Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-16 / 11. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 16. 1»89. Beregi Tivadar (Párizs) Kossuth népszerűsége Franciaországban Az 1848-49-es magyar forradalmi átalakulás idején, amely noha csak igen rövid ideig tartott, Louis Blanc is mint Lamartine, Lamennais, Proudhon, Victor Hugo, Miche- lot, Quinet, Auguste de Gerando és több közismert és közszerepet játszó progresszív gondolkozásu államférfi a magyar szabadság és függetlenségi harcoknak nemcsak bámu- lói, hanem a lelkesedéstől izzó serkentői, buzditói voltak. Louis Blanc az 1848-as februári ideiglenes forradalmi kormány volt munkaügyi minisztere, a közismert társadalmi reformátor, az utópista szocializmus egyik kimagasló alakja úgy nézett Kossuthra, erre a zseniális politikusra, mint a magyar nép sorsának "megváltójára", aki valóban szét akarta zúzni a nemesi privilégiumokra és történeti előjogokra, tehát az évszázados kiáltó igazságtalanságokra épített politikai, gazdasági és társadalmi osztályhatalom önkényes, deszpotikus uralmi rendszerét. Louis Blanc nemcsak a szuggesztiv erejű és hatású népszónokot értékelte Kossuthban, hanem elsősorban az emberi szabadság és igazságszeretetet, a jogegyenlőseg alapelvének apostolát és tözlelkű, izig-vé- rig magyar agitátorát és propagálóját, a nagytehetségü es na^y műveltségű újságírót, aki a magyar nép szunnyadó lelkiismeretét fölrázta fatalisztikus, keleties rezignációjából, meddő ernyedtségéből és emberi jogainak kiharcolására szólította fel,, de most már fegyverrel a kezében, a forradalmi lázadozás pszichológiai adottságaival. a megszervezés stratégiai és taktikai módszereivel, a szabadságfoszto, furfangos, ravasz, képmutató, zsarnok országrabló ausztriai kamarillával és diplomáciájával történt "békés" tárgyalások hiábavalósága és meghiúsulása után, amelyek semmi konkret eredményre nem vezettek. Louis Blanc ebből a realisztikus tényállásból magyarázta es következtette a magyar szabadság és fuggetlensegi harc kitörésének jogosultságát. A francia szocialista politikus jól ismerte Magyarország történelmét, akkori politikai, gazdasági és szociális helyzetét. Ez tükröződik abból a cikkből is, amelyet a Le Nouveau Monde c. szociológiai és világpolitikai folyóirat 1849 augusztus 15—i számában irt. Akkor, amikor Louis Blanc ma már történelmi jelentőségű cikke megjelent, az irö nem tudta, hogy kilenc nappal azelőtt a magyar szabadságharcot, augusztus 6-án Világosnál az osztrákok cári segítséggel már leverték. Mégis ez a ma már teljesen elfelejtett cikk történelmi dokumentumnak tekinthető es megható bizonyíték arról, hogy az akkori francia szocialista és liberális gondolkodók és politikusok, kivétel nélkül, elitélték a francia mérsékelt kormány passzivitását és bátran megvédtek a magyar forradalmi törekvéseket az európai civilizáció érdekében is, amint azt Louis Blanc is kihangsúlyozta, különös eréllyel és igazság- látásával a való tények ismerete alapján. "Európa ezekben az órákban, történelme egyik legnemesebb és legfenségesebb látványának tanúja. A függetlenség ( neveben fegyvert fogó, a szabadság géniuszától csatába vezetett magyarok egy eszméért harcolnak, egy európai ügyért, ez Ausztria ellen vívódó küzdelmüknek sajátos magasztosságot ad. " "Az osztrák kolóniális politika minden erejével, a körmónfontságtól vissza nem riadva, arra törekszik, hogy megfossza Magyarországot a függetlenségétől. Az KOSSUTH LAJOS utóbbi időkben a bécsi kormány jogbitorlása nyilvánvalóvá vált, s Magyarországon egy erős ellenzék támadt: megjelent Kossuth a történelem porondján." Ez a kémény alkatú férfi megjárta az osztrák börtönöket; de a ( szenvedés és a magany csak lángelméjét érlelte meg. Higgadt elszántság, szervezői tehetség, keleti pompát nyugati szellemmel egyesitő ekesszolas, kezet mindig a szivére téve, s már-már költőien misztikus es lelkes államférfim eszmék, ime ilyen embert állítottak a magyarok hazájuk és a szabadság szolgálatába. "Elsősorban neki köszönhető, hogy Magyarország függetlensége európai ü^gyé vált. Nem érte be azzal, hogy éberségre intett a bécsi udvar megszálló tervei ellen, nemzeti minisztériumot és felelős végrehajtó hatalmat követelt, hanem elhatározta a tized eltörlését, a robot megszüntetését, az adók igazságosabb elosztását, s a politikai jogegyenlőséget. Ilyen volt a helyzet amikor 1848 februárjában egy lesújtó villám egész Európát megremegtette. A bécsi forradalom alkotmányossá tette Ausztriát; a magyar Diéta egyetlen percet sem vesztett; felelős nemzeti minisztériumot formált, bevezette a politikai egyenlőséget, nyelvre, vallásra, nemzetiségre tekintet nélkül; a magyar állampolgárok, nemesek is arányos részvételt vállaltak a közterhek viselésében. A Diéta mind eme reformokat lelkesen elfogadta s a nemesség maga is hozzájárult, hogy ingyen átadják a földműveseknek a bérbe vett földeket." "Szükséges-e itt elmondani, hogy milyen erőfeszítések, bölcs és merész cselekedetek, valamint sorozatos győzelmek során vált halhatatlanná a magyarok ellenállása? Mintegy varázsütésre kétszáz ezer katonát toborzott Kossuth puskaporos, fegyvergyártó üzemek, ágyúöntödék jöttek létre. S néhány hónappal később a megvert, a hideg es az éhség által megtizedelt osztrák hadsereg arra kényszerült, hogy I. Miklós cár segítségéért könyörögjenek. Ilyképpen Ausztria odáig süllyedt, hogy egy szabad nép létére tört és a szolgaságra ítélte." Dr SZflBÓ EADRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukort>etegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 Street NEW YORK, NT. 10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel TSAJBMZ1 lapunkat? A dallamoknak is megvan a magjuk sorsa. S ez a sors kevés dallam eseteben volt annyira szerencsés, annyira magasba ivelo és hosszan tartó jó sors, mint a Ráköczi- nóta és a Rákóczi-induló esetében. Szimbóluma lett először a kuruc korszaknak, aztán a szabadságharcnak, ho^y végül a szabadság eszmejet általánosságban es a magyar nemzetet konkrétan jelképezze. Pedig eredete, Összetevői és kialakulása homályba vesznek. Ma se tudja pontosan a kutatás meghatározni: hány elemből tevődik össze a Rákóczi-induló muzsikája, és ezek az elemek mikor keletkeztek, mikor ötvöződtek egységes indulözenévé. Egyet majdnem biztosra lehet venni: nem a kuruc korban. A Rákóczi-nóta legrégibb változatát az 1680 táján összeállított Vietorisz- kódex tartalmazza. Legkorábbi irasban rögzített változata száz évvel későbbi: az 1780 táján feljegyzett un. Zemplényi- kéziratban található. Van a Rákóczi-nótá- nak hangszeres, dúsan ékesített változata is. Ennek legrégibb ismert bejegyzései csak 1810 körül keletkeztek. Es hogy milyen régiek a Kodály által gyűjtött népi változatok — ki tudja? Az induló, mely egyrészt valóban a kuruc korból való tábori fanfárokból, másrészt a Rákóczi-nóta változataiból, végül pedig jellegzetes verbunkosformulákból ötvöződött össze — legkorábban 1820 tájára datálható. Eddig a tények. Rákóczi-nóta — Rákóczi-induló A Rákóczi-nóta a Zemplenyi-kéziratban, 1780 De ennél sokkal szebb es jellemzőbb a( legenda. Thaly Kálmán írja a Rákóczi- nota keletkezéséről: "A hagyomány Rákóczi kedves udvari zenészét, Barna Mihály nevű cigányt tartja a dallam szerzőjének, ki is 1711 elejen, Munkácsról Lengyelországba bujdosásra indult fejedelmének e szavakat mondta volna: "Mégysz, mégysz, Folséges Fejedelem, — itt hagyod a va- gyon-t, keresed a nincsen-t!" S azzal fájdalmában, a fejedelem búcsúzójául: az örök elválás keservét hazájától, híveitől kifejező és ezen siralmas melódiát szerzé." Mindez persze, csak legenda. Mint ahogy biztos az is, hogy az induló szerzője — vagy összeállítója? — nem Bihari János volt, se nem Csermák vagy Lavotta, vagy Rózsavölgyi vagy bármelyik Ruzitska. A valószínű^ igazság prózaibb: egy Scholl Miklós nevú pesti katonakarmester állította össze. De a lényeg az, hogy Teleki Sándor 1839- ben megismertette Liszt Ferenccel az indulót, aki meg ebben az évben megírta első feldolgozását. Erkel egy évvel később, Liszt játékának hatása alatt készítette el a maga Ráköczi-indulóját. S vagy egyik vagy másik mester — vagy egy ismeretlen harmadik személy — tanácsára készítette el a vitán felüli "végleges verziót" Hector Berlioz 1846-ban. Es ekkor indult meg a Rákóczi-induló igazi világkarrierje. A Rákóczi induló szimbóluma a magyar nemzetnek, történelmének, szabadsagküz- delmeinek.
