Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 2. szám
Thursday, Jan. 12. 1989. 7. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Öreg bácsi jön be a kávéházba, az ajtónál megáll, szaglászik. Kávé.vzag és füst- szag a levegőben, évtizedek óta ivódott bele a falakba. Az öreg meg van elégedve, lassan totyog tovább, nem veszi le -a kalapját. A sarokban négyen-öten kártyáznak, a kártyázok nem mind viselnek gallért és nyakkendőt, a kártya piszkos és helyenként alig látszik rajta, hogy tök alsó-e vagy makk felső. A kártyázókat azonban ez - úgy látszik - nem bántja és a többieket sem, akik körúlallják az asztalt és bólogatnak. Ök keveset beszélnek, a kártyázok sokat.- Piros most az adu, piros most az adó, piros most az adó - mondja egy kövér kopasz bácsi, szuszog és suttog, hol lenéz a lapjára, hol a kirakott kártyákat nézi, vakarja a fejét és nem dob.- Gyerünk már, Weisz bácsi - mondja a partnere, akinek nyakkendője van és elegáns barna sportruhája. - Fiatal ember, ideges, mindig a zakója szélét ráncijjalja kopog az asztalon, Weisz bácsi pedig csak dünnyog tovább, most azt mondja: "Várjunk csak,(várjunk csak, várjunk csak!"- En varok - mondja egy Öreg úr, szemüvege van, kibicsaklott lateinernek látszik. A kártyát tüntetőén leteszi és felnéz a kibicekre: Ő ráér, Ó abszolúte nem ideges, neki az egész nem fontos, Ö csak úri passzióból játszik.- Toni - hallatszik a kavéház másik végéből hangosan és elnyújtva, es rögtön utana meg egyszer: Toni - Jövök már! - mondja Tóni unottan s rövid fehér kabátjában elindul a kibicek karéjából. Tóni a pincér. A sarokban, ahova hívják, asszonyok ülnek, nénikék, fakó ó'sz hajjal, sótét ruhákban. Az asszonyok beszelnek, nemigen hallgatnak egymásra, Tóni alig észrevehetően az asztalnak támaszkodik, kicsit lenézi az asszonyokat. Szófoszlányokat hallani__ hazmesterné... van neki valakije.... Nem volt szép mája. A szófoszlányok fölött egy idős kövér hölgy rendelései hallgatja: a kávé sok habbal legyen és jöhet vaj és jam. Toni bólint, ismétli a rendelést es elmegy, de a kövér hölgy visszahívja, még sem kell vaj, fogyókúrát tart. Percnyi csend, a kövér hölgy várja, hogy Tóni lebeszélje, de az csak hallgat. Isten tudja, mire gondol. A kövér hölgyet 'mardossa a lelkiismeret, aztán azt mondja: , "Mindegy, hagyom, hozzon csak vajat!" Es érdeklődéssel fordul a kibicekhez, túlzott tettetett érdeklődéssel kivan a lelkiismeret hangja elöl bemenekúl- ni a házmesternék és gangok világába. Billiárdgolyók ütődnek egymásnak, megkevert dominokockak csörögnek a kártyázok hangosan vágnak oda egy-egy lapot, valaki ujságcimeket kiabál: "Estet! Uj Magyarországot! Pesti Hírlapot!" Mindez nem zavarja a sakkozókat. Mindketten könyökükre támasztják a fejüket, de az egyik a sakktáblát nézi, a másik a partnerét. Merően fixirozza, mintha ez lenne a parti kulcsa, ha a másik homlokáról leolvassa, mit tervez^ hova lép. O egykedvű, a másik az ajkát ragja, néha felemeli a kezét, két ujját lassan leereszti, aztan megint visszakapja. Megint gondolkozni kezd, egyszer bocsánatkéróen ránéz a partnerére, az enegedekenyen bólint, lehajtja a fejét, tovább gondolkozik. Láthatólag nyitni fog. I | | • * Plüssdivanyon öreg hazaspar ul, ( tálcán rengeteg viz előttük és újságok a szekeken, díványon, márványasztalon. A bácsinak fehér bajusza van és szemüvege, az asszonynak is szemüvege van, mindketten olvasnak. Nem szolnak egymáshoz egy szót sem, szinte elne'mult idegenként falják a betűt. Ugyan mi érdekelhetné őket a világból, mit nem akarnak elmulasztani, mi az, amiről okvetlenül értesülniük kell? A lapok zizegnek^ ahogy fordítanak, s múljak a percek, az órák. Zaj van, dohányfüst, káveszag. Mindig belép, mindig távozik valaki. «—■—— ■ ................. ■ —< M.' , . KALDI JANOS: Regvolt szekerek hazafele' Csupa arany az esti ég. Csupa ezüst a nyárfasor. Mennek a régi szekerek. Födi őket a sűrű por. Döcőg-zörög a sok szeker. Senki se tudja: merre^ hol. Haloványan és elfogyon. Hajdanában és valahol. Csupa arany az esti ég. Mennek a lassú szekerek. Viszik, viszik a faluba a sok-sok édes éneket. Csupa ezüst a nyárfasor, Tépi a szél a levelet. Bent a szivemben - messze már! - mennek haza a szekerek. KODÁLY ZOLTÁN ZENEPEDAGÓGIAI INTÉZET KECSKEMÉT Posztgraduális tanfolyamok zenetanárok és kórusvezetők részére a Kodály Zoltán zeneszerzői, zenetudósi és pedagógiai életművéből fakadó zenei nevelési koncepció elméleti es gyakorlati elsajátítására nemzetközileg elismert szakemberek vezetésevei. 1. éves tanfolyamok szeptembertől május végéig Fontosabb tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, karvezetés, módszertan és bemutató tanítások, népzene, kamarazene, hangképzés. Elszállásolás az intézet épületében, pianinóval felszerelt szobákban. Az oktatás nyelve: angol. Indokolt esetben féléves vagy kétéves programok is indíthatók. Jelentkezési határidő minden év március 1. 2. Nemzetközi nyári szemináriumok Minden második évben több hetes intenzív tanfolyamok a Kodály koncepció alkalmazásában kezdőknek és haladóknak, szükség esetén különböző nyelvű csoportokban. Fontosabb tantárgyak: szolfézs, karvezetés, módszertan és bemutató tanítások, zeneelméleti és zenetörténeti előadások Elszállásolás főiskolai kollégiumban. A KÖVETKEZŐ SZEMINÁRIUM IDŐPONTJA: 1989. július 16.-augusztus 5. Az oktatási programot hangversenyek és más kulturális események egészítik ki. Részletes felvilágosítás: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet tanulmányi Kecskemét, Pf. 188. hivatal H-6001 Magyarország SZOBOTKA TIBOR: Külvárosi kávéház
