Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-04 / 18. szám
Thursday, May 4. 1989. Mi újság Magyarországon ? A MAGYAR REFORMOK, (folytatás az 1. oldalról) dasági helyzetére és megpróbálkozhat a nagyberuházásokból való kilépéssel vagy az alacsonyabb szintű teljesítéssel. Csehszlovák és szovjet partnereink nem lettek volna lelkesek, de az uj kormánynak nem lett volna szabad elszalasztani egy ilyen lehetőséget. Mint tudjuk, a kormányfő a két nagyberuházás folytatását, sót Nagymaros meggyorsítását jelentette be. Nem élt a kormány azzal a lehetőséggel sem, hogy korábbi döntések felülvizsgálatara az országgyűlés elé terjessze a két nagy beruházást. Ha az országgyűlés döntésével állnak a közvélemény és építési partnereik ele, akkor a kormány sokkal védettebb pozícióba jut. Nem jutott a kormány egyértelmű álláspontra a KGST-szaba- lyozás vonatkozásában sem. Ismét megígérte, hogy a rubel szabályozását szigorítani fogja, tekintettel arra, hogy a vállalatok szívesen szállítanának a biztos keresletet jelentő szovjet piacra, ahonnan viszont egyre kevésbé jutunk megfelelő ellentételhez. A kormánynak az a dilemmája, hogy a nagyvallalatok a KGST-re és főként a Szovjetunióra építették fel termelésüket, hogy a tömeges ipari és mezőgazdasági export felvételére sem a piacgazdaságok, sem a csökkenő felvevóképes- ségu belső piac nem alkalmas, csak a KGST. Ott van kereslet, habár nem fizetőképes. * SIMÁI MIHÁLY AKADÉMIKUS "Sok kollégámmal együtt elö're láttuk a mostani helyzetet, figyelmeztettük ra a kormányt, a párt vezetőségét" - mondta Simái Mihály akadémikus egy hónappal a májusi országos pártértekezlet után, amely elismerte, hogy az MSZMP Központi Bizottsága felelős az ország helyzetéért. Simái Mihály - a Magyar Tudományos Akadémia Vilaggazdasagi Kutatóintézetének igazgatója - már hosszú evek óta közvetlenül reszt vesz az állam gazdaság- politikájának alakításában. Nem tagadja, hogy a tudósok is felelősek a mai nehézségekért. De csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ország vezetése elfogadta vagy ellenkezőleg, elutasította tanácsaikat es javaslataikat. Akárhogy volt is, folytatja az akadémikus, a végső döntésekben nem mindig számoltak azzal a hatással, amelyet a világgazdasági változások gyakorolnak a magyar gazdaságra. Az utóbbi évtizedek reformjai ezért felemásak, cikcekkszerüek voltak. A tudós véleménye szerint az államapparátus azért nem tudott határozottabban és következetesebben cselekedni, mert Óvatoskodott, igyekezett elkerülni a konfliktusokat s mert a vezetés némileg túlzásba vitte az aggódást a nemzeti egységért. A bonyodalmakat ennek ellenére nem sikerült elkerülni. Ami a nemzeti egységet illeti, ez alapjában véve sértetlenül fennáll. De az állampolgárok többségére a passzív várakozás a jellemző. Az emberek figyelik az űj vezetőket. És csak ha majd minden jól megy, vélekedik az akadémikus, akkor számíthat a kormány a társadalom KÉSÓ BÁNAT . .. ,,. Íf9lyt?tas a ;iO: WjMorO y Ezek a felelősök, akik most bottal útik a kiáramlott ótmilliárd nyomát. * Átokként viseljük as áldást Április 3-án és 4-én, azaz nehány nappal a legújabb vámszigorítások életbelépése előtt, 3506 hűtőládát, 5664 képmagnót, 4013 színes tévét, 4280 szórakoztató elektronikus készülékét, 4714 eladásra szánt számítástechnikai alkatreszt, illetve részegységet es 166 autót hoztak be a nyugati határon a külföldön vásárló magyarok. Mi az oka ennek a sorscsapássá vált népvándorlásnak? Vannak, akik a világútlevelet, vannak akik azokat a devizaintézkedéseket okoljak, amelyek igyekeztek könnyebbé tenni a külföldre utazást és a megszerzett deviza elköltését. De hogyan lehet hiba az, ami állampolgáraink szabad utazását lehetővé tette? Hogyan lett hiba olyasmi, ami szinte minden államban vele születik az emberekkel? S hogyan lehetne hibáztatni a külföldi fizetési eszközök felhasználásával kapcsolatos könnyítéseket? Hát akkor az emberekben lenne a hiba? Nyilván nem. Az emberek nem hibáztathatok azért, hogy igyekeznek a törvényes lehetőségeket saját hasznukra minél jobban kihasználni, s külföldi vásárlásaikkal minél több értékkel gyarapítani saját háztartásaikat. De persze azért sem hibáztathatok az emberek, hogy a szigorodó vámintézkedések hallatára azon voltak, hogy pénzüket még a kedvezőbb feltételek mellett költhessék el. De vajon akkor mi lehet az oka ennek a sokáig igazán nem tartható helyzetnek Ki a felelős ezekért a kiáramló forintokért és devizákért, az elveszett szabadnapokért, ünnepnapokért, az országúton történő éjszakázásokért? Csak a pénzügyi hatóságok, úgy gondolom, nem, bár sok mindenben - főleg az előregondolkodás hiányában - a hasznos gazdasági intézkedések elodázásában - jócskán ludasak ok is. De nemcsak ók. A helyzet ennél sajnos sokkal súlyosabb. Egész gazdaságunkat, gazdasági felépítésünket, mondhatni az antigazdasagot kell okolnunk az említettekért. Gazdaságunk úgy van szervezve, pontosabban óssze-vissza szervezve, , hogy ... képtelen önmagától alkalmazkodriiüoa' 'gazdáságbön /.éfvényóaiüö Megjelent a sztrájktörvény Megjelent a sztrájktörvény szövege a Magyar Közlöny 22. számában - s a jogszabály általános és teljes indoklása. A törvény leszögezi: a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga. A szakszervezetek szamara biztosítja a szolidaritási sztrájk jogát is. A jogszabály rendelkezik arról, hogy mikor kezdeményezhető sztrájk, illetve felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkabeszüntetés jogellenes. Kimondja, hogy a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű munkabeszüntetésben való részvétéi nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A sztrájk miatt kieső munkaidőre azonban a dolgozók csak akkor kaphatnak bért, ha abban a munkavállalók munkáltatójukkal megállapodnak. r ■ Újabb hat százalékkal leértékelik a forintot A kormány döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989 április 14—i hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutához képest. Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és igy súlyosan veszélyeztetik a külső es belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány - a gazdaság jövőbeni fejlődése érdekében - elengedhetetlennek tartja az ország hitelkepessegének megőrzését, az éves tervben foglalt célok megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésen a kialakult helyzettel és a szükséges intézkedésekkel. Billy Graham, világszerte ismert baptista amerikai lelkész, julius 29-én prédikációt tart Budapesten a Népstadionban. Beszéde záröaktusa lesz az ugyancsak Budapesten megrendezendő Európai Baptista Kongresz- szusnak. törvényekhez, képtelen önmagától idomulni a gazdasági racionalitáshoz. Ezt pedig a gazdaság helyett semmifele hatóság nem teheti meg. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy átokként viseljük azt az áldást, ami egy normális gazdaságban következik be akkor, amikor az embereknek van pénzük, s a pénzükért olyan árut kívánnak, tudnak vásárolni, amire szükségük van. Lehet, hogy az okok a felelősök, illetve az igazság keresése ahhoz az aforizmahoz vezet, amely szerint, ha a gazdaság jó, a politika nem tud rosszat csinálni, és ha a gazdaság rossz, akkor a politika képtelen ^ jótóseíeké'dhi^ J 8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ
