Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 2. szám
Thursday, Jan. 12. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A PIACTEREKTŐL ATÖZSDÉKIG A helyi termékcsere lebonyolítására szolgáló kezdetleges piacok már évezredekkel ezelőtt megjelentek a városukban, legelőször valószínűleg a templomok udvarain. A piac két klasszikus formája - a nyitott és a fedett bazár, valamint a bódékkal es üzletekkel szegélyezett utca - i.e. 2000 táján alakult ki. Az első olyan piac, amelyről már kellő ismereteink is vannak, az i.e. V. szazadra Athénban fejlődött ki. Ez a piac helyhez kötött kereskedötér - az agora - volt, ahol kis mennyiségekben nyers vagy főtt élelmiszert adtak és vettek. A piactéren elsősorban a helyi termékeket kínálták eladásra, s a vásárlók többnyire közemberek (napszámosok, átutazók, kózügyekkel foglalkozó állampolgárok) voltak. "Erkölcstelen hely" A piac terjedése eleinte igen nagy ellenállásba ütközött: sokan lenézték, sót erkölcstelennek bélyegezték. A perzsák azt tartották, hogy nem kell igazán félni az olyan népektől, például a görögöktől, amelyek piactereket tartanak fenn, ahová az emberek egymást becsapni és hamis esküveseket fogadni járnak Össze. A pusztán nyereségszerzesert folytatott ügyleteket maguk a görögök is elitélték, ezért az árakat erőteljesen szabályoztak, sőt gyakran rögzítettek. A piac végső soron eszköz volt a polisz - a városállam - kezében, amellyel elérhette, hogy ne a gazdagok etessék (vagyis befolyásolják) a politikailag cselekvő népességet, s hogy ne alakuljon ki hatalmas bürokrácia az élelmiszer elosztásara. / / i/ A helyi piacokon az eladok es a vevők közvetlenül egymással szemtől szembe találkoztak. Kézzel fogható árük cseréltek gazdát, s a vevők rögtön fizettek a termékért (hitelt nemigen adtak az eladók). A piaci szereplők azonos erkölcsi szabályokat fogadtak el, s a kialakult személyi kapcsolatok mind az eladók, mind a vevők számára fontosak voltak. A piacokat többnyire meghatározott napokon tartották a város vagy a falu központi terein. Napjainkig tartó létüket egyszerűségüknek, a velük járó csekély kiadásoknak es ellenőrizhetőségüknek köszönhették. Mivel az áru jelen volt, s a vevő közvetlenül fizetett, egyszóval mert az ügylet ott helyben bonyolódott le, a csalásra kevés mód nyílt. A piacfelügyelők viszonylag könnyen tudták ellenőrizni az ügyleteket. Különösen az árakra vigyáztak árgus szemmel! (Még a XVII. század elején is akadt rá példa, hogy árdrágításért gályarabságra küldtek kereskedőket.) A városok fejlődésével egyidejűleg a piacok is rohamosan terjeszkedtek, különösen a XVI. és a XVII. században. A szűk belvárosi tereket kinőve elfoglalták a külvárosok szabad térségeit, télen a folyók befagyott jegét és a nagyobb csarnokokat. A számbeli gyarapodás közben a piacok hovatovább egy-egy árufajtára szakosodtak. Különvált a gabona, a gyümölcs es zöldség, a ló, a marha, a hal, a baromfi, a sajt, a vaj, a bor, a pamut, a gyapjú stb. forgalma. Nem kell rögtön fizetni Bármennyire erőteljes volt is azonban a piacok fejlődése, a XVII. századra már nem elégítette ki a megnóvekedett szükségleteket. A piacterek első versenytársai a boltok lettek. *< dődött. A tőzsdéken kereskedők, pénzemberek, ügynökök ( és közvetítők találkoztak rendszeresen. Arákat, pénzt, részvényeket, biztosítási és egyéb kötvényeket adtak-vet- tek. Az üzletemberek találkozója a vásárokról áttevődött a folyamatosan nyitva tartó és egyre korszerűsödő tőzsdékre. Mint ahogyan a fejlődés során a helyi piacok, boltok, vásárok és raktárházak temékfajtánként és területenként szakosodtak, ügy a tőzsdék keretében is hamar elkülönültek egymástól az árú- és az értéktőzsdék. Az árutőzsdéken nagy tételű, szabványosított árúkra (gabonára, fémekre stb.) azonnali és jövőbeli szállítási föltételekkel kötöttek üzleteket, az értéktőzsdéken ellenben értékpapírok (részvények, kötvények) és devizák adásvétele folyt. A tőzsdéken - a régebbi piacokhoz képest- óriási forgalom bonyolódott le, mivel ott a gazdát cserélő összes árumennyiség nem volt jelen, s az ügyleteket minták alapján, illetőleg a javak tulajdonjogáról kiállított értékpapíré kkal bonyolították le. Napjainkban pedig a számítástechnika segítségével a világ legnagyobb tőzsdéi valójában már egységes világpiacot alkotnék. Hunyadi Csilla adjunktus Gazdasági vihar előjelei Kanadában XV. századi ezustpiac a csehországi Kutna Horaban. Az adásvétel a királyt képviselő bányatisztviselő jelenlétében folyik. A megszaporodott nepesseg és a gazdasági fejlődés azonban elÖbb-utóbb teret nyitott az üzleteknek és az egyre gyarapodó hivatásos kiskereskedői rétegnek. A folyamatos nyitva tartáson kívül az igazi lendületet a hitel adta meg. A boltosok a forgalom fellendítésére szivesen hiteleztek a megbízható, állandó vevőkörnek, s ugyanúgy a szállítók (a termelők vagy a nagykereskedők) is hiteleztek a kiskereskedőknek. A XVII-XVIII. századra már az üzletek uralták a kiskereskedelmi forgalom zömét, háttérbe szorítva a piacterek és piaci csarnokok szerepet. A helyi piacokon kivül a csere másik hagyo1 . . i i ti . i i manyos intézményé a vásár volt. A vásár - a helyi piacokat mintegy kiegészítve - a nagybani tételek adásvételének a helyszíne volt. Havonta vagy évente néhány alkalommal rendeztek nagyvásárokat, s azok napokig, hetekig is eltartottak. A vasárokra messzi tájakról jöttek a kereskedők, kihasználva a nagy távolságok miatt eltérő árakból és termelési szerkezetből adódó elönyó'ket. Fejlődésüket az is elősegítette, hogy nem álltak olyan szigorú hatósági ellenőrzés alatt, mint a helyi piacok, s a kereskedőket vámkedvezrnenyekkel, sőt a vámok eltörlésével próbálták megnyerni. A nagy vetelytars A vásárok igazi nagy vetélytársai mégis a tőzsdék lettek. Az első tőzsdék mar a XV. század elején feltűntek, sőt a tőzsdei tevékenység gyakorlása sokkal korábban, már a XII. században is kimutatható. Igazi virágzásuk azonban a XVII. szazadban kezTORONTO, ONT. Most, hogy a kanadai parlament ratifikálta az USA-kanadai kereskedelmi egyezményt, a kanadai nepnek fel kell készülnie erőteljes küzdelemre, hegy megvedje alapvető gazdasági érdekeit. Gordon Wilson, az Ontario-i szakszervezet vezetője kijelentette, hogy a kanadai munkásság ( ha kell ) a gyárak megszállásával fog védekezni nagyarányú gyárlezárások ellen, ami különben máris kezdetét vette. A Gillette Corp. már lezárt két telepet Torontoban es Montrealban, a Northern Telecom pedig egy üzemet Quebecben. 450 munkást bocsátottak el. Számos amerikai gyár azért működtetett üzemet Kanadában, mert különben vám ala esett volna termékeinek behozatala. De most, hogy a vámokat felszámolták, a> legtöbb gyárat át fogják helyezni az USA deli államaiba, ahol alacsony munkabér mellett termelnek majd es vám nélkül terjeszthetik termékeiket Kanadában. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FÓÜGYMSÉC 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (2ft) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók azIK.Í£ÁNÁjj Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz
