Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-04 / 18. szám

Thursday, May 4. 1989. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO KANADAI PANORÁMA Toronto lakóit újabban a világ legnagyobb nyitható tetejű stadionja, a Skydome közeli megnyitása tartja lázban. A csaknem 3 millió lakosú metropolisban azonban koránt­sem ez az egyetlen "világon legnagyobb" attrakció. A legfőbb büszkeség a város jelképének számító, a világ legmagasabb építményéként nyilvántartott távközlési celu adótorony az Ontario-to pártján: az 500 meter magas CN Tower. A belváros szivében az elmúlt 20 évben gombamódra szaporodó 30-40 emeletes felhőkarcolók, jószerivel eltörpülnek mellette. Többségük irodaház, elsősorban különféle pénzügyi szervezetek központjai. A monumentalitásra, az egyediségre törekvés más tekintetben sem me^y ritkaságszámba Kanadában - és ez tálán természetes is a világ második legnagyobb területű országában. A kanadaiaknak az USA-hoz fűződő "se vele, se nélküle, de mégis inkább vele" tipusu kapcsolata a földrajzi közelségből származó természetes következmény. Intenzitását jól jelzi már az az egyetlen mutató is, hogy a kanadai export háromnegyedet az USA-ba szállítják. A két gazdaság szoros Összefonódásának elemzésekor azonban Kanadában általában sietnek hangsúlyozni a "gazdasági" jelzőt. A független államiságát mindössze 121 évvel ezelőtt elnyert Kanada talán még most is keresi nemzetté válásának útját, s a legfőbb kohéziós erő ehhez a - meg kell hagyni, nem túl militáns - USA- ellenesség. A kanadaiak, akik joggal dicseked­hetnének gazdag ásványkincs - vagyonukkal, gazdasági növekedésük ütemével - ez az utóbbi években a világ hét legiparosodottabb állama között a leggyorsabb volt -»fejlett piacukkal, inkább a kanadai élet minőségére, a jóléti állam vívmányaira büszkék. Keress pénzt az USA-ban, de élj Kanadában mondják, mert itt az élet "élhető", szélsőségektől mentes, késő éjjel is sétálhatsz fegyvertelenül az utcán s nyugodt szívvel nyitva hagyhatod a kocsi ajtót. Az USA-val szemben táplált ambivalens érzésen kívül azonban nem sok általánosan érvényes jellemzőre bukkanni Kanadában, a világ állítólag legtöbb nemzetiségű országában. A világ minden tájáról évtizedek óta érkező bevándorlók - számuk az utóbbi Torontó belvárosa. időben évi 200-250 ezer főre csökkent sokkal inkább megőrizték nemzeti hagyományaikat, mint az USA-ba érkezettek. A szövetségi állam 10 tartománya közül a második legnépesebb, a 6i millió lakosú Quebec fővárosában, Montrealban főleg csak francia szót hallani, jóllehet Kanadában egyaránt hivatalos nyelv az angol és a francia. Hogy a korábban az országban súlyos problémát okozó francia nacionalizmus parázsa még távolról sem hunyt ki, azt jól jelzi, hogy március közepén - evek óta először - ótvenezres tömeg követelte az egyébként messzemenő önállósággal rendelkező tartományi parlament előtt az angol nyelvű utcai feliratok betiltását, s hetek óta folyik a vita arról, megengedheto-e Quebecben az angol nyelv oktatása az általános iskola alsóbb osztályaiban. A társadalmi békéhez persze Kanadában is alighanem nagyban hozzájárul a gazdasági bőség. Az utóbbi években az ország története egyik legprosperálóbb időszakát élte: a bruttó hazai termék 1982 óta átlagosan 4%-kal növekszik, a munkanélküliség a 6 évvel ezelőtti 1296—ról 7%-ra csökkent s az infláció az utóbbi hónapokban emelke­dett es idén várhatóan megközelíti az 596-otj a berek növekedése eddig meghaladta az árakét. A gazdaság lendületes teljesitmenyének motorja persze elsősorban a rendkívüli felvevőképességé USA-piac. Az a tény, hogy Kanada gazdasága ezer szállal kötődik az Egyesült Államokéhoz, nyilvanvalóan egyszerre előny és hátrány. Emiatt is csitulnak el nehezen annak az Össznépi vitának a hullámai, amelyet a Kanada-USA szabadkereskedelmi megálla­podás megkötésének terve, majd ténye gerjesztett tavaly ősszel, s melynek nyomán a két ország gazdasága még az eddiginél is melyebben és szabadabban integrálódhat. Jóllehet a két ország közötti kereskedelem háromnegyede mar korábban is vámmentes volt, a politikusok generációi által dédelgetett elképzelés ez év január 1-jei hatálybalépését Kanadában nem kevesen úgy fogják fel, mint az ország szuverenitásának sárbatiprását, az USA 51. államává való lefokozását. "Sokan attól tartanak, ho^y a megállapodás révén zöldrevaltott a lámpa az amerikai tőke eleddig korlátozott beáramlása előtt, hogy amerikai kézbe jutnak a különleges értéknek minősülő nyersanyag- es energia hordozo lelőhelyek, a féltett bortermő vidékek, a bankok" - mutatott ra Andrew Cohen, a Financial Post torontoi gazdasági lap szerkesztője. Mind az amerikai, mind a kanadai gazdaságban a túlfűtöttség jelei mutatkoznak, a gyorsan növekvő fogyasztás es beruházások szítják az inflációt s ennek ellenszereként a központi bankok felfelé nyomjak a kamat­lábakat. Ráadásul a kanadai állam az elmúlt evekben jelentős - 1988-ban 30 milliárd (kanadai) dolláros - deficitet halmozott fel, és erre a tényre mar a Nemzetközi Valuta Alap is rossz szemmel néz. Holott a tetemes költségvetési deficit főként éppen annak az eredménye, amiért a kanadaiak szerint Kanadaban erdemes élni: a szociálisztikus, szélsőséges életszinvonal-külónbségektől irtózó kanadai életfelfogást a gyakorlatba ültette át az állam, amikor a háború utáni évtizedekben kiépítette az úgynevezett "univerzális"- lényegében állampolgári jogon garantalt- juttatási rendszereket, közte az mgyenes közoktatást, az összetett munkanélkülise- gély-rendszert és az általános egészségügyi ellátást. A soron következő hónapok felhosebbnek ígérkező gazdasági időjárása ellenére Kanada jövőjét egyetlen szakember sem festi sötétre, s mint mondják: egy kis megrázkódtatás még jót is tesz egyes elkényeimesedett iparágaknak. Kocsis Györgyi SZIVÁRVÁNY FERFI-NOI KONFEKCIÓT, DIVAT-ES MÉTERÁRUT, KÜLÖNBÖZŐ IPARCIKKEKET ÉRTÉKESÍTŐ, STABIL NYERESÉGGEL MUKODO FŐVÁROSI KIS- ÉS NAGYKERESKEDELMI VALLALAT 12 áruházzal És 48 szaküzlettel EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KÜLFÖLDI PARTNEREK JELENTKEZESET VARJA. Hívjuk egy személyes találkozásra! Közelről közelebb kerülünk közös céljainkhoz BÍZUNK ABBAN, HOGY EGY JÓ PARTNER, EGY JÓ KAPCSOLAT BIZTOS NYERESÉGET ÍGÉR AZ ÜZLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE. Hosszutavu alternativ üzleti koncepcióval várjuk, »mely biztosan alkalmazható az Ön elképzeléseihez is. Mielőbb várja jelentkezését a SZIVÁRVÁNY KERESKEDELMI VÁLLALAT. BUDAPEST, 1074. Rákóczi ut 50. Telex: 8-61-22-7201 Telefon: 00-36-1-414-709 Csejtei János ..».Vt*. -5 1» .tjvin Hit?+ * L _______________________ _ „i ni m m , »»!_■»■■■■ j i in. jii ii

Next

/
Thumbnails
Contents