderítsek es gátat vessenek a megvásárolhatbságnak. A korrupciót övező diszkrét csönd meggátolja, hogy hasznos módszerek terjedjenek el az ellene való küzdelemre. Indiában megesett, hogy egy állami Öntözőrendszer mérnökét utasította a gazdag parasztok által megvesztegetett helyi politikus: a szegény farmokról a gazdagokéra irányítsa át a vizet. A mérnök hajlandónak is mutatkozott erre, ha magnetofonra veheti a politikus utasítását. A politikus erre meghátralt. Ha ezt esettanulmánykent oktatnák az indiai öntözési mérnököknek, akkor az ország vízkészletével talán jobban gazdálkodnának.. A hírhedten korrupt Indonéziában a kormány gazdasági reform * programjának szerves része volt a bürokrácia kiirtása. Egykor egy vállalkozónak 33 engedélyt* kellett beszereznie egy szálloda építéséhez, ma már csak egyet. Kiváltképpen fontos, hogy fölszámolják a feketepiacot teremtő gazdasági szabályozást,* ha az állam mesterségesen magasan rögzíti az átváltási árfolyamokat, hiány lesz külföldi valutában, s ennek elosztása a bürokratákra hárul. Ilyenkor bőven csordulnak a megvesztegetési penzek, mert például a pótalkatrészeket importáló üzletemberek nyilván bőkezűen fizetnek dollárért, vagy importkvóta engedélyekért. Ugyanez történik, amikor az állam elelmiszerkereskedelmi hivatalai arra kényszerítik a parasztokat, hogy mesterségesen leszorított árakon adják el terményeiket. Ilyenkor a parasztok megvesztegetik a bizottságok tisztviselőit, hogy szemet hányjanak gabonakészleteik felett, a vámosokat megkenik, hogy átcsempésszék terményeiket a szomszéd országba, ahol magasabb árat kapnak értük. Öt éve például az ugandai kávét a hazai ár tízszereséért lehetett piacra vinni Kenyában. A megtűrt korrupció gyorsan terjed. Az a közhivatalnok, aki megvásárolja munkahelyét, korruptan kárpótolja magát érte. Mivel a korrupció elleni harc roppant szövevényes, s mivel minden társadalomban es intézményben tabuk vannak a kollégák utáni kémkedésre, a korrupciót gyakran közönyösen szemlélik. Ez pedig végső soron árt a bürokráciáknak és az üzletembereknek is, függetlenül attól, gazdagok-e vagy szegények. Vance Packard uj könyve az "ultragazdagokról" szól. A kötet alcíme: "Milyen sok a nagyon sok?" Mármint a vagyon, a jövedelem. A szerző dr. Tauber László példáját is említi arra vonatkozóan, hogy a milliomosok nem mindig kényeztetik el gyermekeiket. A Marylandben élő sebész, aki 1947-ben 700 dollárral a zsebében érkezett Amerikába, majd eljutott odáig, hogy sajat kórháza lett, mar 450 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Ezt alapítvánnyá alakítja. Gyermekeinek és unokáinak "csak" annyit akar örökbe hagyni, hegy évi jövedelmük ne haladja meg( az Egyesült Államok elnökének fizetését... Ami jelenleg negyedmillió dollár évente. SZIVÁRVÁNY FERFI-NOI KONFEKCIÓT, DIVAT - ES MÉTERÁRUT, KÜLÖNBÖZŐ IPARCIKKEKET ÉRTÉKESÍTŐ, STABIL NYERESÉGGEL MŰKÖDŐ FŐVÁROSI KIS - ÉS NAGYKERESKEDELMI VALLALAT 12 ÁRUHÁZZAL ES 48 SZAKUZLETTEL EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KÜLFÖLDI PARTNEREK JELENTKEZÉSÉT VARJA. Hivjuk egy személyes találkozásra! Közelről közelebb kerülünk közös céljainkhoz BÍZUNK ABBAN, HOGY EGY JÓ PARTNER, EGY JÓ KAPCSOLAT BIZTOS NYERESÉGET ÍGÉR AZ ÜZLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE. Hosszutávu alternatív üzleti koncepcióval várjuk, amely biztosan alkalmazható az Ön elképzeléseihez is. Mielőbb várja jelentkezését a SZIVÁRVÁNY KERESKEDELMI VÁLLALAT. BUDAPEST, 1074. Rákóczi ut 50. Telex: 8-61-22-7201 Telefon: 00-36-1-414-709 Csejtei János
