Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-27 / 17. szám
Thursday, April 27. 1989. 7. Ml AZ UTOPIA? Maga a szó Mórus Tamás leleménye, aki a "nem" és a "hely" szavak görög megfe- lelóiból olvasztotta össze, egy híressé vált regénye címéül. Átvitt értelemben ma megvalósithatatlannak látszó elképzelést, elérhetetlen vágyat jelöl a szó. Mórus viszont Utópia cimu könyvében egy nem létező, ideális társadalomra vonatkoztatta, amely Utópia szigetén — legalábbis papíron — megvalósult. Voltak ennek a könyvnek elődei, es bőven lettek utódai is. Az első filozófiai rendszerbe foglalt tulajdonképpeni utopia Platon Politikája, amely Mórus Tamásnak is például szolgált. Utópisztikus Tomasso Campanella Napállama, Francis Bacon Nova Atlantisa, Cabet Utazas Ika- riába cimü művei. A maguk korában e történetek aszkétafelfogásu egyenlösitö tartalmuk ellenére is haladó szelleműek, és ezert nagy hatásúak voltak. Egy 1516-ból való Emlékezés Muszorgszkijra SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁN illusztráció ilyennek képzeli el az Utópia szigetét, ahol az emberek nem egymás ellen, hanem egymásért harcolnak, "méltó kommunisztikus életközösségben", rikító ellenpéldájaként annak a társadalmi rendnek, amely Mórus Tamást Angliában elbor- zasztotta. Pedig amikor a könyvét irta, mint egykori lordkancellár, még nem is sejtette, hogy áldozata lesz ennek a társadalomnak, és vérpadon fejezi be életét. Amikor egy rajongója ezt az illusztrációt rajzolta számára, mindenesetre még élt, hisz a halálos ítéletet majd két évtizeddel később, 1535-ben hajtották végre rajta. Kun Erzsébet Canada tervbe vette adó kivetését majdnem minden árucikkre és szolgáltatásra 1991-ben. Dr. SZHBO EI1DRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 Cast 69 tb Street NEW YORK. NY 10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel Ha valaki nem jártas a zenében, manapság a rádió, a televízió, a hanglemez-sok- szorositás, az elektronikus zenei közvetítések korában a Muszorgszkij név hallatán bizonnyal eszébe jut az orosz zeneszerző néhány legismertebb alkotásának, a Borisz Godunov operának, az Egy éj a kopár hegyen szimfonikus költeménynek, az Egy kiállítás képei zongoraműnek a cime, talán némelydallamfoszlánya is. Azt már nyilván kevesebben tudják, hogy Muszorgszkij nemcsak a 19. századbeli orosz zenei megújulás legnagyobb alakja: az egyetemes zenetörténetben is kivételes hely az övé; fő müve, a Borisz Godunov a kelet-európai operairodalom mind máig utolérhetetlen remekműve. Koncerttermek pódiumain, operahazak színpadán a zeneszerző születésének 150. évfordulójára (1839. március 21-ére) emlékeznek. Modeszt Petrovics Muszorgszkij ifjúsága, világnézeti eszmélése, művészeti fejlődése Oroszország haladó mozgalmai nagy fellendülésének időszakára esik. E korszak eszményei irányt szabnak az egész orosz irodalomnak és művészetnek. Kora gyermekségét a Pszkovi kormányzóság Karevo nevű falujában tölti. Az otthont a jo zene légköre hatja át: az első zongoratanára az édesanyja. Már hétévesen Liszt-darabokat játszik, két esztendő múlva pedig nyilvánosság előtt is sikerrel szerepel. Emlékezetében ügy él ez a tiz esztendő, mint a derűs, háborítatlan boldogság ideje. Jobbágyok énekét, a dajka meséit és dalait viszi magával utravaloul Péter- várra is. Apja, bár bízik a fia zenei tehetségében, katonának szánja. Elvégzi a kadét- iskolát, s közben a muzsikában is szépén halad: papírra veti első szerzeményeit. Nevet a zenetörténet Balakirevvel, Bo- rogyinnal, Kjuival, Rimszkij-Korszakovval együtt tartja nyilván. Lángelméje fél évszázaddal előzi meg korát, amikor felfedezi művészete számára a népzene tiszta forrását, kimunkálja az operaműfaj teljesen űj típusát, a zenésnép- drámát s megalkotja a zenetörtént máig is utolérhetetlen két remekét: a Borisz Godunovot és a Hovanscsinát. A Borisz Godunovban nem csak a bojár cár lelkiismereti tragédiájának a heve ragad el, meg- zendül a zenéjében a megnyomorított népnek a drámája is. A Hovanscsina tálán még a Borísznal is meggyőzőbben tükrözi Muszorgszkij forradalmian üj elképzeléseit. E miivé minden mozzanatában valóban a nép a főszereplő: a 17. század végének súlyos konfliktusokkal teljes Oroszországa egymás ellen acsarkodó kényurainak összecsapásait ábrázolva a végzetesen kiszolgáltatott nép keservét fejezi ki a legnagyobb művészi erővel. Művészete teljesen eggye forrott az orosz nepzenevel; a szó szerinti népdalidézet úgy elegyedik muzsikájában az egyéni leleményé dallamvilággal, hogy alig lehet különbségét tenni közöttük. Azt hihetnék, hogy a Borisz Godunov színpadi sorsa csak sikeres lehetett. Korántsem volt az. Annyira szétfeszítette a műfaj hagyományos kereteit, hogy nem keltett osztatlan tetszést. S a további csalódás: a cári színházak igazgatósága 1870 februárjában elutasítja a benyújtott partitúrát. Hosszadalmas vita után a ze- nekölto rááll a mü átdolgozására. A munkát Muszorgszkij másfél év alatt készítette el, majd újabb másfél esztendő múlva A harminc-egynéhány éves zeneköltő. 1874. januarjaban megtartották a péter- vári Marinszkij Színházban a bemutatót; szép sikerrel, ám egyúttal nagy vihart is kavarva.Néhány évig ugyan még műsoron volt, ezalatt 26-szor került színre, de a hetvenes évek végén eltűnt a játékrendről. Szerencsére Rimszkij-Korszakov nem nyugodott bele, hogy az operát végleg elsüllyesszék. 1896-ban átnyújtotta a Marinszkij Színházban a mű általa átdolgozott és újra hangszerelt változatát. A maga csiszoltabb kifejező eszközeivel lekerekítette és letompitotta a mü eredeti érdes, őserejű hangját; a zenekari hangzást is színesebbé tette; egyszóval "illedelmesebbé" igazította a maradibb közönség Ízléséhez. A. Borisz Godunov felújítása teljes sikert aratott es ebben a Rimszkij-Korszakov* féle változatban indult el a világsiker utján. Saljapin is a címszereppel aratott példátlan sikereket gyakori vendégjátékain. Az 1874-bol való "eredeti Boriszt" mostanában helyezik vissza a jogaiba; néhány éve ez a változat, az öserejü hangvétellel teljes, hitelesebb alkotás díszíti a játékrendeket. Élete utolsó esztendejében Muszorgszkij mindinkább magára maradt. Meghal Viktor Hartmann, a kitűnő festö-épitész és hűséges barát. Többször is állást változtat, napi megélhetési gondokkal küszködik. Az egykori jóvágasú, könnyed gárdatiszt-zongoris- ta, zenei szalonok elegáns kedvence eltes- tesedik, betegségek gyötrik. Inni kezd s ez még inkább aláássa amúgy is labilis egeszseget. Mintha csak érezné, hogy nincs sok ideje, lázasan-kapkodva veti bele magát az alkotásba. "A művészet olyan óriásit követel tőlünk,hogy szinte felemészti az egesz embert"- írja egy esztendővel halála előtt. "Nyakig van" a Hovanscsina komponálásában, ám egy vigopera kedvéért félreteszi, s hozzáfog Gogol egyik elbeszélése alapján A szorocsinci vásár megírásához, talán pihentető közjátékul. A mű nem készül el.S nem tudja befejezni a Hovanscsinát sem. 1881.március 28-án hal meg. A diagnózis: gerincvelő gyulladás, bénulás. Zenéjenek megrendítő szépsége, ereje, mondanivalójának igazsága, akárhányszor is halljuk, mindig lenyűgöz, felkavar. Lozsy János AMERIKAI MAGYAR SZÓ
