Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-20 / 16. szám

12. Thursday, April 20. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO RETIECÉS F1ELKÜL Rákos betegnek lenni nem egyszerűen csak annyit jelent, hogy súlyos betegség­ben szenvedünk; rákosnak lenni olyan álla­pot, amelyben meg kell és meg is lehet tanulni emberi életet élni mindaddig, amig az esetek nagy többségében be nem követ­kezik a gyógyulás... Az alábbi interjút Teresa Turuk-Nowa- kowával, a krakkói onkológiai intézet pszi­chológusával a Przekroj munkatársa készí­tette.- Mit mond az olyan embernek, aki eppen megtudta, hogy rákban szenved, és kétség­beesik?- Igyekszem megtanítani arra, hogy hogyan éljen együtt ezzel a betegséggel. A beteg­nek hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy rákos. Nekem mint pszichológusnak arra kell törekednem, hogy elfogadtassam a beteggel a betegséget, és az állapotával együtt járó korlatokat.- Felnek a betegek a fájdalomtól, a halál­tól, a gyógykezeléstől?- Igen, mégpedig mindegyiktől egyszerre. Ez az állapot rövid ideig tart. Én azt a szakaszt nemigen tudom megfigyelni, mert amikor a beteg eljön az intézetbe, többnyire tál van rajta. Mar a következő szakaszba jutott, az alkalmazkodás szakaszába. Az alkalmazkodás nem egyéb, mint nehéz pszichikai munka, célja: kidolgozni a véde­kező mechanizmusokat a betegséggel kap­csolatos veszély ellen. Ilyenkor a paciens hol hiszi, hogy meggyógyul, hol meg kétség­beesik.- Ebben a betegségben a kétségbeesés és a remény összekeveredik...- Igen, igen... Hogy milyen mértékben, az a gyogykezeles lefolyásától, az orvos és a paciens beszélgetéseitől, a család viselkedésétől is függ. A betegek sokszor egymást ijesztgetik, és ha valaki meghal a körteremben, nagyon megrendülnek. Ha viszont javul a közérzetük, tüneteik elmúlnak, megjelenik a remény. De ha a gyógykezelés valamelyik szakaszában válság következik be, ismét a félelem vesz erőt a betegen. Azt gondolja: nekem már végem, engem már nem tudnak meggyógyí­tani, es ismét kétségbeesik, pedig ez nem jó. Eppen az ellenkezőjére van szükség. Ebben a betegségben ugyanis nagyon fontos az aktivitás. Táplálja a betegben azt a hitet, hogy még van remény a gyógyulásra. Én mindig azon igyekszem, hogy rávegyem a pácienseimet: dolgozzanak valamit. Csak igy tudnak visszatérni a normális életbe.- Ha a beteg boldogult a betegséggel, hozzászokott, ha egyáltalán használhatjuk ezt a szót...- Az már jó, nagyon jó. De az is előfor­dul, hogy minden erőlködése ellenére sem sikerül hozzászoknia, képtelen elboldogul­nia önmagával. Ilyenkor következik be az utolsó szakasz. Ezt "kimerülésnek és depressziónak" nevezzük. Nagyon nehéz kirángatni belőle a pácienst. Mig a korábbi depresszió nem volt ilyen mély, a beteg még harcolni próbált, reménykedett — most teljesen erőt vesz rajta a remény­telenség és a tehetetlenség. Megadja magát, mert már kimerültek benne a harchoz szük­séges energiakészletek. A depressziós szakasz gyakran a beteg­ség súlyosbodásának első jele. Pszichés tünetek is jelzik a kór terjedését a szer­vezetben. A beteg közérzete rossz, külön­féle panaszai vannak, de a vizsgálatok még nem mutatnak ki áttételt. Ez csak néhány hónap múlva lehetséges. Úgy lát­szik, a beteg pszichéje érzékenyebb műszer, mint akar a legjobb orvosi készülék. Persze a fordítottja is megesik, a már kimutatott áttétel váltja ki a depressziót. Vizsgálatainkból kitűnik, hogy mindazok a nőbetegek, akik a "kimerültség és a dep­resszió" szakaszába kerülnek, néhány hó­napon belül meghalnak. Ezért kell oly nagyon harcolni a depresszió ellen.- A rákbetegség megváltoztatja az embert. Mennyire?- Vannak gyógyult betegek, akik maguk­ba zárkóznak, másnak érzik magukat, ók maguk mondjak, hogy a rák megbélyegezte őket. így érzik. Félnek, hogy megfertőzik a környezetüket, mert még mindig közke­letű a babona, hogy a daganatos betegségek fertözőek. A legrosszabbul a fiatalok viselik a beteg­séget. Csökkent értékűnek érzik magukat, mert gyógyulásuk után is kevésbé teherbiró- ak fizikailag vagy pszichikailag. Sokan leszázalékoltatják magukat. Nem akarnak családot alapítani. Felnek, hogy a beteg­ségük kiújul. A pszichológusnak meg kell magyaráz­nia, hogy a betegség együtt jár ugyan bizo­nyos életmódbeli korlátozásokkal, de az élet számos területén semmiféle hátrányt nem jelent.- Úgy. hallottam, a legnehezebb paci­ensek az orvosok.- Mondják. Talán azért, mert ők tisztá­ban vannak vele, mi történik velük. Nem jó tűi sokat tudni erről a kórról. Sokan nem is akarjak tudni, hogy mi bajuk van.- Kell-e beszelni a rákról?- Nagyon sokat kellene beszélni róla. Csak igy lehet elérni, hogy ne legyen olyan félelemkeltő a köztudatban. Hiszen nem ez az egyetlen súlyos betegség, amely az embert fenyegeti. A statisztika szerint az emberek gyakrabban halnak meg szívin­farktusban, mint rákban. Es számos beteg­ség — legalábbis szerintem — szörnyűbb, mint a rák. Ilyenek például a súlyos elmebe- tegsegek. Azonkívül feltétlenül le kell rombolni a gyógyithatatlanság mítoszát. Vannak olyan rákbetegségek, amelyek már szinte száz százalékban gyógyíthatok. En úgy gondolom, hogy a jövő ezen a térén nem borusabb, hanem derűsebb lesz. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjek annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $20.- Félévre $ 12.­Kanadába és Európába egy évre $ 25.­Megujitásra: $.................. Évkönyvre: $ ....................... Név:............................................................... Cim:........................................................... Város:........................Állam:....................... Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 HIRDESSEN LAPUNKBAN! AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Aprohirdetesek $ 7.50-tol lakás És Álláskeresők figyelmébe? Hirdessen a Magyar Szó-ban! Nagy segít­séget nyújt az apróhirdetés lakás, állás, olcsó lakásfelszerelési tárgyak, bútorok stb. keresésében. Újonnan érkezetteknek az apróhirdetés , díjtalan! Érdeklődjön a (212) 254-0397 telefonon vagy személyesen (130 E 16. St. Hungarian Word szerkesztőségében). Labdarúgó vb-selejtezőn Magyarország—Málta 1—1 Utánpótlás EB-selcjtezőn Magyarország—Ciprus 1—0 NB 1 LABDARUGÓ) MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI 22. forduló április 15. szombat FERENCVÁROS - MT^C-VM i;0 VESZPRÉM - HALADAS 3;i V^SAS - HONVÉD 0:4 SIOFOK - U DÓZSA i-i RÁBA ETO - ZALAEGERSZEG 4:2 VÁCI IZZÓ - DUNAÚJVÁROS 0:0 TATABÁNYA-PÉCS 1:0 VIDEOTON - BÉKÉSCSABA 0:1 /• Lendl kivándorolhat A csehszlovák hatóságok eleget tettek Ivan Lendl teniszező kérésének, és a cseh­szlovák állampolgárságát megőrizve kiván­dorló útlevelet kap, hanzott el azon a kerek- asztal-beszélgetésen, amelyet a del-cseh- orszagi Sobeslavban rendezett olvasóival a CSKP lapjai, a Rude Pravo. Vladimir Slobo- dzian, a lap sportszerkesztbje megjegyezte, hogy Lendl már evek óta nem képviseli Csehszlovákiát a Davis Kupában, de más versenyeken való részvételét annak lehet venni. Lendl nem szűnt meg csehszlovák állampolgár lenni, bár néhány éve az Egyesült Államokban él - tette hozzá a sportszerkesz­tő, megemlítve, hogy Lendl tavaly kerte a csehszlovák hatóságokat; állampolgárságá­nak megtartásával kivándorló útlevelet kaphasson. ^ A férfi törvivók Budapest-bajnokságát a Nemzeti Sportcsarnokban Bálint Tamás nyerte. Munkalehetőség Keresünk New Yorkban gépírásban jártas magyar nőt, napi 4 órai munkára (angoltudás nem szükséges, nyugdíjas is lehet) Hívja: (212) 254-0397 számot reggel 9 - 4-ig, hétfőtől péntekig.

Next

/
Thumbnails
Contents