Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-04 / 18. szám
Thursday, May 4. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Magyar Amerikaiján van sok jó magyar lap de csak egy MAGYfíR SIÓ vag! Csak egy olyan magyar lap van Amerikában, amelynek célkitűzésé, hogy minél több hasznos felvilágosítást nyújtson olvasóinak a mindennapi megélhetés biztosítására. Megalapítása, tehát 87 év óta szerkesztőink és olvasóink ott voltak mindenütt, ahol cselekedni kellett a dolgozók érdekei védelmében. Ott voltak a társadalmi és munkanélküli biztosítás kivívásában folyó harcban, ott voltak a szakszervezetek építéséért vívott kemény, gyakran élet-halál küzdelmekben. De az elsők között voltak mindig, amikor óhazai testvéreinket kellett támogatni, békeidőben épp úgy, mint vesztett háborúk végén. Károlyi Mihály mindig hozzánk jött, amikor a magyar nép sorsát igyekezett jobb irányba terelni. A mostani sorsdöntő ohazai eseményekről egyetlen más lapból nem nyerhet az olvasó bővebb információt, mint a mi lapunkból. Ugyanakkor az amerikai demokratikus hagyomány szellemében elemezzük az Egyesült Államok politikai, gazdasági és kulturális eseményeit. Egy ilyen lap fenntartása igen nagy felelősseget ro a lap vezetőségére, szerkesztőségére. "Néma gyereknek anyja sem érti a szavát"( elvére támaszkodva újból es újból olvasóinkhoz kell fordulni. Mert a lap biztosításáért indított 35.000 dolláros kampányunk veszélyben van. Alig fele jött be a szükséges összegnek. Végtelenül hálásak vagyunk azon olvasóinknak, akik a kampány folyamán oly nagy áldozatkészseggel már hozzájárultak államuk, vagy városuk kvótájának betöltéséhez. Azokhoz az olvasókhoz fordulunk, akik eddig még nem járultak hozzá a kampányhoz, s azokhoz is, akik úgy érzik, hogy lapunk • megérdemli, hogy kibővítsék az eddigi hozzájárulásukat. Roppant erejű történelmi esemenyek korszakában élünk. Sokasodnak a gazdasági, társadalmi problémák itt Amerikában is. Europa népéi lázasan küzdenek azért, hogy véget vessenek a hidegháborúnak. A Szovjetunió példátlan belső változásokon megy át és ugyanez történik, talán meg gyorsabb tempóban, szülőhazánkban, Magyarországon is. Soha nem volt nagyobb szükség a Magyar Szó felvilágosító tudósításaira, cikkeire, mint ezekben az időkben. Hassunk oda, hogy lapunk fennakadás nélkül folytathassa munkáját. A KAMPÁNY EDDIGI ÁLLASA kvóta eddig bejött New York $ 10.000.- $ 6.782.Florida 8.000.- 6.086.California 5.000.- 739.Canada 3.000.- 811.New Jersey 2.000.- 372.— Michgan 500.- 153.Ohio 1.000.- 368.Illionis 1.000.- 1.229.— Pennsylvania 1.000.- 567.Indiana 500.- 185.Connectucut 500.- 155.Washington, D.C. 500.- 105.Vegyes államok 2.000.- 485.'Ósszesen: $ 35.000.- $ 18.037.SEGÍTSE a KAMPÁNYUNK SIKERÉT! Alkok Jággs új fotókiállítás New az 1939-es Világkiállítás 50. évfordulóján Rendkívül értékes és jelentős fényképtárlatot nyitott a New York-i "SOHO" Photographie Art Gallery az 1939-es Világkiállítás 50. évfordulója alkalmából. írhatnánk igy is: " a mi Albók Jánosunk", lapunk es mozgalmunk igaz barátjának legszebb képeiből. Az évforduló kétszeres, mivel hasonló összeállítást avatott a Museum of N.Y. City pontosan 50 évvel( ezelőtt Albók müveiből. Majd egy hasonlót 1982- ben, Janos halála napján. Évek óta fel-felmerül a kérdés: miért nem irta meg mar valaki Albók életenek rendkívüli történetét? A kis falubeli magyar szabösegéd, akiben több veleszületett művészi meglátás volt, mint sok középosztálybeli, tanult művészben, több erkölcsi, társadalmi felelősségérzet, mint sok "népvezer- ben"? Csak mert magyar volt? És szegény? Ideérkezve, műhelyt nyílott a Madison Avenue felső végén, ahova arisztokraták nem igen járták, de élete hivatásának ó az akkor már új fegyver forgatását tekintette: ábrázolni a krajcáros kis kamerával azoknak az életét, akiknek "Amerikából" csak a Madison Avenue és 96. utca jutott ki. Ezt akkor úgy hívtuk, hogy "Soeio-pho- to" és az úgynevezett "jobb emberek" az orrukat fintorgatták lattára. A nagy depresszió kellett hozzá, majd a Roosevelt-i New Deal, hogy észrevegyék, hogy a járda szélén almát árusító fekete öregasszony IS amerikai. Hogy az angolt alig beszélő 1919-20-as bevándorló Itáliából, Oroszországból, Magyarországból is amerikai, még ha alig is beszel angolul. Mig a nappali órákban Albok szabta a ruhákat, éjjel a besótetitett műhelyben dolgozta fel a fotókat, melyeket nappal is, a műhelykirakat ablakán át, diszkréten készített. Ugyanakkor a mai Magyar Sző elődeinek, az osztalytudatos munkásmozgalomnak soha meg-nem-fizetett foto- kronikása volt. Ott és akkor még nem volt szó glasznosztyrol. Akkor még harc folyt a szervezkedési szabadságért, a kisebbségek jogaiért, jobb fizetésért. Ezek a követelések nagy mértékben, nyilvánultak meg az 1939-es new yorki Világkiállítás programjain, melyeken az immár jól ismert Albók kepei is megjelentek. Minden fényképnek mély emocionális tartalma volt, Albok János felvetele irta Gene Thornton a N.Y. Times-ban. A CBS-TV egyórás dokumentumfilmet készített vele. Első ónálló kiállítása ugyanabban a SOHO Galleryben volt, mint a mostani. Képeit megvette, saját állandó gyűjteményeként a Metropolitan Museum of Art, a Brooklyn Museum, több európai műveszeti szerv. Legfőbb propagandistája, apostola saját leánya, az immár itt született Albók Ilona operaénekesnö volt (és ma is az), valamint számos művészbarátja, min* Gellért Hugo, Zilzer Gyula, np és Weinstock Lajos, Deák Zoltán, Lusztig Imre. Ezt a kiállítást elsősorban minden magyarnak, aki csak hozzájut, látnia kell. A SOHO cime: 15 White St. New York, NY. 10013. telefon: (212) 226-8571. Ajánlatos előtte felhívni e számot a nyitvatartás órái miatt. A kiállítás május 6-án zár itt New Yorkban, majd végigjárja az országot. (G.D.H.) Amerikai Magyar Szövetség nyilatkozata WASHINGTON, D.C. Az Amerikai Magyar Szövetség legutóbbi igazgatósági gyűlésen Szűrös Mátyás, a magyar Parlament elnökének helyettese, Kótai Géza jelentett az erdélyi helyzetről es a legújabb magyarországi változásokról. Jelentésében hangsúlyozta Kótai, hogy a magyar kormány mind a Kárpát-medence többi országaiban, mind a Nyugaton éló magyarságot a magyar nemzettest részének tekinti. Elismerte az űj ut keresésének és megtalálásának szükségességet, mert a regi utak az elmaradottsághoz vezettek és hogy Magyarországnak a ( fejlett országokkal kell kapcsolatait kiépítenie. Beszámolóját számos kérdés követte. Nyolc igazgató tett fel kerdeseket az erdélyi és a felvidéki magyarság problémairól, a magyar külügyminisztérium nyilatkozatáról a határok sérthetetlensége ügyében, 1956 újraértékelése, a BŐs-Nagymaros vizigát ügyében, továbbá a magyarországi befeketesekről, a - több partrendszer be-vexetesenaL os.a z. új Utána a Kótai osztályvezetőt elkisero Házi Vencel, a Magyar Nepköztarsasag nagykövete mondott rövid beszédet, amelyben nyíltan megvallotta a-múlt hibáit és reme- nvenek adott kifejezést, hogy a jövőben nem lesz emigrációs magyarság, csak amerikai magyarságAz Igazgatóság a tájékoztátok meghallgatása után egyhangúlag köszönetét mondott a két előadónak es Nt. Haraszti Sándor, igazgatósági elnök kiemelte, hogy az eszmecsere az őszinteség jegyében zajlott le. Ezután Beke Imre, Intéző Bizottsági elnök es Dr. Száz Zoltán, külügyi titkár nyolc határozati javaslatot olvasott fel, amelyet az Igazgatóság kivétel nélkül megszavazott. Ezek többek között foglalkoztak a Magyarországnak adandó amerikai befektetési garanciával (OPIC), amelyet az AMSz támogat, az erdélyi magyarság önrendelkezési jogának követelésével, és annak első lépéséként a Magyar Autonom Tartomány visszaállítását és nyugati határsávon e,gy „..másik „Óla.gyar . Autonom Tartomány felállítását kéri.
